Tájátalakítás és a felszínborítás változásai a Hanságban a XVIII.–XX. században

Absztrakt

A természetvédelemben az elmúlt években előtérbe került élőhely-rekonstrukciók és egyéb természetvédelmi beavatkozások tervezése során nagyon fontos a helyreállítandó táj történetének ismerete. A tájtörténeti vizsgálatok során képet kaphatunk a jelentősebb tájátalakító beavatkozások előtti állapotokról és folyamatokról, az így nyert információk nagyon hasznosak lehetnek a helyreállításnál.
A tájtörténeti vizsgálatok során a korábbi, elsősorban irodalmi és levéltári feldolgozások mellett egyre nagyobb szerepet kap a történeti térképek (I., II. és III. katonai felmérés) térinformatikai feldolgozása. A térinformatikai rendszerben egységes módszerekkel feldolgozott térképek – természetesen az eredeti térkép pontosságának függvényében – lehetővé teszik a különböző időszakok felszínborításának és területhasználatának összehasonlítását, a változások nyomon követését.
Magyarországon a nagy folyók szabályozása mellett az egyik legjelentősebb tájátalakítás a Hanság lecsapolása volt. A XVIII. században megkezdődött munkák eredményeképp hazánk egyik legnagyobb láp és mocsárvilága gyakorlatilag teljesen megsemmisült vagy átalakult. A megmaradt természetes és természetközeli élőhelyek 1976 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A természetvédelem 2001-ben kezdte meg, kísérleti jelleggel, a hansági láp- és mocsárvilág helyreállítását (Nyirkai-Hany), a tapasztalatok alapján pedig további élőhely-rekonstrukciók előkészítés alatt állnak. A tervezés egyik legfontosabb alapja az egykori állapotok minél pontosabb ismerete, amelyhez jó eszköz a történeti térképek adatainak feldolgozása.
Munkám célja rekonstruálni a hansági táj egykori jellegét, a felszínborítás főbb típusainak elterjedését és a területek egykori használatát az elmúlt 200 évben. A tájátalakítás folyamatának vizsgálatához hat időszak (1782–1784, 1840–1847, 1872–1880, 1920–1921, 1951, 1998) térképeit dolgoztam fel. A földhasználati és egyéb térképi információk interpretálása közvetlen módon, a képernyőn végzett digitalizálással történt ArcGIS ArcInfo 9.2 programmal. Külön-külön fázisokban történt a felszínborítás folthálózatának, az úthálózat és a vízhálózat vonalhálózatának, illetve a pontszerű objektumok digitalizálása. A felszínborítás térképezésekor igyekeztem minden felismerhető és azonosítható foltot lehatárolni. A lehatárolt legkisebb foltméret 0,3 ha volt. A digitalizálás után topológiai ellenőrzést végeztem a digitalizáláskor keletkezett hibák javítására (lyukak és átfedések kiszűrése).
A történeti felszínborítás vizsgálata során nagyon fontos az alkalmazott felszínborítási kategóriák megfelelő kiválasztása. Az egyes történeti térképekről kinyerhető információ nagyon eltérő mennyiségű és minőségű, de az összehasonlíthatóság érdekében a feldolgozás során egységes jelkulcsot (erdők, fás gyepek vagy cserjések, gyepek, mocsarak és lápok, szántó, szőlők, gyümölcsösök, állóvizek, vízfolyások, települések, telephelyek, külszíni bányák, egyéb) alakítottam ki, amely minden felhasznált forrás esetében alkalmazható volt. Amennyiben a feldogozott térképről részletesebb információ is kinyerhető, akkor azt alkategóriaként vagy megjegyzésként rögzítettem.
A hansági táj átalakításában a két legfontosabb tényező, a lecsapolás és az erdőtelepítések. A lecsapolások miatt szárazódó belső területekre a XIX. század folyamán egyre inkább behúzódott a rét és legelőgazdálkodás, ezzel párhuzamosan a korábbi medenceperemi gyepek és erdők területe felszántásra került. A folyamat során a nyílt vízfelületek, a mocsári és a lápi élőhelyek eltűntek, helyüket láprétek, mocsárrétek és magassásosok vették át. A széna iránti kereslet csökkenése és a további szárazodás indította meg a nagy területű erdősítéseket, amelyek a II. világháborút követő hatalmas területű nemes nyár kultúrák kialakításában csúcsosodtak ki. Napjainkban erdészeti kultúrák (ültetvények), természetes és természetközeli erdők, szántóföldek és a közöttük fennmaradt kisebb-nagyobb nádasok, magassásosok, lápcserjések, láprétek és mocsárrétek borítják a Hanság területét.