Microelement content studies in soils of dolomite grasslands and austrian pine plantations

Authors

  • András Halbritter Res. Inst. for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hung. Acad. Sci. Herman Ottó út 15., Budapest, H-1022
  • Júlia Tamás Botanical Department of the Hungarian Natural History Museum, P.O. Box 222., Budapest, H-1476
  • Attila Anton Res. Inst. for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hung. Acad. Sci. Herman Ottó út 15., Budapest, H-1022
  • Nikolett Uzinger Res. Inst. for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hung. Acad. Sci. Herman Ottó út 15., Budapest, H-1022

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4512

Keywords:

Buda Hills, dolomite, microelement content, Pinus nigra, rock grassland, soil analyses, soil pollution

Abstract

Soil microelement content of closed dolomite grassland (ZG) and Pinus nigra Arn. plantation (FF) of north facing slopes were compared. At FF sites the original vegetation was ZG prior to afforestation. For each vegetation type 5 sampling sites were selected in the Buda Mts., Hungary. At each sites soil samples were taken from three depths (0–5 cm, 5–10 cm and 10–15 cm) then transported to the laboratory. Microelement concentrations of the corresponding soil layers of the two vegetation types were statistically analyzed (t-test). Number of microelements showing significant differences in their concentrations was increased with soil depth. At the deepest layer (10–15 cm) significant differences were found for 10 microelements (Pb, Al, Cd, Sr, Fe, Ba, Zn, Co, Ni, Mn) and their concentrations were always higher in the pine plantation. Values exceeding the limits of background concentrations were found for lead (Pb) and cadmium (Cd) in three and four cases, respectively. Surprisingly, in case of FF sites these airborne trace-element pollutants showed concentrations higher at depth 10–15 cm than at depth 5–10 cm. Concentrations of some further trace-elements showed similar inversion at FF sites, but their amounts did not exceed limits of background concentrations. Possible causes of the observed differences between soils of grassland and pine plantation sites were discussed.

Author Biographies

  • András Halbritter, Res. Inst. for Soil Science and Agricultural Chemistry of the Hung. Acad. Sci. Herman Ottó út 15., Budapest, H-1022

    hal@rissac.hu

  • Júlia Tamás, Botanical Department of the Hungarian Natural History Museum, P.O. Box 222., Budapest, H-1476

    tjuli@bot.nhmus.hu

References

Babai Á. 1966: Cönológiai és talajökológiai vizsgálatok a Botrychium lunaria (L.) SW. kis-szénási lelőhelyén. Acta Biol. Debrecina 4: 3-15.

Barczi A., Penksza, K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növényösszefüggés-vizsgálata. Agrokémia és talajtan 53(1-2): 3-15. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2

Bartha S. 2001: Életre keltett mintázatok. A JNP-modellekről. In: Oborny B. (szerk.) Teremtő sokféleség. Emlékezések Juhász-Nagy Pálra. MTA-ÖBKI, Vácrátót. pp. 61-95.

Borbás V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes növényzete. A M. Földrajzi Társaság Balaton-Bizottsága kiadása, Budapest.

Borhidi A. 1956: Feketefenyveseink társulási viszonyai. Bot. Közlem. 46: 275-285.

Bódis J. 1993: A feketefenyő hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások. Bot. Közlem. 80(2): 129-139.

Cseresnyés I., Bózsing E., Csontos P. 2003: Erdei avar mennyiségének változása dolomitra telepített feketefenyvesekben. Természetvédelmi Közlemények 10: 37-49.

Csontos P., Lőkös L. 1992: Védett edényes fajok térbeli eloszlás-vizsgálata a Budai-hg. dolomitvidékén - Szünbotanikai alapozás természetvédelmi területek felméréséhez. Bot. Közlem. 79(2): 121-143.

Csontos, P., Horánszky, A., Kalapos, T., Lőkös, L. 1996: Seed bank of Pinus nigra plantations in dolomite rock grassland habitats, and its implications for restoring grassland vegetation. Annls hist.-nat. Mus. natn. hung. 88: 69-77.

Csontos, P., Tamás, J. & Kalapos, T. 2001: Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Botanica Hungarica 43: 35-43. https://doi.org/10.1556/ABot.43.2001.1-2.6

Draskovits, R., Molnár, E. 1970: Vergleich einiger zönologischer, ökologischer Merkmale der xerothermen Eichen- und gepflanzten Schwarzkieferbestände in den Csiki-Bergen. Ann. Univ. Sci. Budapest 12: 111-115.

Fekete, G., Tölgyesi, Gy., Horánszky, A. 1989: Dolomite versus limestone habitats: a study of ionic accumulation on a broader floristic basis. Flora 183: 337-348. https://doi.org/10.1016/S0367-2530(17)31565-7

Filep Gy. 1999: Talajszennyeződés, talajtisztítás. In: Stefanovits P., Filep, Gy., Füleki Gy. Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. pp. 363-381

Halbritter A., Csontos P., Tamás J., Anton A. 2003: Dolomitsziklagyepek és feketefenyvesek talajainak összehasonlító vizsgálata. Természetvédelmi Közlemények 10: 19-35.

Isépy, I., Csontos, P. 1996: Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian-Basin with the emphasis on their role in nature conservation. Proceedings of the "Research, Conservation, Management" Conference, Aggtelek, Hungary, 1-5 May, Vol. 1. pp. 309-317.

Járó Z. 1996: Ökológiai vizsgálatok a Kis- és Nagy-Szénáson. Természetvédelmi Közlemények 3-4: 21-53.

Kalapos T., Csontos P. 2000: A lomblevél szerkezeti és működési sajátságainak változatossága különböző termőhelyen nőtt Fraxinus ornus populációknál. V. Magyar Ökol. Kongr., 1. rész, Előadások és poszterek kivonatai. Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 11/1: 242.

Kalapos, T., Csontos, P. 2003: Variation in leaf structure and function of the Mediterranean tree Fraxinus ornus L. growing in ecologically contrasting habitats at the margin of its range. Plant Biosystems 137(1): 73-82. https://doi.org/10.1080/11263500312331351351

Kovács M. 1985: A nagyvárosok környezete. Gondolat Kiadó, Budapest, 108 pp.

Kovács M., Podani J., Tuba Z., Turcsányi G. 1886: A környezetszennyezést jelző és mérő élőlények. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 191. pp.

Kovácsné Láng E. 1966: Összehasonlító talaj- és növényanalízis dolomit- és mészkő-sziklagyepekben. Bot. Közlem. 53(3): 175-184.

KÖM 2000: KÖM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről. [10/2000. (VI. 2.)]

Lakanen, E., Erviö, R. 1971: A comparison of eight extractants for the determination of plant available micronutrients in soils. Acta Agr. Fenn. 123: 223-232.

Migon, C., Morelli, J., Nicolas, E., Copinmontegut, G. 1991: Evaluation of total atmospheric deposition of Pb, Cd, Cu and Zn to the Ligurian sea. Science of the Total Environment 105: 135-148. https://doi.org/10.1016/0048-9697(91)90336-D

Pápa M. 1956: Budai hegyek útikalauz. Sport lap- és könyvkiadó, Budapest.

Penksza K., Káder F., Süle Sz. 2002: Vegetációtanulmány a Balatonalmádi Megye-hegyről. Folia Musei Hist.-Nat. Bakonyiensis 19: 7-24.

Payet, C., Scholes, M. C., Balkwill, K. 2001: Some effects of the cultivation of pine on the chemistry of ultramafic soils. South African Journal of Science 97: 603-608.

Podhradszky, A. 1866: Előhegyeink kopár déloldalainak, tisztásainak s vizmosásainak legbiztosb és legolcsóbb erdősítéséről. Erdészeti és Gazdászati Lapok 5: 22-32.

Ritter, E., Vesterdal, L., Gundersen, P. 2003: Changes in soil properties after afforestation of former intensively managed soils with oak and Norway spruce. Plant and Soil 249(2): 319-330. https://doi.org/10.1023/A:1022808410732

Santa Regina, I., Tarazona, T. 2000: Nutrient return to the soil through litterfall and troughfall under beech and pine stands of Sierra de la Demanda, Spain. Arid Soil Research and Rehabilitation 14: 239-252. https://doi.org/10.1080/089030600406653

Szabó, P. (szerk.) 1997: Magyarország erdőállományainak főbb adatai 1996. Országos adatok. Állami Erdészeti Szolgálat, Budapest.

Székely M. 1868: A feketefenyő (Pinus austriaca) mívelésének és terjesztésének hasznairól. Erdészeti Lapok 7: 205-210.

Tamás J. 2001a: A feketefenyvesek telepítése Magyarországon, különös tekintettel a dolomitkopárokra. Természetvédelmi Közlemények 9: 75-85.

Tamás J. 2001b: Tűz utáni szukcesszió vizsgálata feketefenyvesekben. Ph.D. értekezés, ELTE, Budapest, 140. pp.

Tamás J. 2003: The history of Austrian pine plantations in Hungary. Acta Botanica Croatica 62: 147-158.

Tamás J., Csontos P. (1998): A növényzet tűz utáni regenerálódása dolomitra telepített feketefenyvesek helyén. In: Csontos P. (szerk.) Sziklagyepek szünbotanikai kutatása, Scientia Kiadó, Budapest, pp. 231-264

Tyurin, I. V. 1951: K metodike analiza dlja szovesennogo uzucsenyija szosztava pocsvenogo peregnojo ili gumusza. In: Trudü Pocsvennogo Insztituta V. V. Dokucsajeva, AN. SSSR, Moszkva. 38: 5.

Zólyomi B. 1942: A középdunai flóraválasztó és a dolomitjelenség. Die Mitteldonau-Florenscheide und das Dolomitphänomen. Bot. Közlem. 39(5): 209-231.

Zólyomi B. 1958: Budapest és környékének természetes növénytakarója. In: Pécsi M. (szerk.) Budapest természeti képe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 508-642.

Zólyomi B. 1987: Coenotone, ecotone and their role in preserving relic species. Acta Bot. Hung. 33: 3-18.

Published

2005-07-16

Issue

Section

Articles

How to Cite

Microelement content studies in soils of dolomite grasslands and austrian pine plantations. (2005). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 3(1), 63-73. https://doi.org/10.56617/tl.4512

Similar Articles

11-20 of 33

You may also start an advanced similarity search for this article.

Most read articles by the same author(s)