A Balatonkeresztúri rétek állapotának értékelése a tájtörténet és tájhasználat változás tükrében
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3688Kulcsszavak:
vizes élőhelyek, természetesség, védett növényfajok, degradáció, Natura 2000Absztrakt
A tájhasználat, tájtörténet változásának minél szélesebb szempontok szerinti vizsgálata segít megérteni a ma meglévő tájegységek és élőhelyek állapotát. A Balaton partja, a hozzá kapcsolódó mocsarakkal jelentősen átalakult az elmúlt 150 évben. A hagyományos tájhasználat szinte teljesen eltűnt a déli part menti területekről, ennek ellenére a mai napig megtalálhatóak az értékes vizes élőhelyek maradványai. A vizsgált terület a Balatonkeresztúri-rétek Natura 2000 hálózat tag, kiemelt jelentőségű természetvédelmi terület, melynek tájhasználat változása jól mintázza a déli part egykori mocsárvilágának megváltozását. Kutatásunk során a terület tájtörténete mellett, a tájhasználat felszínborításban jelentkező változásait követtük nyomon. A tájhasználat változását történeti térképek és a jelen állapotokat mutató légi felvétel alapján ArcGIS program segítségével dolgoztuk fel a felszínborítási kategóriák lehatárolásával. Az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer természetesség kategóriái alapján a rétek élőhelyeit besoroltuk a megfelelő osztályokba. A felszínborítás változásait összevetettük és értékeltük a rétek élőhelyeinek természetességi állapota alapján. Az egykori mélyebben fekvő nyílt vizes területekkel mozaikos mocsár helyén, jelenleg különböző állapotú (néhol erősen gyomos) nádasok találhatóak. A lecsapolások és szántóföldi művelés alá vonások után a természetes élőhelyek és fajok a csatornák árkaiba, tőzegnyerő- és agyaggödrök medencéibe szorultak vissza. Mára a hagyományos tájhasználat megváltozásával az eredeti természeti állapotok feltételei részben megszűntek, mégis éppen az emberi tevékenységnek köszönhetően (anyagnyerőhelyek) több értékes élőhely is fennmaradt a réteken.
Hivatkozások
MADOP 2005: Magyarország Digitális Ortofotó Programja. Földmérési és Távérzékelési Intézet honlapja (http://www.fomi.hu )
Bendefi I., V. Nagy I. 1969: A Balaton évszázados partvonalváltozásai. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 215. pp.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4: 357–384.
Biró M. 2010: Élőhelytérkép rekonstrukciók módszertani kérdései. Földrajzi Tanulmányok. V: 47–76.
Bódis J., Szalóky I. 2004: Az M7 autópálya környezeti hatástanulmányának botanikai fejezete a balatonkeresztúri legelő területén. Kézirat.
Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. 2011: Magyarország élőhelyei. Vegetációtípusok leírása és határozója, ÁNÉR 2011. MTA ÖBKI Vácrátót, 441. pp.
Buza P. 1993: Balatonfenyves. Fejezetek egy nyaralótelep életéből. Balatonfenyves Önkormányzat Polgármesteri Hivatala, 244. pp.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország Kistájainak Katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. pp. 436–439.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p. 292.
IUSS WORKING GROUP WRB. 2007. World Reference Base for Soil Resources 2006, first update 2007. World Soil Resources Reports No. 103. FAO, Rome.
Koltay P. 1971: A Balatonnagybereki Állami Gazdaság Gazdasági Földrajza 1962-1967. Doktori disszertáció. Kaposvár, 60. pp.
Ligeti L. 1974: A Balaton és szabályozása. Vízügyi Történeti Füzetek 7. Budapest.
Marosi S., Somogyi S. (szerk.) 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, 1026. pp.
Marton I. (szerk.). 1982: Bél Mátyás emlékezete Balatonkeresztúron. Községi Közös Tanács, Balatonkeresztúr, 71. pp.
Miókovics E. 2011: A Balatonkeresztúri-rétek állapotfelmérése. Szakdolgozat, Pannon Egyetem Georgikon Kar Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék, Keszthely 58 pp.
Molnár Zs., Bartha S., Babai D. 2008: Traditional Ecological Knowledge as a Concept and Data Source for Historical Ecology, Vegetation Science and Conservation Biology: A Hungarian Perspective. In: Szabó P., Hedl, R.(eds.): Human Nature. Studies in Historical Ecology and Environmental History. Institute of Botany of the ASCR, Brno, pp. 14–27.
Molnár Zs, Biró M. 2010: A néhány száz évre visszatekintő, botanikai célú történeti tájökológiai kutatások módszertana. Földrajzi Tanulmányok V: 109–126.
Rozner Gy., Miókovics E., Vidéki R. 2011: Védett növényfajok előfordulási adatai Észak-Somogyban. Natura Somogyiensis 19: 5–16.
Szalóky I., Bódis J. 2004: A Lellei-Bozót és a Szemesi-Berek élőhelyei. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 279–290.
Takács G., Molnár Zs, Biró M., Bölöni L., Horváth F., Kun A. 2009: Habitat mapping. Handbooks of National Biodiversity Monitoring System IX. 2nd modified edition. MTA ÖBKI - KvVM, Vácrátót - Budapest, 54 pp.
Takáts Gy. 1934: A Somogyi Nagyberek. Adatok a Somogyi Nagyberek gazdaság és településföldrajzához. Kultúra Könyvnyomdai Műintézet, Pécs. 40. pp.
Takáts Gy. 1986: A somogyi pásztorvilág. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár. 123. pp.
Tengerdi Gy. 2008: Balatonkeresztúr-Balatonmáriafürdő községek története. Balatonkeresztúr Község Önkormányzata és Balatonmáriafürdő Község Önkormányzata, Balatonkeresztúr. 598. pp.
Várkonyi I., Király L. 1974: Somogy Megye földrajzi nevei. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1174. pp.
Vidéki R. 2010: Szakértői vélemény a Balatonkeresztúri-rétek (HUDD20059) Natura 2000 területen végzett gyepfeltörés ügyében. Kézirat, Készült Tordai Judit megbízásából, Felsőcsatár, 26 pp.
Zákonyi F. 1979: Balatonmáriafürdő és környéke. Széchenyi Nyomda, Győr. 84 pp.
Zlinszky A. 2011: A Balaton és a környező mocsarak történelmi rekonstrukciója térinformatikai módszerekkel. Ecology of Lake Balaton MTA BLKI Elektronikus folyóirata 1: 49–60.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2014 Miókovics Eszter, Sutyinszki Zsuzsanna, Bódis Judit
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
