Agrár-környezetgazdálkodási programok bevezetésének hatása a kijelölt mintaterületek földhasználatára és természeti értékeinek védelmére
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4465Palavras-chave:
Érzékeny Természeti Területek (ÉTT), agrár-környezetgazdálkodás, területhasználatResumo
A kutatás során 2002-től begyűjtöttük és elemeztük négy Érzékeny Természeti Területről (Dunavölgyi-sík ÉTT, Hevesi-sík ÉTT, Borsodi-mezőség ÉTT és Észak-cserehát ÉTT) az agrár-környezetgazdálkodási támogatások (AKG) keretében beérkezett pályázatok adatbázisát. Ezen adatbázis segítségével meghatároztuk a mintaterületek jelenlegi AKG támogatottságát, a programok területi arányát, továbbá elhelyezkedését, amelyet beépítettünk az ÉTT-ket monitorozó adatbázisba.
A jelen munkában részletesen a Dunavölgyi síkság ÉTT-n végzett munkánk eredményeit mutatjuk be.
A mintaterületekre vonatkozó digitális adatbázis tartalmának kibővítésével lehetővé vált a Nemzeti Parkok számára a támogatott területek és a védendő értékek térbeli elhelyezkedésének összevetése, amely segítségével célirányosan bővíthető a programban résztvevők köre. A kérdőíves felmérés rámutatott a megkérdezett gazdálkodók személyi hátterére, a gazdálkodás típusára, továbbá a programmal kapcsolatos észrevételeikre, amelyek segíthetik a program kidolgozásában résztvevő szakembereket. A piacképes, profitorientált mezőgazdasági területeken, amely a térség nyugati, az átlagosnál kedvezőbb adottságú területein a nagyüzemi szántóföldi növénytermelés (gabona- és takarmánytermelő specializációval) előnyeit használja ki, nem várható a zonális programok bővülése. A térség középső, mélyebb fekvésű és gyengébb termőképességű területeinek mezőgazdaságát a gyepgazdálkodás és az extenzív állattartás irányába célszerű tovább fejleszteni. Azonban ez csak akkor lehetséges, ha a birtokok egyesítése, illetve bérleti rendszer rendeződik.
Referências
Ángyán J. 2004: A megvalósítás hazai kerete: a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Program (NAKP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) In: Ángyán J., Menyhért Z. (szerk.): Alkalmazkodó növénytermesztés, környezet- és tájgazdálkodás) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, pp. 283–309.
Bill F., Fritsch D. 1991: Grundlage der Geo-Informations-System, Wichmann Verlag, Karlsruhe. In: Detrekői Á., Szabó Gy.: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Breimer R. F., Van Kekem A. J., Van Reuler H. 1986: Guidelines for Soil Survey and Land.
Detrekői Á., Szabó Gy. 1995: Bevezetés a térinformatikába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Harkányiné Székey Zs. 1994: Földrajzi Információs Rendszerek. Jegyzet, GATE, Gödöllő.
Kocsondi 1998: A magyar agrárvállalkozások stratégiái és a környezetvédelem. XII. Országos környezetvédelmi konferencia kiadványa, Siófok, pp. 106–114.
Mezősi G. 1991: A mikroszámítógépes módszerek használata a természetföldrajzban. JATE Jegyzet, Szeged.
Pap-Váry Á. 1994: A földrajzi információs rendszerekről. Geodézia és kartográfia 4: 245–251.
Agrotopográfiai térkép MTA TAKI 1:100 000
CORINE Land Cover Felszínborítási Adatbázisból FÖMI 1:100 000
Külterületi átnézeti kataszteri térkép 1:10000
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2023 Grónás Viktor
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
