Biológiai vízminőségi paraméterek hatásainak vizsgálata a szarvasi Holt-Körösön
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4077Schlagwörter:
biológiai vízminőség, klorofill-a, vízminőség, vertikális megoszlás, fitoplankton állományAbstract
A magyarországi viszonyokat vizsgálva azt lehet mondani, hogy az egyik legjelentősebb természeti erőforrása a vízkészlet, amelyet sok veszély fenyeget, mint mennyiségi, mint minőségi oldalról. A Víz Keretirányelv előírásai szerint, az Európai Unió tagállamaiban 2015 végéig jó állapotba kellett hozni minden olyan felszíni és felszín alatti vizet, amelyek esetében ez lehetséges volt, valamint a továbbiakban a jó állapotot fenn kell tartani és a vizek állapotromlását meg kell előzni. Ezen érvekből kiindulva, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme kiemelt fontosságú feladatok közé tartozik. Jelen kutatásunk fő célkitűzése, hogy a vizsgáltok alapján meghatározzuk mely paraméterek befolyásolják leginkább a fitoplankton állomány horizontális és vertikális eloszlási mintázatát a víztestben. Az alkalmazott mintaterület a szarvasi Holt-Körös, amely igen jelentős ökológiai, társadalmi, gazdaságai és rekreációs szerepet tölt be a térségben. A helyszíni és a laboratóriumi vizsgálatok között az alábbi fizikai, kémiai és biológiai vízminőségi paramétereket vizsgáltuk: vízhőmérséklet, UV sugárzás index, secchi mélység, vízi alatti fényklíma, oldott oxigén tartalom, lebegőanyag tartalom, klorofill-a tartalom, Fe, NO2-, NO3- NH4+, PO43-, Na+, K+, Mg2+, pH érték.
Literaturhinweise
Bíró M., Tóth T. 1998: A 18–19. század vegetációjának rekonstrukciója az elmúlt ezer év tájhasználatának tükrében a Hármas-Körös mentén. Crisicum, I: 18–34.
European Community 2000: Directive 2000/60/EC of the European Parliament and of the Council of 23 October 2000 establishing a framework for Community action in the field of water policy. Official Journal of the European Parliament, L327 (October 2000), pp. 1–82. DOI: https://doi.org/10.1039/ap9842100196
Felföldy L. 1974: A biológiai vízminősítés. Vízügyi Hidrobiológia 3, p. 234.
Felföldy L. 1981: A vizek környezettana általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, p. 289.
Kiss Keve T. 1998: Bevezetés az algalógiába. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 283.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, p. 1023.
Padisák J. 2005: Általános Limnológia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, p. 310.
Tóth T. 1999: A szarvasi Holt-Körös (Kákafoki-Holtág) környzet- és természetvédelmi problémái’. Szarvas: Nimfea TE 2001.
Reynolds, C. S. 2006: The Ecology of Phytoplankton. Cambridge University Press, Cambridge, p. 551. DOI: https://doi.org/10.1017/CBO9780511542145
Schumacher F., Waltner I., Sebők A., Grósz J. Biológiai vízminőségi paraméterek vizsgálata a Naplás-tavon. Tájökológiai Lapok, 20(2): 83–94. DOI: https://doi.org/10.56617/tl.3454
Zseni A., Bulla M. 2002: Vízminőségvédelem.Széchenyi István Egyetem, Építési és Környezetmérnöki Intézet, Győr, p. 168.
Zólyomi B. 1989: Magyarország természetes növényzete. Kartográfiai Vállalat, Budapest.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2023 Grósz János, Halupka Gábor Ernő, Waltner István
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
