Correlations between the national urbanised areas and the recreational spaces

Authors

  • Veronika Hegedüs University of Pécs, Faculty of Sciences, Doctor School of Geography 7624–Pécs, Ifjúság u. 6.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4392

Keywords:

recreation, urbanisation, urbanised areas, tourism regions, recreational spaces

Abstract

Hungarian urbanised areas are characterised by their unique geographical processes, resulting in significant spatial alterations. These characteristics can be derived from the changes – through history – of the settlement structure, economic, infrastructural and environmental features and the social characteristics. These features in the urbanised spaces resulted in the formation and completion of „modernised” life circumstances. Recreational areas and activities formed an increasingly important element of these processes. Oriented to the spatial differences of urbanised spaces, the presence of leisure areas also shows significant differences. In Transdanubia and Northern Hungary, where the dominance of small and medium sized cities is peculiar, more preferably the active areas around the settlement (areas outside the administrational boundary of the settlement) can be stressed (e.g. Miskolc-Mályi, Sopron-Fertőrákos). Here the motivation of recreational activities is mainly natural attractions. In the area of the Great Hungarian Plain (Alföld) – where greater cities maintain a considerable role – recreational zones are formed mainly within the administrational boundaries of the settlements (e.g. Debrecen-Nagyerdő). Here cultural and special features have a bigger role from the motivations. Of course the recreational zones deriving from settlement geographical specialities can not be left out of consideration where the motivational role of natural attractions (e.g. the small settlements around Nyíregyháza) is having a greater emphasis. The special features of the Great Plains can mainly be explained by their former development which significantly altered their urbanisation. The recreational needs of the local societies are oriented to this altered development. This is proved by the dominance of „second homes” and hobby farms in the mentioned areas.

Author Biography

  • Veronika Hegedüs, University of Pécs, Faculty of Sciences, Doctor School of Geography 7624–Pécs, Ifjúság u. 6.

    hegevera@freemail.hu

References

A közép-magyarországi régió rekreáció struktúraterve, 2002. Budapest.

Aubert A. 2007: Urbanizációs folyamatok és rekreációs életterek összefüggései. In.: Csorba P., Fazekas I. (szerk.): Tájkutatás – Tájökológia. Dialóg Campus Kiadó, Pécs.

Becsei J. 1999: Nagyvárosi fejlődés és falusi átalakulás. Ipszilon Kiadó, Békéscsaba.

Beluszky P. 1999: Magyarország településföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.

Capot-Rey M. 1947: Géographie de la circulation sur les continents. Coll. Géographie humaine, n. 20. Paris.

Csatári B. 2000: A vidéki sokszínûség és a magyar területfejlesztési kistérségek. In: Integrált vidékfejlesztés. Falukonferencia MTA RKK Pécs, pp. 441–450.

Csatári B. 2004: A magyarországi vidékiségről, annak kritériumairól és krízisjelenségeiről. Területi statisztika 44: 532–543.

Csordás L. 1993: Szabadidő-lakások az Alföldön. In: Tér és társadalom 7: 77–103. https://doi.org/10.17649/TET.7.3-4.284

Czene Zs., Jávor K. 2006: A tanyák: XXI. századi végváraink. Helyzetkép a homokháti tanyákról. Falu (különszám): 13–25.

Enyedi Gy. 1996: Regionális folyamatok Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Gräf P. 1981: Freizeitwohnsitze und Kommunalpolitik. In: Archiv für Kommunalwissenschaften, 1. Hjbd, 86–100. Stuttgart.

Kiemstedt H. 1967: Zur Bewertung der Landschaft für die Erholung. – Beiträge zur Landespflege. Sonderheft Stuttgart.

Kőszegfalvy Gy. 2004: A magyarországi településrendszer a 21. század elején, a városi-urbánus térségek. In: Dövényi Z. és Schweitzer F. (szerk.): A földrajz dimenziói. TIMP Kft., Pécs, pp. 23-31.

Kraftné S. G. 1993: A városkörnyéki rekreációs övezetek kialakulása és környezeti problémái Magyarországon. Specima Geograpica 3: 35–41.

KSH Területi Számjelrendszere 2003. Budapest. Magyar Turizmus Rt. 1997: Vonzerőleltár. Budapest.

Martonné Erdős K. 1992: A miskolciak városkörnyéki rekreációja. Földrajzi Közlemények 116: 143–162.

Mendöl T. 1963: Általános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, 576. p

Somogyi S. 1987: Magyarország természeti adottságainak idegenforgalmi szempontú értékelése. Elmélet, módszer, gyakorlat. MTA FKI, Budapest.

Tóth J. 1988: Urbanizáció az Alföldön. Területi és Települési Kutatások 3. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Capot-Rey M. 1947: Géographie de la circulation sur les continents. Coll. Géographie humaine, n. 20. Paris.

Published

2007-12-28

Issue

Section

Áttekintő tanulmányok

How to Cite

Correlations between the national urbanised areas and the recreational spaces. (2007). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 5(2), 225-237. https://doi.org/10.56617/tl.4392

Similar Articles

1-10 of 16

You may also start an advanced similarity search for this article.