Az ökológiai és konvencionális művelés alá eső nyírségi talajok mikrobiológiai és talajkémiai vizsgálatai

Szerzők

  • Demeter Ibolya Szent István Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Mikrobiológiai és Ökotoxikológiai Csoport, 2100 Gödöllő, Páter Károly út. 1.
  • Makádi Marianna Debreceni Egyetem, Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma KIT, Nyíregyházi Kutatóintézet, 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos út 4-6.
  • Aranyos Tibor Debreceni Egyetem, Agrár-és Gazdálkodástudományok Centruma KIT, Nyíregyházi Kutatóintézet, 4400 Nyíregyháza, Westsik Vilmos út 4-6.
  • Ferenczy Antal Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, 1118 Budapest, Villányi út 29-43
  • Posta Katalin Szent István Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Mikrobiológiai és Ökotoxikológiai Csoport, 2100 Gödöllő, Páter Károly út. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3756

Kulcsszavak:

homoktalaj, ökológiai gazdálkodás, konvencionális gazdálkodás, talajenzimek, szervesanyag

Absztrakt

A talajok termékenységének fenntartása az élelmiszertermelés alapja. A termékenység nem csak a felvehető tápanyagok mennyiségét jelenti, hanem szoros kapcsolatban van a talajok mikrobiális aktivitásával, kémiai és fizikai tulajdonságaival is. A talaj mikroorganizmus közösségét -mennyiségét és diverzitását- azonban jelentősen befolyásolja az alkalmazott gazdálkodási rendszer, és változása a talaj termékenységére is hatást gyakorol. Munkánk célja a nyírségre jellemző homok és emellett kisebb területi kiterjedésben található réti talajok mikrobiológiai sajátosságainak és szervesanyag dinamikájának, illetve az ezek közötti összefüggéseknek a vizsgálata volt ökológia és konvencionális gazdálkodási rendszerekben. Különböző mélységből származó talajminták invertáz, kataláz enzim aktivitását és talajkémiai tulajdonságait (pHKCl, szén- és nitrogéntartalom, humusztartalom, nitrit-nitrát-N tartalom), valamint a közöttük fennálló összefüggést vizsgáltuk. A 2012-es év mérési eredményei alapján megállapítható, hogy az invertáz és kataláz enzimek aktivitása, valamint a szén- és nitrogéntartalom a talajban csökkent a mélységgel. Az eltérő talajtípusok és művelési módok jelentős hatással voltak mindkét enzim aktivitására. Homoktalajoknál az ökológiai gazdálkodású, míg a réti típusú talajoknál a konvencionális gazdálkodás alá eső területeken jelentkezett magasabb enzimaktivitás és C, N tartalom.

Információk a szerzőről

  • Demeter Ibolya, Szent István Egyetem, Növényvédelmi Intézet, Mikrobiológiai és Ökotoxikológiai Csoport, 2100 Gödöllő, Páter Károly út. 1.

    levelező szerző
    ibolyad85@gmail.com

Hivatkozások

Alef K., Nannipieri P. 1995: Methods in applied soil microbiology and biochemistry, Academic Press, London.

Balesdent J., Chenu C., Balabane M. 2000: Relationship of soil organic matter dynamics to physical rotection and tillage, Soil & Tillage Research 53: 215-230. https://doi.org/10.1016/S0167-1987(99)00107-5

Frankenberger Jr W. T., Johanson J. B. 1983: Factors affecting invertase activity in soils, Plant and Soil 74: 313-323. https://doi.org/10.1007/BF02181349

Ge G. F., Li Z. J., Zhang J., Wang L. G., Xu M. G., Zhang J. B., Wang J. K., Xie X. L., Liang Y. C. 2009: Geographical and climatic differences in long-term effect of organic and inorganic amendments on soil enzymatic activities and respiration in field experimental stations of China, Ecological Complexity 6: 421-431. https://doi.org/10.1016/j.ecocom.2009.02.001

Kumar Sahoo P., Bhattacharyya P, Tripathya S., Equeenuddina Sk. Md., Panigrahia M. K. 2010: Influence of different forms of acidities on soil microbiological properties and enzyme activities at an acid mine drainage contaminated site, Journal of Hazardous Materials 179: 966-975. https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2010.03.099

Mikanová O., Kubát J., Mikhailovskaya N., Vörös I., Bíró B. 2001: Influence of heavy metal pollution on some soil-biological parameters in the alluvium of the Litavka river. Rostlinná Výroba 47: 117-122.

Nardi S., Morari F., Berti A., Tosoni M., Giardini L.2004: Soil organic matter properties after 40 years of different use of organic and mineral fertilisers, Europ. J. Agronomy 21: 357-367. https://doi.org/10.1016/j.eja.2003.10.006

Pascual J. A., Hernandez T., Garcia C., Ayuso M. 1998: Enzymic activities in an arid soil amended with urban organic wastes: laboratory experiment, Biores Technology 64: 131-138. https://doi.org/10.1016/S0960-8524(97)00171-5

Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 2010: Talajtan (Második Kiadás), Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Stockmann U., Adams M. A., Crawford J. W., Field D. J., Henakaarchchi N., Jenkins M., Minasny B., Mcbratney A. B., De Remy De Courcelles V., Singh K., Wheeler I., Abbott L., Angers D. A., Baldock J., Bird M., Brookes P. C., Chenu C., Jastrow J. D., Lal R., Lehmann J., O'donnel A. G., Parton W. J., Whitehead D., Zimmermann M. 2013: The knowns, known unknowns and unknowns of sequestration of soil organic carbon. Agriculture, Ecosystems & Environment 164: 80-99. https://doi.org/10.1016/j.agee.2012.10.001

Sun H. Y., Deng S. P., Raun W. R. 2004: Bacterial community structure and diversity in a century-old manuretreated agroecosystem. Applied and Environmental Microbiology 70: 5868-5874. https://doi.org/10.1128/AEM.70.10.5868-5874.2004

Letöltések

Megjelent

2013-12-06

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az ökológiai és konvencionális művelés alá eső nyírségi talajok mikrobiológiai és talajkémiai vizsgálatai. (2013). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 11(2), 311-319. https://doi.org/10.56617/tl.3756

Hasonló cikkek

1-10 a 165-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.