Az NRMH módszertanának fejlesztése a Budai Sas-hegyen

Szerzők

  • Pácsonyi Diána Óbudai Egyetem, Interspect Kutatócsoport,1034 Budapest, Doberdó u. 6.
  • Bakó Gábor Interspect Kft. 2314 Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 42

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3382

Kulcsszavak:

természetvédelem, nagyfelbontású légi távérzékelés, tájvédelem, élőhely, ortofotó

Absztrakt

A Nagyfelbontású Repülőgépes Monitoring Hálózat (NRMH) olyan extrém nagy felbontású (0,5–5 cm-es) légi távérzékelésű felvételekkel és háttéradatbázissal dolgozik, melyek terepi vizsgálatokkal kiegészítve részletes adatokat szolgáltatnak tájakat reprezentáló mintaterületekről. Európai és hazai vegetáció-, élőhely- és biodiverzitás-monitorozó hálózatokkal összhangban számos környezet- és természetvédelmi probléma megoldásához jelentenek az ily módon szerzett adatok hatékony hozzájárulást. Kutatásunkban az NRMH módszertanának fejlesztését ismertetjük, mely során a felszínborítási térképek megalkotásában automatizált lépéseket vezettünk be, ezzel jelentősen csökkentve a szükséges időráfordítást, mely ilyen nagy részletességű téradatok esetében számottevő. Ezáltal a vegetációtérképezési műveletek gyorsabbakká és könnyebben elvégezhetőbbekké válnak, lehetővé téve a módszertan nagyobb területekre való kiterjesztését. Vizsgáltuk a módszer korlátait, például melyek azok a felszínborítási kategóriák és társulások, amelyek térképezése terepi jelenlét nélkül nem oldható meg kellő pontossággal. A fejlesztést a Budai Sas-hegy Természetvédelmi Területen végeztük el és megalkottuk a terület felszínborítási, vegetáció- és élőhelytérképét, illetve felmértük természetességét.

Szerző életrajzok

  • Pácsonyi Diána, Óbudai Egyetem, Interspect Kutatócsoport,1034 Budapest, Doberdó u. 6.

    levelező szerző
    e-mail: pacsonyi.diana@gmail.com

  • Bakó Gábor, Interspect Kft. 2314 Halásztelek, II. Rákóczi Ferenc út 42

    e-mail: bakogabor@interspect.hu

Hivatkozások

Bakó G. 2019a: Nagy terepi felbontású és frekvenciájú légi felmérésen alapuló monitoring-hálózat kiépítési módszertana. Tájökológiai Lapok 17(1): 63–78.

Bakó G. 2019b: Új eljárás a természetvédelem eszköztárában: Repülőgépes megfigyelőhálózat. Élet és Tudomány 74(8): 242–244.

Bakó G., Tolnai M., Takács Á. 2014: Introduction and testing of a monitoring and colony-mapping method for waterbird populations that uses high-speed and ultra-detailed aerial remote sensing. Sensors 14(7): 12828–12846. DOI: https://doi.org/10.3390/s140712828

Belényesi M., Burai P., Czimber K., Király G., Kristóf D., Tanács E. 2013: Távérzékelési adatok és módszerek erdőtérképezési célú felhasználása. An Augur Kft., Budapest. p. 96.

Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. (szerk.) 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója. ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI, Vácrátót. pp. 145–161.

Cortés, H., Moltzan, B. (eds.) 2017: National reports of forest insect and disease conditions in the United States 2017. p. 29.

Fisher J.R.B., Acosta E.A., Dennedy‐Frank P.J., Kroeger T., Boucher T.M. 2018: Impact of satellite imagery spatial resolution on land use classification accuracy and modeled water quality. Remote Sensing in Ecology and Conservation 4: 137–149. DOI: https://doi.org/10.1002/rse2.61

Koch B. 2015: Remote sensing supporting national forest assessments. Department of Remote Sensing and Landscape Information Systems, Faculty of Forest and Environmental Sciences, Albert-Ludwigs University of Freiburg. In: Knowledge reference for national forest assessments. Food and Agriculture Organization of the United Nations, Rome. pp. 81–82.

Molnár Zs., Góber E. 2020: Repülőgépes adatgyűjtés a fenntartható jövőért. Természettudományi közlöny. 2020. február: 66–69.

Murariu, G., Hahuie, V., Murariu, A., Georgescu, L., Iticescu, C., Calin, M., Preda, C., Buruiana, D., Carp, G.B. 2017: Forest monitoring method using combinations of satellite and UAV aerial images. Case study – Bălăbăneşti forest. International Journal of Conservation Science 8: 703–714.

Shapiro, L.G., Stockman, G.C. 2001: Computer Vision. Prentice Hall Inc., Upper Saddle River, New Jersey. p. 580.

Takács G., Molnár Zs. (szerk.) 2007: Nemzeti biodiverzitás-monitorozó rendszer XI. Élőhely-térképezés, Második átdolgozott kiadás, MTA ÖBKI, KvVM, Vácrátót. pp. 23–24.

Tóth Z., Illyés Z. 2012: A budai Sas-hegy vegetációtérképezése. In: Kézdy P., Tóth Z. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen. Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 8: 225–245.

Tóth Z., Papp. L. 2012: A budai Sas-hegy edényes flórája. In: Kézdy P., Tóth Z. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a budai Sas-hegyen. Tanulmánygyűjtemény. Rosalia 8: 189–224.

http 1: https://www.interspect.hu/NRMH.html, megtekintés: 2021.05.13.

Letöltések

Megjelent

2022-07-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az NRMH módszertanának fejlesztése a Budai Sas-hegyen. (2022). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 20(1), 107-122. https://doi.org/10.56617/tl.3382

Hasonló cikkek

1-10 a 141-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.