Az éghajlatváltozás hatása a relatív édesvízhiányra és az ebből adódó konfliktus kialakulására Magyarországon

Szerzők

  • Szalkay Csilla Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Schlanger Vera Országos Meterorológiai Szolgálat, 1024 Budapest, Kitaibel P. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4602

Kulcsszavak:

aszály, éghajlatváltozás, konfliktus, relatív édesvízhiány

Absztrakt

Napjainkban a világ számos országában, mivel nincs kielégítő mennyiségű édesvíz, relatív édesvízhiány alakul ki. A relatív édesvízhiány bizonyos területeken akkora mértékű, hogy az gyakran országon belüli vagy nemzetközi konfliktust eredményez. Ezek a konfliktusok magáért az édesvízért, mint természeti erőforrásért folynak gazdasági, politikai, illetve társadalmi színtéren. A relatív édesvízhiány, és így a konfliktusok létrejöttének okai nem választhatók el élesen egymástól, mivel azokat komplex faktorok, folyamatok befolyásolják. A relatív édesvízhiány kialakító összetevők között kiemelkedő szerepet játszanak a földrajzi, a demográfiai, a társadalmi, a gazdasági okok, valamint az éghajlatváltozás. Ezen faktorok közül Magyarországon az éghajlati tényezők szélsőséges változása (pl. aszály gyakoribbá és intenzívebbé válása) miatt alakult ki relatív édesvízhiány, konfliktus azonban mindezidáig nem robbant ki. A klímaváltozás valószínűleg az elkövetkező években növelni fogja a relatív édesvízhiány kialakulásának valószínűségét, amely konfliktusforrás lehet.

Információk a szerzőről

  • Szalkay Csilla, Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    szcsilla@vnet.hu

Hivatkozások

Aujeszky P. (szerk.) 2003: Környezetstatisztikai adatok. Regiszter Kiadó és Nyomda Kft., Budapest.

Bartholy J., Pálvölgyi T., Matyasovszky I., Barcza Z. 1996: Az éghajlat nagytérségű változásai: okok és folyamatok, valamint a megismerés módszerei. Természet Világa 1996/I. különszám, pp. 35–39.

Bartholy J., Pongrácz R., Matyasovszky I., Schlanger V. 2004: A 20. században bekövetkezett és a 21. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország területére. „AGRO-21” Füzetek 33: 3-18.

Fleischer T. 2002: Magyarország a Kárpát-medence közepén (A fenntarthatóság egyes térségi összefüggései). Vízügyi Közlemények 84: 125–136.

Homer-Dixon T. F. 1999: Environment, Scarcity, and Violence. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.

Mika J. 1988: A globális felmelegedés regionális sajátosságai a Kárpát-medencében. Időjárás 92: 178–189.

Mika J. 1991: Nagyobb globális felmelegedés várható magyarországi sajátosságai. Időjárás 95: 265–278.

Mika J. 1996: Regionális éghajlati forgatókönyvek. Természet Világa 1996/I. különszám, pp. 69–74.

Mika J. 2003: Regionális éghajlati forgatókönyvek: tények és kétségek. „AGRO-21” Füzetek 32: 11–24.

Schlanger V. 2002: Magyarországi regionális éghajlati szcenáriók összehasonlító elemzése. Diplomadolgozat. ELTE TTK Meteorológiai Tanszék.

Schlanger V. 2003: Regionális extrém klímaszcenáriók elemzése Magyarországon. Dolgozat a XXVI. Országos Tudományos Diákköri Konferenciára.

A Magyar-Osztrák Határvízi Bizottságban lefolytatott a Fertő-tó ökodinamikai rehabilitációjára vonatkozó tárgyalásokról szóló összefoglaló jelentés.

A Tisza-völgyi víz-szétosztási rend (00698/2000.sz.OVF) ideiglenes módosításának indokai, körülményei, Budapest, 2003. június 30.

Emlékeztető a Tisza-völgyi vízszétosztási rend módosítása céljából tartott egyeztető tárgyalásról. Szolnok, 2003. június 25.

Letöltések

Megjelent

2004-12-27

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Az éghajlatváltozás hatása a relatív édesvízhiányra és az ebből adódó konfliktus kialakulására Magyarországon. (2004). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 2(2), 305-311. https://doi.org/10.56617/tl.4602

Hasonló cikkek

1-10 a 24-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.