A Csörsz-árok környezeti rekonstrukciójának előkészítése térinformatikai módszerekkel
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4157Kulcsszavak:
Csörsz-árok, FIR, környezetrekonstrukcióAbsztrakt
A Csörsz-árok (ismert még Ördögárokként) egy 1260 km összhosszúságú földmű, mely körülöleli az Alföldet. A sánc-árok rendszer szélessége 3,4–8 m között változik, mélysége 1,5–3 m a mai szinttől mérve. A megmaradt szakaszok sáncainak magassága kb. 2 m. A sánc-árok rendszer két, három, egyes helyeken akár négy vonalból áll. A sánc-árok rendszer kezdőpontja a Duna majdnem szemben Aquincummal Alsó-Pannónia fővárosával. Innen nyugatról keletre halad és Nyíregyháza alatt délre fordul. Áthalad az Alföld keleti részén, vége az Al-Dunánál van Viminatiummal szemben Felső-Moesiában. A Csörsz-árkot a szarmaták készíthették a IV. század környékén. A régészek még nem tudják pontosan miért is épülhetett. Gödöllő és Valkó határában azonosítottuk a sánc-árok rendszert. Munkánkat erre a területre összpontosítottuk, mivel itt nagyon jó állapotban találtuk a Csörsz-árkot. Munkánk során a három katonai felmérést és topográfiai térképeket használtuk. Előszőr bejártuk a Csörsz-árkot Gödöllő közelében és GPS-szel digitális formában azonosítottuk. Az első katonai felmérésen (1763–1787) megtaláltuk a Csörsz-árkot, de mivel nincs vetületi alapja, nem tudjuk GIS-be foglalni, de sok fontos információt ad róla. A második (1819–1869) és harmadik katonai felmérésnek (1869–1887) van vetületi alapja így ArcView 3.0-ban tudjuk használni. Látható a két térképen, amin jelöltük a Csörsz-árkot más térkép és GPS-es méréseink alapján. A topográfiai térképen azonosítottuk a Csörsz-árkot de útként és nem árokként. Ezért akarjuk pontosítani a vonalat és árokként berajzolni napjaink térképére. A jövőben teljes környezeti rekonstrukciót akarunk megvalósítani a Csörsz-árkon Gödöllő közelében tanösvényt kialakítva. Mindezek után be akarjuk vonni a turizmusba, mivel Gödöllőn egyetlen ismert látnivaló van: a Grassalkovich kastély.
Hivatkozások
Bernát P. 2007: A legendától a valóságig: a Csörsz-árok története, http://www.mult-kor.hu/cikk.php?article=18364&page=1, letöltés: 2008. március 3-án
Garam É., Patay P., Soproni S. 2003: Sarmatischen Wallsystem im Karpatenbecken. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 23. Magyar Nemzeti Múzeum 191 p.
Istvánovits, E., Kulcsár, V. 2000: The history and perspectives of the research of the Csörsz Ditch. Proceeding of the XVIIIth Internatinal Congress of Roman Frontier Studies Held in Amman, Jordania
Juhász A. 2004: A XIX–XX. századi tábori erődítések a Kárpát-medencében. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 160. p.
Révai M. J. 1994. Révai Nagy Lexikona, V. Kötet Babits Kiadó 787 p., 166. p.
Soproni S. 1969: Limes sarmatiae. Archeológia Értesítő 96. kötet 43–52. p.
Székely I. 1559: Chronica ez vilagnac yeles dolgairól. Nyomtatta: Strykoviai Lázár, Krakkó
Zoltán S. P. 2007: Személyes elbeszélés Cegléd, Kossuth Múzeum
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2008 Harkányiné Székely Zsuzsanna, Benő Dávid, Prunner Andrea, Katona Andrea
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
