Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál

Szerzők

  • Sallay Ágnes BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 35-43.
  • Boromisza Zsombor BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 35-43.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3899

Kulcsszavak:

élőhelyfelmérés, tájtervezés, tájvédelem, környezetvédelem, állóvizek parti sávja

Absztrakt

A Környezetvédelmi Információs Klub Nonprofit Egyesület (KVIK) kezdeményezésére elindult szakmai együttműködés részeként a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszéke, valamint Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke 2009. májusában megkezdte a délegyházi bányatavak parti sávjának felmérését. Elsőként az I-es bányató (Gizella-tó) felmérése készült el. az V-ös bányató vizsgálatával, értékelésével 2009. szeptemberében folytatódott a szakmai program. A 2010–2011-es tanévben pedig a II. számú tó egyik partszakaszának felmérését végzik hallgatóink.
A község meghatározó adottsága, hogy mintegy 300 ha vízfelület található a területén, amely jelenleg még kihasználatlan rekreációs potenciállal rendelkezik. A terület nagy részét a tórendszer, a környező vízparti társulások, valamint a bányászat során kiemelt homok-, kavics- és meddőhalmok határozzák meg. Az állóvizek ökológiai állapotát, hasznosítási lehetőségeit döntően meghatározzák a parti sáv táji, természeti adottságai. A tájsávoknak a vizsgálata ennek ellenére gyakran háttérbe szorul a víztestben zajló folyamatok és a vízgyűjtőléptékű kutatások mellett. A tópartok egész víztest állapotát meghatározó funkciói (speciális élőhely, természetközeli mocsári növényzet biofilter funkciója és mechanikai védő szerepe, turisztikai vonástényező, víztest elérésének helye), illetve az ezeket befolyásoló folyamatok (pl. vízszint ingadozás, partszabályozás, beépítés, mocsári növényzet irtása, erózió) egyaránt a parti sávok tudatos, tervszerű, komplex szemléletű alakításának szükségességét teszik indokolttá. A tervezési, a rendezési, a szabályozási, a kezelési folyamatok megalapozásához olyan vizsgálati és értékelési módszerre van szükség, ami a partok sajátos tulajdonságait képes feltárni, és a további döntéshozatali mechanizmusok számára egyértelmű eredménnyel szolgál.

Szerző életrajzok

  • Sallay Ágnes, BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 35-43.

    agnes.sallay@uni-corvinus.hu

  • Boromisza Zsombor, BCE Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék, BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 35-43.

    zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu

Hivatkozások

Boromisza Zs., Csima P. 2008: A Velencei-tó parti sávjának értékelése a partalakítás és a tájterhelhetőség szempontjából. pp.125–132. In. Csima Péter – Dublinszki-Boda Brigitta: Tájökológiai kutatások. BCE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék. Budapest.

Boromisza Zs. 2010: Állóvizek parti sávjának tájvizsgálati és tájértékelési módszerei. pp. 193–199. In. Sallay Ágnes (szerk.): Ormos Imre Tudományos Ülésszak. LOV 2009. Tájépítészeti Tanulmányok. 4D könyvek. BCE Tájépítészeti Kar. Budapest.

Délegyházi Kavicsbányatavak – Környezetvédelmi felülvizsgálat (2008). R. K. Regionális Környezetvédelmi Kft. Salgótarján. 70 p.

Délegyháza község településszerkezeti terve és helyi építési szabályzata (2005). PESTTERV – Pest Megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. Budapest.

Felföldy L. 1981: A vizek környezettana. Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest. pp. 73–80.

Liukonnen, B., Hagley, C. 1996: Shoreland volunteer Guidebook. Organizing a volunteer training program. University of Minnesota Water Center. St. Paul. 24 p.

Mester Zs. 2000, (szerk.): Kis-tó projekt 2000. Agroinform Kiadó. Budapest-Eger. 123 p.

Minnesota’s Sensitive Lakeshore Identification Manual: a conservation strategy for Minnesota lakeshores (2009). State of Minnesota, Department of Natural Resources (MDNR), Division of Ecological Resources. St.Paul. 62. p.

Ninioja, R., Holopainen, A.-L., Lepistö, L., Rämö, A., Turkka, J. 2004: Public participation in monitoring programmes as a toolfor lakeshore monitoring: the example of Lake Pyhäjärvi, Karelia, Eastern Finland. Limnologica 34. pp. 154–159. https://doi.org/10.1016/S0075-9511(04)80035-5

Ostendorp, W., Dienst, M., Jacoby, H., Kramer, I., Peintinger, M., Schmieder, K., Werner, S. 2004: General Framework for a Professional Evaluation System for Lakeshore Conservation and Water Body Protection, using Lake Constance as an Example. Expertise of the Arbeitsgruppe Bodenseeufer (AGBU) for the Bodensee-Stiftung and the Global Nature Fund, Radolfzell. Constance. 24 p.

Rowan, J. 2008: Lake habitat survey in the United Kingdom. Field survey guidance manual. The Scotland and Northern Ireland Forum for Environmental Research. Edinburgh. pp. 22–35.

Survey of the nations lakes. Field operations manual (2007). United States Environmental Protection Agency (USEPA), Office of Water, Office of Environmental Information. Washington. pp. 48–66.

Letöltések

Megjelent

2011-07-16

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Partfelmérés a délegyházi bányatavaknál. (2011). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 9(1), 87-98. https://doi.org/10.56617/tl.3899

Hasonló cikkek

1-10 a 25-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.