A Koppánymonostori-sziget kialakulása és tájtörténete
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4118Palavras-chave:
Duna, sziget, ártéri erdő, hullámtér, térképResumo
A dunai szigetek mai képének kialakulásában nagy szerepet játszottak a 19. század végén lezajlott folyószabályozási munkálatok, mellékág-lezárások, ármentesítések, amelyeknek következtében a mellékágakban a víz folyása lelassult, a szállított hordalék folyamatosan lerakódott, s így megkezdődött egy dinamikus feltöltődési folyamat, amely a mellékágak folyamatos feliszapolódását eredményezte. Ennek követ- keztében, a nyári hónapokban a főmedertől leválasztott mellékágak néhol teljesen kiszáradnak, felgyorsítva ezzel a szukcessziós változásokat, utat engedve az inváziós fajok terjedésének.
Így történt ez a Komárom város nyugati partjánál elhelyezkedő Koppánymonostori-sziget esetében is. A régi katonai térképek az 1780-as években egy nagyobb és három kisebb szigetet ábrázolnak, egységesen erdőborítással, később két szigeten az erdőt letermelték, s helyén mocsaras foltokkal tarkított rét jött létre. A sziget életében bekövetkezett legnagyobb változások a 1800-as évek második felére tehetők, amikor partját sok helyen kőszórásokkal szegélyezték, a kisebb szigeteket a nagyhoz csatolták, s a mellékágat kőgáttal leválasztották a főmedertől. Ekkortájt a kis szigetek felszínborítása a szukcesszió előrehaladtával főként erdő volt, egyedül a nagy sziget keleti és középső részein figyelhető meg kaszálórét, s két foltban ártéri gyümölcsös.
Összességében a koppánymonostori szakaszon a Duna régebben még önmaga alakította dinamikusan saját medrét, s egy kisebb meanderkanyarulat után, a helyi lassabb folyás eredményeképpen rakta le a sziget alapjait, amely a 19. századi folyószabályozásokig folyamatosan változott. Azóta a hajózás érdekében a partokat mesterséges kőszórásokkal szegélyezték, egyes átalakulási, feltöltődési folyamatok, így a szukcessziós változások is felgyorsultak. A szabályozási munkálatok, kőszórások, gátak miatt ezen a Duna szakaszon újabb szigetek születése lehetetlenné vált, így a mára oly ritkaságnak számító ártéri élőhelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat.
Referências
Fleischer T. 2008: Belvízi közlekedés a Dunán és Európában. A Duna és a térségi versenyképesség. Műhelykonferencia, MTA – Corvinus Egyetem, Budapest, 2008 május 19. Az előadás szerkesztett szövege.
Kárpáti I. 1958: A hazai Duna-ártér erdei. Kandidátusi értekezés tételei.
Kevey B. 1993: A Szigetköz erdeinek összehasonlító cönológiai vizsgálata. Kandidátusi értekezés, kézirat, MTA kézirattára, Budapest.
Kevey B. 1998: A Szigetköz erdeinek szukcessziós viszonyai. Kitaibelia 3: 47–63.
Kevey B. 2004: A Duna szlovákiai elterelésének hatása a Felső-Szigetköz fehér nyárligeteire (Senecioni sarracenici-Populetum albae Kevey in Borhidi & Kevey 1996). Wirkung der slowakischen Donau-Umleitung auf die Weißpappel-Auen (Senecioni sarracenici-Populetum albae) in Felső-Szigetköz (in der Oberen-Schüttinsel), Süd-West-Ungarn. Kanitzia 12: 177–195.
Pécsi M. 1957: A Magyarországi Duna-völgy kialakulása és felszínalaktana. Akadémia Kiadó, Budapest.
Tóth T. 2001: Tárjörténeti és botanikai kutatások a Felső-Duna árterületén a Neszmély-Süttő közötti Duna-szakaszon. A Puszta, 1/18: 124–141.
Zólyomi B. 1934: A Hanság növényszövetkezetei (Die Pflanzengesellschaften des Hanság). Vasi Szemle 1: 146–174.
Zólyomi B. 1937: A Szigetköz növénytani kutatásainak eredményei. Bot. Közlem. 34: 169–193. GATE-KTI, BOKU-IWHW 1995/96: Duna Vizuális Tájérték Leltár CD.
VITUKI, Aquaprofit Zrt., ÖKO Zrt., VTK Innosystem Kft., COWI Magyarország 2007: A Duna hajózhatóságának javítása tárgyú projektet megalapozó tanulmány (konzorciumi vezető: VITUKI).
Térképek forásai:
Hadtörténeti Intézet és Múzeum térképtára, Földmérési és Távérzékelési Intézet archívuma, www.lazarus.elte.hu
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2009 Ádám Szilvia, Penksza Károly, Malatinszky Ákos, Csontos Péter
![Creative Commons License](http://i.creativecommons.org/l/by-nc-nd/4.0/88x31.png)
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).