Correlations between the national urbanised areas and the recreational spaces
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4392Keywords:
recreation, urbanisation, urbanised areas, tourism regions, recreational spacesAbstract
Hungarian urbanised areas are characterised by their unique geographical processes, resulting in significant spatial alterations. These characteristics can be derived from the changes – through history – of the settlement structure, economic, infrastructural and environmental features and the social characteristics. These features in the urbanised spaces resulted in the formation and completion of „modernised” life circumstances. Recreational areas and activities formed an increasingly important element of these processes. Oriented to the spatial differences of urbanised spaces, the presence of leisure areas also shows significant differences. In Transdanubia and Northern Hungary, where the dominance of small and medium sized cities is peculiar, more preferably the active areas around the settlement (areas outside the administrational boundary of the settlement) can be stressed (e.g. Miskolc-Mályi, Sopron-Fertőrákos). Here the motivation of recreational activities is mainly natural attractions. In the area of the Great Hungarian Plain (Alföld) – where greater cities maintain a considerable role – recreational zones are formed mainly within the administrational boundaries of the settlements (e.g. Debrecen-Nagyerdő). Here cultural and special features have a bigger role from the motivations. Of course the recreational zones deriving from settlement geographical specialities can not be left out of consideration where the motivational role of natural attractions (e.g. the small settlements around Nyíregyháza) is having a greater emphasis. The special features of the Great Plains can mainly be explained by their former development which significantly altered their urbanisation. The recreational needs of the local societies are oriented to this altered development. This is proved by the dominance of „second homes” and hobby farms in the mentioned areas.
References
A közép-magyarországi régió rekreáció struktúraterve, 2002. Budapest.
Aubert A. 2007: Urbanizációs folyamatok és rekreációs életterek összefüggései. In.: Csorba P., Fazekas I. (szerk.): Tájkutatás – Tájökológia. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.
Becsei J. 1999: Nagyvárosi fejlődés és falusi átalakulás. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba.
Beluszky P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
Capot-Rey M. 1947: Géographie de la circulation sur les continents. Coll. Géographie humaine, n. 20. Paris.
Csatári B. 2000: A vidéki sokszínûség és a magyar területfejlesztési kistérségek. In: Integrált vidékfejlesztés. Falukonferencia MTA RKK Pécs, pp. 441–450.
Csatári B. 2004: A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi statisztika 44: 532–543.
Csordás L. 1993: Szabadidő-lakások az Alföldön. In: Tér és társadalom 7: 77–103. https://doi.org/10.17649/TET.7.3-4.284
Czene Zs., Jávor K. 2006: A tanyák: XXI. századi végváraink. Helyzetkép a homokháti tanyákról. Falu (különszám): 13–25.
Enyedi Gy. 1996: Regionális folyamatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Gräf P. 1981: Freizeitwohnsitze und Kommunalpolitik. In: Archiv für Kommunalwissenschaften, 1. Hjbd, 86–100. Stuttgart.
Kiemstedt H. 1967: Zur Bewertung der Landschaft für die Erholung. – Beiträge zur Landespflege. Sonderheft Stuttgart.
Kőszegfalvy Gy. 2004: A magyarországi településrendszer a 21. század elején, a városi-urbánus térségek. In: Dövényi Z. és Schweitzer F. (szerk.): A földrajz dimenziói. TIMP Kft., Pécs, pp. 23-31.
Kraftné S. G. 1993: A városkörnyéki rekreációs övezetek kialakulása és környezeti problémái Magyarországon. Specima Geograpica 3: 35–41.
KSH Területi Számjelrendszere 2003. Budapest. Magyar Turizmus Rt. 1997: Vonzerőleltár. Budapest.
Martonné Erdős K. 1992: A miskolciak városkörnyéki rekreációja. Földrajzi Közlemények 116: 143–162.
Mendöl T. 1963: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 576. p
Somogyi S. 1987: Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. Elmélet, módszer, gyakorlat. MTA FKI, Budapest.
Tóth J. 1988: Urbanizáció az Alföldön. Területi és Települési Kutatások 3. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Capot-Rey M. 1947: Géographie de la circulation sur les continents. Coll. Géographie humaine, n. 20. Paris.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2007 Hegedüs Veronika
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).