Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4077Palavras-chave:
biológiai vízminőség, klorofill-a, vízminőség, vertikális megoszlás, fitoplankton állományResumo
A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldalról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a továbbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyásolják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték.
Referências
Bíró M., Tóth T. 1998: A 18–19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum, I: 18–34.
European Community 2000: Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Parliament, L327 (October 2000), pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/ap9842100196
Felföldy L. 1974: A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3, p. 234.
Felföldy L. 1981: A vizek környezettana általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 289.
Kiss Keve T. 1998: Bevezetés az algalógiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 283.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 1023.
Padisák J. 2005: Általános Limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 310.
Tóth T. 1999: A szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-Holtág) környzet- és természetvédelmi problémái’. Szarvas: Nimfea TE 2001.
Reynolds, C. S. 2006: The Ecology of Phytoplankton. Cambridge University Press, Cambridge, p. 551. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511542145
Schumacher F., Waltner I., Sebők A., Grósz J. Biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálata a Naplás-tavon. Tájökológiai Lapok, 20(2): 83–94. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3454
Zseni A., Bulla M. 2002: Vízminőségvédelem.Széchenyi István Egyetem, Építési és Környezetmérnöki Intézet, Győr, p. 168.
Zólyomi B. 1989: Magyarország természetes növényzete. Kartográfiai Vállalat, Budapest.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2023 Grósz János, Halupka Gábor Ernő, Waltner István
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).