A KÉP porojekt gazdasági munkacsoportjának összefoglalója a munkacsoport által végzett kutatás céljairól és a munkacsoport javaslatainak tesztelésére létrehozott kísérleti project (Kis-Balaton szubrégió) eredményeiről

Szerzők

  • Szlávik János Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Füle Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Csete Mária Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Pálvölgyi Tamás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Csigéné Nagypál Noémi Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Kiss András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.
  • Torma András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4151

Kulcsszavak:

környezetértékelés, teljes gazdasági érték, természeti tőke jövedelmezősége, DPSIR modell, értékes természeti területek, rurális területek, urbánus területek

Absztrakt

A Közgazdasági Munkacsoport alapvető célja a KÉP projekt keretében olyan módszertan kidolgozása, amely alkalmas a természeti tőke elemeinek gazdasági szempontú értékelésére és ezen keresztül a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás megalapozására. A tervezett modell alapját az OECD PSR-DPSR típusú vizsgálati módszere jelenti, mint a helyi viszonyokra jól adaptálható, ugyanakkor nemzetközi kapcsolódási pontokra is alkalmas alternatíva.
A Gazdaság és Társadalom Csoporton belül a Közgazdasági Munkacsoport elemzései során a gazdasági értékelési és számbavételi módszerek rendszerbefoglalását tűzte ki célul, valamint a kiválasztott mintaterületen elvégzendő próbaszámítások elemzését. Elképzelésüket alapvetően a fenntarthatóság szem előtt tartásával dolgozták ki, mégpedig annak megfelelően, hogy egyrészt a szigorú fenntarthatóság elvének megfelelően a természeti tőkeállományt kell megőrizni, másrészt a területen élők megélhetésének biztosítása céljából fenn kell tartani a természeti tőke hasznosításából származó bevételeket. A gazdaság és a környezet kapcsolatát vizsgálva három területtípust különböztettek meg, melyek a következők:
1. Értékes természeti területek
Hagyományos rurális területek
Urbánus területek

Cél: a jövedelmezőségre gyakorolt hatás értékelése. (Az állapotváltozások milyen jövedelmezőségi módosulást eredményeznek a környezeti tőke használatában? A vizsgált jövedelmezőség változás a fenntartható jólét irányába mutat?).
A vizsgálatok célja egy olyan indikátorrendszer kidolgozása, mely lehetővé teszi az értékes természeti területekhez, természeti értékekhez köthető bevételek, jövedelmezőségi tényezők feltérképezését, figyelembe véve a természeti tőke mérésének sajátosságaiból adódó körülményeket is.
A vizsgált terület a Kis-Balaton térsége, mely egyedülálló természeti értékeink közé tartozik. Hangsúlyozandó, hogy kutatásainknak célja nem egy teljes gazdasági érték elemzés elvégzése volt, hanem a KÉP programba illeszthető indikátor rendszer kidolgozása az értékes természeti terület kategóriáira vonatkoztatva.

Szerző életrajzok

  • Pálvölgyi Tamás, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    munkatárs

  • Csigéné Nagypál Noémi, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    munkatárs

  • Kiss András, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    munkatárs

  • Torma András, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Környezetgazdaságtan Tanszék 1111 Budapest, Sztoczek József 2. IV/402.

    munkatárs

Hivatkozások

Besleme K., Maser E., Silverstein J. 1999: A Community Indicators Case Study: Addressing the Quality of Life in Two Communities. Redifining Progress, San Francisco.

Fenyvesi N. 2005: Egyedülálló vizes élőhelyünk, a Kis-Balaton bemutatása és környezeti értékelése. Diplomamunka. BME Környezetgazdaságtan Tanszék, Budapest

Hardi P., Zdan T. (eds.) 1997: Assessing Sustainable Development: Principles in Practice. IISD, Winnipeg. Hart Environmental Data 1998: Sustainable Community Indicaators – Trainers’ Workshop. Hart Environmental Data, North Andover MA.

HMSO 1955: First Steps: Local Agenda 21 in Practice: HMSO, Manchaster.

ICLEI 1996: The Local Agenda Planning Guide. ICLEI, Toronto.

ICLEI 2000: Measuring Progress – Cities21 Pilot Project final Report. ICLEI, Toronto.

KÉP Kutatási jelentések, szakanyagok, MTA-KvVM 2004-2007, Budapest MTA TAKI;

Lafferty W. M., Eckerber K. (eds.) 1998: From the Earth Summit to Local Agenda 21. Earthscan Publications, London.

Láng I. (ed.) 2002: Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. kötet, Akadémiai Kiadó, Budapest, p. 582.

OECD 2000: Frameworks to Measure Sustainable Development, OECD, Paris.

OECD 2000: Towards Sustainable Development: Indicators to Measure Progress. OECD, Paris.

Scott M., Colin M. (eds.) 1995: Sustainable Community Indicators: Guideposts for Local Planning. Community Enviromental Council, Santa Barbara.

Sustainable Measures 2001: Indicators of Sustainability. http://www.sustainablemeasures.com/

Szlávik J. 2005: Fenntartható környezet- és erőforrásgazdálkodás. KJK-Kerszöv, Budapest

Letöltések

Megjelent

2008-08-11

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

A KÉP porojekt gazdasági munkacsoportjának összefoglalója a munkacsoport által végzett kutatás céljairól és a munkacsoport javaslatainak tesztelésére létrehozott kísérleti project (Kis-Balaton szubrégió) eredményeiről. (2008). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 6(1-2), 95-105. https://doi.org/10.56617/tl.4151

Hasonló cikkek

1-10 a 259-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei