A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása

Szerzők

  • Takács Márton Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Malatinszky Ákos Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3814

Kulcsszavak:

gesztenye, dendrometria, kultusz, védelem

Absztrakt

Az európai és a hazai szelídgesztenye-kultusz áttekintését adjuk. Számos fajhoz (pl. hársak, füzek, tölgyek) hasonlóan a szelídgesztenyéhez is legendák, népszokások kapcsolódtak a történelem során. Vizsgálatainkban Magyarország legnagyobb törzskerülettel rendelkező szelídgesztenyéit mértük fel, amelyek döntő része hatalmas mérete ellenére, illetve kora folytán, pusztuláshoz közeli állapotban van. A dendrometriai mérések alapján hazánk legnagyobb Castanea sativa egyede a nagykutasi pincék között áll. A foltokban megmaradt, egykor nagy területet elfoglaló zengővárkonyi, illetve a védett velemi gesztenyések több óriást is rejtenek. A surdi pincesorok között is évszázados fákra bukkanhatunk. Vas megye legnagyobb szelídgesztenyéjét Torony község határában, magas cserjék közt meghúzódva találjuk. A boncodföldei fa és környéke nagy változáson ment át az évek alatt. Somogy megye legnagyobb „jóféle gesztenyéi” a több nemes fajtának otthont adó Iharosberényben vannak. Tanulmányunkban ezeken kívül zalaegerszegi, dióskáli, baki, csepregi és csipkereki fákat mértünk.

Információk a szerzőről

  • Takács Márton, Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    takacsmarton.msc@gmail.com

Hivatkozások

Balogh A. 1957: Magyarország nevezetes fái. Mezőgazdasági Könyvkiadó, Budapest.

Bartha D. 2007: A szelídgesztenye (Castanea sativa) botanikai jellemzése. Erdészeti Lapok 142(1): 14−16.

Csapody I. 1959: A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Szemle 13(3): 238−256.

Földes J. 1885: A szelíd gesztenye, Castanea vesca-ról. Erdészeti Lapok 24(1): 1−11.

Gáspár R. 2006: Éltető és gyógyító táplálékok. Heted7világ Kiadó, Budapest.

Illés N. 1884: A szelíd gesztenyéről. Erdészeti Lapok 23(9): 769−780.

Kaán K. 1931: Természetvédelem és természeti emlékek. Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest.

Kapocsy Gy. 2000: A magyarság nevezetes fái. Helikon Kiadó, Budapest.

Kenyeres L., Ifj. Tildy Z. 1960: Védett természeti ritkaságaink. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.

Konkolyné Gyúró É. 2007: A szelídgesztenye táji, kultúrtörténeti és kertészeti vonatkozásai. Erdészeti Lapok 142(12): 392−394.

Lippai J. 1667: Posoni kert. Akadémiai Kiadó Budapest (Reprint, 1997).

Marosi K. 2010: Élet-mód. A szelídgesztenye. Élet és Tudomány 65(44): 1385.

Nagy G. 1966: Gesztenye (szócikk). Magyar szólások és közmondások. Talentum Kiadó, Budapest.

Paládi-Kovács A. (főszerk.) 2001: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Akadémiai Kiadó, Budapest. 19-20: 503−504.

Páll M. 1954: Karoljuk fel a szelídgesztenyét. Az erdő. 89(8): 292−295.

Pósfai Gy. 2005: Magyarország legnagyobb fái. Alexandra Kiadó, Budapest.

R. Lovas G. 1978: Szelídgesztenye. Magyar nyelvőr 102(1): 116−118.

Rakonczay Z. 1997: Göcsejtől Mohácsig. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Rapaics R. 1935: A magyar gesztenye. A Természet 31(11): 262−264.

Rapaics R. 1940: Magyar kertek – A kertművészet Magyarországon. Természettudományi Kiadó, Budapest.

Szőcs E. 2008: Gyógyító növények. Kossuth Kiadó, Budapest.

Tardy J. 1996: Magyarországi települések védett természeti értékei. Mezőgazda Kiadó, Budapest.

Varga A. 2005: Kincsünk a szelídgesztenye. Somogyi Hírlap 233: 16.

http1: http://dendromania.hu/index.php?old=falistak

Letöltések

Megjelent

2012-12-10

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása. (2012). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 10(2), 457-466. https://doi.org/10.56617/tl.3814

Hasonló cikkek

1-10 a 20-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 3 > >>