Egy akváriumi növény, a Myriophyllum brasiliense Camb. megjelenése természetes vizeinkben

Szerzők

  • Illyés Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.
  • Tóth Eszter Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.
  • Magos Gábor Hatvani Környezetvédő Egyesület
  • Tóth Zoltán Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4469

Kulcsszavak:

Myriophyllum brasiliense, Kácsi-patak, Tarnóca-patak, ITS szekvencia

Absztrakt

A trópusi és szubtrópusi Dél-Amerikában őshonos brazil süllőhínár (Myriophyllum brasiliense Camb.) két hazai természetes víztestből is előkerült. A hazánkban eddig csak akváriumi növényként ismert hínár két patak meleg vizű szakaszában jelent meg. A Kácsi-patak egyik forrása meleg vizű, ami több kilométeren megakadályozza a patak vizének téli befagyását. A Tarnóca-patakba a növény populációja felett mesterségesen, meleg rétegvizek érkeznek, ami a Kácsi-patakhoz hasonlóan melegíti a patak ezen szakaszát. A 2005. és 2006. években az állományok stabilitásának, az élőhelyek vizének hőmérsékleti változásainak és a növény cönológiai viszonyainak felderítése mellett előzetes molekuláris taxonómiai vizsgálatokat is végeztünk. Ennek eredményeként az előkerült két állomány, a morfológiai vizsgálatokkal egybehangzóan eltérőnek bizonyult, ami két egymástól független kivadulást jelent, és felveti a kácsi-pataki süllőhínár populáció hazánkban őshonos M. verticillatum-mal alkotott hibrid eredetét is.

Információk a szerzőről

  • Illyés Zoltán, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Biológiai Intézet, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

    levelező szerző
    zillyes@ludens.elte.hu

Hivatkozások

Casper S. J., Krausch H.-D. 1981: Pteridophyta und Anthophyta. 2. Teil: Saururaceae bis Asteraceae. VEB Gustav Fischer Verlag. Jena. pp. 667-669.

Tutin T. G., Heywood W. 1964-1980: Flora Europea. I–V. Cambridge University Press.

Integrated Taxonomic Information System /ITIS/ http://www.cbif.gc.ca/pls/itisca/taxaget?pűifx=plglt

Moody M. L., Les D. H. 2002: Evidence of hybridity in invasive watermilfoil (Myriophyllum) populations. Proc. Natl. Acad. Sci. U.S.A. 99: 14867–14871. https://doi.org/10.1073/pnas.172391499

Moody M. L., Les D. H., Crawford D. J., Kimball R. T., Landolt E. 2003: Biogeography of discontinuously distributed hydrophytes: a molecular appraisal of intercontinental disjunctions. Int. J. Plant Sci. 164: 917–932. https://doi.org/10.1086/378650

Marossy A. 1999: Veszélyben a püspökfürdői hévízi tündérrózsa (Nymphaea lotus var. thermalis). Erdélyi Nimród 1 (http://www.erdelyinimrod.ro/nim/99-4/c1.htm)

Simon T. 2000: A Magyarországi Edényes Flóra Határozója. Harasztok – Virágos Növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2006-12-12

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Egy akváriumi növény, a Myriophyllum brasiliense Camb. megjelenése természetes vizeinkben. (2006). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 4(2), 317-325. https://doi.org/10.56617/tl.4469

Hasonló cikkek

1-10 a 21-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.