Talajművelési módok agroökológiai összehasonlító vizsgálata

Szerzők

  • Bádonyi Krisztina MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
  • Hegyi Gergely ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány P. sétány 1/C
  • Benke Szabolcs MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
  • Madarász Balázs MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.
  • Kertész Ádám MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4155

Kulcsszavak:

hagyományos talajművelés, kímélő talajművelés, földigiliszták, madarak

Absztrakt

Magyarország területének közel felén (48,5%) folyik szántóföldi művelés. Ezek a területek nemcsak a termelés színterei, hanem fontos élőhelyei számos vadonélő növény- és állatfajnak. E tanulmány áttekintést nyújt a SOWAP Projekt eredményeiről, melynek során összehasonlítottuk a hagyományos és a talajkímélő művelés (sekély talajművelés tárcsázással, szármaradványok felszínen való hagyásával) földigilisztákra és madarakra gyakorolt hatását. Ez a két állatcsoport az egészséges talaj, illetve az egészséges mezőgazdasági táj fontos bioindikátora. Az élővilágra gyakorolt hatások vizsgálatára a Balaton Nyugati-vízgyűjtőterületén, Zala megye dombsági mezőgazdasági területén, Dióskál határában jelöltünk ki 107 hektáron 12 parcellapárt (12 hagyományos, 12 kímélő, egyenként 3,5 hektáros parcella). A kísérlet 2003 és 2005 folyt, kukorica és őszi búza kultúrában. A földigiliszták mintavételére évente két alkalommal került sor, a földön táplálkozó madarak heti gyakorisággal kerültek feljegyzésre a két téli terepidőszakban. A hagyományos művelésű parcellákhoz képest a kímélő művelésűn szignifikánsan több giliszta fordult elő, és a tömegük is szignifikánsan nagyobb volt, mindkét évben, mindkét vetésváltás esetén. A talajkímélő művelésű parcellák két téli periódusban, kétféle vetésváltás esetében is előnyösebbek voltak a hagyományos művelésűeknél, mégpedig elsősorban a kistestű énekesmadarak számára, mint a mezei pacsirta, mezei veréb, fenyőpinty, tengelic, zöldike, citromsármány. Mindkét téli periódus majd mindegyik mintavételi időpontjában (15 mintavételi időpont közül 12-ben) szignifikáns hatással volt a művelési mód a kistestű énekesmadarak előfordulására, a kímélő művelés javára. Fajok szintjén vizsgálódva, a 12 elemezhető faj közül 7-re szignifikánsan hatott a művelés. Mind a hét faj a talajkímélő módon művelt parcellákon fordult elő többször. A fajok egy kisebb csoportjában azt is megvizsgáltuk, hogy az észlelésenkénti egyedszámok eltértek-e a kétféle művelésű terület között. A fácán, a mezei pacsirta és a mezei veréb a talajkímélő művelésű parcellákon fordult elő nagyobb egyedszámban. Eredményeink azt mutatják, hogy intenzív mezőgazdálkodási gyakorlatban is van lehetőség a talaj védelme mellett a biodiverzitás megőrzésére talajkímélő művelés alkalmazásával.

Információk a szerzőről

  • Bádonyi Krisztina, MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Természetföldrajzi Osztály, 1112 Budapest, Budaörsi út 45.

    levelező szerző
    Bad8379@iif.hu

Hivatkozások

Baldassarre G., Whyte R., Quinlan E., Bolen E. 1983: Dynamics and quality of waste corn available to post-breeding waterfowl in Texas. Wildl. Soc. Bull. 11: 25-31.

Bádonyi K. 2006: A hagyományos és a kímélő talajművelés hatása a talajerózióra és az élővilágra. Tájökológiai Lapok 4: 1-16.

Báldi A. 2005: Az agrár-környezetvédelmi programok ökológiai kutatásának szükségességéről. A Falu, 20: 61-65.

Birdlife International 2004: Birds in the European Union: a status assessment. BirdLife International, Wageningen, The Netherlands.

Birkás M., Jolánkai M., Gyuricza Cs., Percze A. 2004: Tillage effects on compaction, earthworms and other soil quality indicators in Hungary. Soil & Tillage Research 78: 185-196. https://doi.org/10.1016/j.still.2004.02.006

Bradbury R. B., Allen D. S. 2003: Evaluation of the impact of the pilot UK arable stewardship scheme on breeding and wintering birds. Bird Study 50: 131-141. https://doi.org/10.1080/00063650309461304

Castrale J. S. 1985: Responses of wildlife to various tillage conditions. Trans. N. Am. Wildl. Nat. Resources Conf. 50: 142-156.

Cohen J. 1988: Statistical power analysis for the behavioural sciences. Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, New Jersey.

Cunningham H., Bradbury R., Chaney K., Wilcox A. 2005: Effect of non-inversion tillage on field usage by UK farmland birds in winter. Bird Study 52: 173-179. https://doi.org/10.1080/00063650509461388

Emmerling C. 2001: Response of earthworm communities to different types of soil tillage. Applied Soil Ecology 17: 91-96. https://doi.org/10.1016/S0929-1393(00)00132-3

Fülöp Gy., Szilvácsku Zs. (szerk.) 2000: Természetkímélő módszerek a mezőgazdaságban. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Eger.

Harper Adams University College 2003: Earthworm soil core standard operating procedure. Crop and Environment Research Centre, Newport, UK.

Holland J. M. 2004: The environmental consequences of adopting conservation tillage in Europe: reviewing the evidence. Agriculture, Ecosystems & Environment 103: 1-25. https://doi.org/10.1016/j.agee.2003.12.018

Jakab G., Szalai Z. 2005: Barnaföld erózióérzékenységének vizsgálata esőztetéssel a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 3: 177-189.

Jakab G. 2006: A vonalas erózió megjelenési formái és mérésének lehetőségei. Tájökológiai Lapok 4: 17-33.

Marshall E. J. P., Brown V. K., Boatman N. D., Lutman P. J. W., Squire G. R., Ward L. K. 2003: The role of weeds in supporting biological diversity within crop fields. European Weed Research Society, Weed Research 43: 77-89. https://doi.org/10.1046/j.1365-3180.2003.00326.x

Moorcroft D., Whittingham M. J., Bradbury R. B., Wilson J. D. 2002: Stubble field prescriptions for granivorous birds - The role of vegetation cover and food abundance. J. Appl. Ecol. 39: 535-547. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2002.00730.x

Perkins A. J., Whittingham M. J., Morris A. J., Barnett P. R., Wilson J. D., Bradbury R. B. 2000: Habitat characteristics affecting use of lowland agricultural grassland by birds. Biological Conservation 95: 279-294. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(00)00042-2

Sas Institute Inc. 1999: SAS System for Windows, Version 8.2. Cary, NC, USA.

Siriwardena G. M., Baillie S. R., Crick H. Q. P., Wilson J. D. 2000: The importance of variation in the breeding performance of seed-eating birds in determining their population trends on farmland. J. App. Ecol. 37: 128-148. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.2000.00484.x

Statsoft 2000: Statistica 5.5, Tulsa, Oklahoma.

Szabó M., Barczi A., Turcsányi G. 2001: A környezet állapota és használatának néhány szempontja Magyarországon. In: Ángyán J., Podmaniczky L., Szabó M., Vajnáné Madarassy A. (szerk.): Az Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) rendszere. Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. TEMPUS Institutional Building Joint European Project. ELTE-TTK, SZIE-KGI, KöM-TvH, Budapest-Gödöllő-Berlin-Madrid-Thessaloniki. pp. 19-87.

Wilson J. D., Taylor R., Muirhead L. B. 1996: Field use by farmland birds in winter: an analysis of field type preference using re-sampling methods. Bird Study 43: 320-332. https://doi.org/10.1080/00063659609461025

Zicsi A. 1960: Ökológiai, faunisztikai és rendszertani tanulmányok Magyarország földigiliszta faunáján. Kandidátusi értekezés. MTA Talajzoológiai Kutatócsoport, Budapest. p. 193.

Zicsi A. 1967: Die Auswirkung von Bodenbearbeitungsverfahren auf Zustand und Besatzdichte von einheimischen Regenwürmern. In: Graff, Satchell (eds.): Progress in Soil Biology. Braunschweig. pp. 290-298.

Letöltések

Megjelent

2008-08-11

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Talajművelési módok agroökológiai összehasonlító vizsgálata. (2008). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 6(1-2), 145-163. https://doi.org/10.56617/tl.4155

Hasonló cikkek

1-10 a 41-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.