Adatok az Öreg-Bakony tájtörténetéhez

Szerzők

  • Saláta Dénes Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4106

Kulcsszavak:

Bakony, tájtörténet, erdei állattartás, erdőhasználat

Absztrakt

Hajdani határhasználatunk és az egykori táj a mainál jóval színesebb és diverzebb volt. Egy adott terület tájtörténetének kutatása során tárulnak fel előttünk azok a folyamatok, hatások, amelyek eredményeként a mai állapot létrejött. Nincs ez másképpen a Kárpát-medencét egykor borító kiterjedt, zárt erdőségekkel sem. Az élőhely-átalakítás során jelentős mértékben visszaszorultak az erdők, megváltozott használatuk, így habitusuk is. Hazánk egyik legnagyobb zárt erdőtömbje a Bakony, amelynek kiterjedése jelentős mértékben csökkent az elmúlt 500–1000 évben és amelynek mező- és erdőgazdálkodási hagyományai lassan eltűnnek a termelés intenzívvé, illetve belterjessé válásával. Az Öreg- vagy Magas-Bakony hagyományai hűen reprezentálják az egykori Bakony szokásait. A makkoltatás, az erdők legeltetése, a fák lombjának felhasználása takarmányozásra, vagy akár az erdei avar gyűjtése mindennapos volt még a XIX. századi állattartásban is. Az egyes, a fára, mint nyers- és fűtőanyagra épülő iparágakról pedig a vizsgált terület földrajzi helynévi anyaga tanúskodik.

Információk a szerzőről

  • Saláta Dénes, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    dimitrij.blackwing@gmail.com

Hivatkozások

Bartha D. 2003: Történelmi erdőhasználatok Magyarországon. Magyar Tudomány. 2003. évf./12 szám.: 90–102.

Centeri Cs., Malatinszky Á., Vona M., Bodnár Á., Penksza K. 2007: State and sustainability of grasslands and their soils established in the Atlantic-Montane zone of Hungary. Cereal Research Communications 35: 309–312. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.36

Eckhart F. 1922: A bécsi udvar gazdasági politikája Magyarországon Mária Terézia korában. Budapest.

Fényes E. 1847: Magyarország leírása. Pesten.

Földes J. 1895: A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon, s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest.

Galgóczi K. 1884: Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. 5. kiadás. Budapest.

Hegyi I. 1978: A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Akadémia Kiadó, Budapest.

Hudi J. 1998: Pénzesgyőr: Egy bakonyi község múltja és jelene. Veszprém.

Kenéz Á. 2008: Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a Pénzesgyőr–Hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő.

Kenéz Á., Saláta D., Szabó M. 2006: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténeti, botanikai és környezetgazdálkodási viszonyainak feltárása. TDK dolgozat, Gödöllő.

Kiszel V., Malatinszky Á. 2007: Breuer László (Sumi) (1965–2006) szakmai életútja. Tájökológiai Lapok 5: 1–4.

Malatinszky Á., Barczi A., Penksza K. 2004: Tájértékelési és tájvédelmi terepgyakorlat vizsgálati eredményei a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelőn (Magas–Bakony). I. Magyar Tájökológiai Konferencia Tanulmánykötete, Szirák. p. 64.

Malatinszky Á., Penksza K. 2004: Traditional sustainable land use towards preserving botanical values in the Putnok Hills (South Gömör, Hungary). Ekológia (Bratislava) 23: 205–212.

Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest.

Mészáros Gy.: Hamuzsír készítésének története hazánkban különös tekintettel a Bakonyra. Kézirat. Országos Erdészeti Egyesület könyvtára, Kéziratok. 103 p.

Oroszi S. 1995: Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdészettörténeti Közlemények 17: 1–171

Oroszi S. 2005: Az erdélyi Mezőség fásítása és egyéb közérdekű erdőtelepítések kérdése. Erdészettörténeti Közlemények 67: 90–99.

Paládi-Kovács A. 2001: Magyar Néprajz. II. kötet. Budapest.

Pesty F. 1880: Az eltűnt régi vármegyék I-II. Reprint, az Állami Könyvterjesztő Vállalat és a Könyvértékesítő Vállalat közös kiadása. Budapest. I.

Petercsák T. 1992: Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század). Studia Folkloristica et ethnographica 30.Debrecen.

Petercsák T. 2003: Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII–XX. század). Studia Agriensia 23. Eger.

Rómer F. 1860: A Bakony, terményrajzi és régészeti vázlat. Nyomatott Sauervein Gézánál Győrött.

Szabó M. 2008: A pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő botanikai feltárása. Diplomadolgozat, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Gödöllő. 55 p.

Tagányi K. 1896: Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest.

Takács L. 1976: Egy irtásfalu földművelése. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Vajkai A. 1959: Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Varga A. 2008: Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája. Kitaibelia 13: 195.

Viga Gy. 1986: Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi kismonográfiák 23. Miskolc.

Wallner E. 1942: A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földrajzi Közlemények 70(1). In Oroszi S. (szerk.) 2006 Bakonyi erdők, bakonyi évszázadok, válogatás kétszáz év írásaiból. Veszprém. pp. 65-69.

VeML (Veszprém Megyei Levéltár): XXI. 103. 306/1. Hudi János és tsai. véderdejének rendszeres gazdasági üzemterve.

Adatközlők:

Liebisch ex verb.: Liebisch Katalin, 80 éves pénzesgyőri lakos

Pacher ex verb.: Pacher Károly, 70 éves pénzesgyőri lakos

Letöltések

Megjelent

2009-07-24

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Adatok az Öreg-Bakony tájtörténetéhez. (2009). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 7(1), 229-239. https://doi.org/10.56617/tl.4106

Hasonló cikkek

1-10 a 63-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>