Vizes élőhelyek (wetland) szerepe a tájban és hasznosításuk a szennyvíztisztításban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4583Kulcsszavak:
wetland, szennyvíztisztítás, fenntarthatóság, környezetbarát, tájbaillő rendszerekAbsztrakt
A természetes környezetben betöltött egyedülálló ökológiai szerepüknek köszönhetően mind a természetes, mind a mesterséges wetlandek egyre inkább az érdeklődés és a kutatások középpontjába kerülnek. Az elmúlt évtizedek során számos hasznos tulajdonságát felismerték (pl. víztárolás, erózió- és a lefolyásszabályozás, bányászati lehetőségek, stb.). Kiemelkedő funkciót töltenek be az élővilág, a génmegőrzés és a biodiverzitás szempontjából, részt vesznek az anyag- és energia körforgásban, de szerepük az oktatás, a nevelés és a rekreáció szempontjából sem elhanyagolható.
Természetes környezetünk legértékesebb, ugyanakkor legveszélyeztetettebb területei közé tartoznak. Jól tükrözik a környezet természetes tulajdonságait és állapotát, így megőrzésük és védelmük igen fontos mind ökológiai, mind társadalmi és környezetvédelmi szempontból. Képesek a szennyező anyagok átalakítására és eliminációjára, adszorbeálják, abszorbeálják és akkumulálják a tápanyagokat, így gyakran a „táj veséjének” tekintik őket. Ezen tulajdonságaikat használjuk ki a vízszennyezések kezelésében is.
A kutatási időszak során együtt vizsgáltam a gyökérzónás szennyvíztisztítási rendszerben a szennyvizet, a talajt és a növényt (Phragmites australis (Cav.) Trin. ex Steudel). Az ilyen rendszereket a szakirodalom szinte kizárólag a szennyvízminőségi paraméterek oldaláról vizsgálja, habár az említett három közeg szerepe szorosan összefügg egymással. A munka során kiemelt helyet kapott a nádnak az elemakkumulációban, valamint a rendszerben betöltött egyéb szerepének mélyebb ismerete, amely hozzásegít a rendszer működésének alapos megértéséhez, és a tervezés ökológiai alapjainak lefektetéséhez. Fontosnak tartottam rávilágítani arra, hogyan élnek a növények egy olyan környezetben, ahol a tápanyag- és elemkoncentráció magasabb, mint természetes élőhelyükön.
A dolgozat kitér arra is, hogy miért nem szabad figyelmen kívül hagyni a természetközeli rendszereket a környezetvédelem szempontjából sem, és milyen monitoring rendszerre lenne szükség, hogy a tapasztalatokon és megfigyeléseken alapulva elősegítsük a telepek megfelelő működését.
Hivatkozások
Armstrong J., Armstrong W. 1988: Phragmites australis - a preliminary study of soil-oxidising sites and internal gas transport pathways. New Phytology 108: 373-382. https://doi.org/10.1111/j.1469-8137.1988.tb04177.x
Armstrong J., Armstrong W. 1990: Pathways and mechanisms of oxygen transport in Phragmites australis. In: Cooper, P.F., Findlater, B.C. (eds.), Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Pergamon, Oxford, UK, pp. 529-534. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50057-7
Brix H., Schierup H.H. 1986: Root-Zone Systems. Operational experience of 14 Danish systems in the initial phase. Report to the Danish Environmental Protection Board. p. 80.
Brix H. 1990: Gas exchange through the soil-atmosphere interface and through dead culms of Phragmites australis in a constructed reed bed receiving domestic sewage. Water Research 24: 259-266. https://doi.org/10.1016/0043-1354(90)90112-J
Brix H. 1993: Macrophyte mediated oxygen transfer in wetlands: transport mechanism and rates. In: Moshiri G. A. (ed.): Constructed Wetlands for Water Quality Improvement. CRC Press, Boca Raton, Florida, pp. 391-398. https://doi.org/10.1201/9781003069997-48
Brix H., Schierup H. H. 1990: Soil oxygenation in constructed reed beds: The role of macrophyte and soil atmosphere interface oxygen transport. In: Cooper P. F., Findlater B. C. (eds.): Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Pergamon, Oxford, UK, pp. 53-66. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50010-3
Brix H. 1994: Use of constructed wetlands in water pollution control: Historical development, present status, and future perspectives. Water Science and Technology, 30: 325-333. https://doi.org/10.2166/wst.1994.0413
Brix H. 1997: Do macrophytes play a role in constructed treatment wetlands? Water Science and Technology 35:11-17. https://doi.org/10.2166/wst.1997.0154
Bucksteeg K. 1990: Treatment of domestic sewage in emergent helophyte beds. German experiences and ATV Guidelines H 262. In: Proceedings of the International Conference on the Use of Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Cambridge. UK. pp. 505-515. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50053-X
Buzás I. (szerk.) 1988: Talaj- és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv2. a talaj fizikai-kémiai és kémiai vizsgálati módszerei. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Conley L. M., Dick R. I., Lion L. W. 1991: An assessment of the root zone method of wastewater treatment. JWPCF, 63: 239-247.
Cooper P. F. (ed.) 1990: European design and operation guidelines for reed bed treatment systems. WRC Report, UI 17, Swindon, UK.
Cooper P.F., Hobson J. A. 1988: Sewage treatment by reed bed systems: The present situation in the United Kingdom. In: Hammer D. A. (ed.): Constructed Wetlands for Wastewater Treatment. Lewis Publisher, pp. 153-171. https://doi.org/10.1201/9781003069850-13
Cooper P. F. 1999: A review of the design and performance of vertical flow and hybrid reed bed treatment systems. Water Science and Technology, 40: 1-17. https://doi.org/10.2166/wst.1999.0125
DeBusk T. A., Langston, M. A., Burgoon, P. S., Reddy, K. R. 1990: A performance comparison of vegetated submerged beds and floating macrophytes for domestic wastewater treatment. In: Cooper P. F., Findlater B. C. (eds.): Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Pergamon, Oxford, UK, pp. 301-308. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50033-4
Findlater B. C., Hobson J. A., Cooper P. F. 1990: Reedbed treatment systems - performance evaluation. In:. Cooper P. F. And Findlater, B.C. (eds.): Constructed Wetlands in Water Pollution Control (Adv. Wat. Pollut. Control no. 11). Pergamon Press, London, pp. 193-204. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50023-1
Gopal B. 1999: Natural and constructed wetlands for wastewater treatment: potentials and problems. Water Science and Technology 40: 3 27-35. https://doi.org/10.2166/wst.1999.0130
Haberl R., Perfler R. 1990: Seven years of research work and experience with wastewater treatment by a reed bed system. In: Cooper, P. F., Findlater, B. C. (eds.): Constructed Wetlands in Water Pollution Control. Pergamon, Oxford, UK, pp. 205-214. https://doi.org/10.1016/B978-0-08-040784-5.50024-3
Haldemann C., Brändle R. 1983: Avoidance of oxygen deficit stress and release of oxygen by stalked rhizomes of Schoenoplectus lacustris. Physiol. Veg. 21: 109-113.
Jespersen D. N., Sorell B. K:, Brix H. 1998: Growth and root oxygen release by Typha latifolia and its effects on sediment methanogenesis. Aquatic Botany 61: 165-180. https://doi.org/10.1016/S0304-3770(98)00071-0
Kadlec R. H. 1994: Overview: surface flow constructed wetlands. In: Proceedings of the 4th International Conference on Wetland Systems for Water Pollution Control. ICWS Secretariat, Guangzhou, P. R. China. pp. 1-12.
Kickuth R. 1977: Degradation and incorporation of nutrients from rural wastewater by plant rhizosphere under limnic conditions. In: Utilisation of Manure by Land Spreading. Comm. Europ. Commun., EUR 5672e, London.
Kovács M., Précsényi I., Podani J. 1978: Anhäufung von Elementen im Balatoner Schilfrohr (Phragmites communis). Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 14: 99-111.
Kovács M., Turcsányi G., Kaszab L., Penksza K., Ötvös E. 1993: Distribution of chemical elements in the reed- and cattail beds of lake Balaton. Bull. of Univ. of Agric. Sci. Gödöllö, pp. 21-28.
Kovács M., Penksza K., Turcsányi G. 1994a: Bioindication of heavy metal loading in areas with heavy industry. Proceed. Internat. Symp. on Envir. Contam. in Central and Eastern Europe, Budapest, pp. 477-479.
Kovács M., Penksza K., Turcsányi G., Kaszab L., Ötvös E. 1994b: Element concentration cadastres of halophytic plant communities in Hungary. Acta Bot. Sci. Hung. 38: 455-468.
KTM, 1996: Környezetkímélő és természetközeli szennyvíztisztítási eljárások alkalmazásának, elterjesztésének lehetőségei Magyarországon. Budapest.
Mitsch W. J., Gosselink J. G. 1993: Wetlands. Second Edition. Van Nostrand Reinhold, New York.
Mitsch W. J., Mitsch R. H., Turner R. E. 1994: Wetlands of the Old and New Worlds: ecology and management. In: Global Wetlands: Old World and New. pp. 3-56.
Podani J., Kovács M., Dinka M. 1979: An analysis of elemental concentrations in reed (Phragmites communis Trin.) from Lake Balaton. I. Comparison of organs of reed correlations between elements. Bot. Közlem. 66. pp. 275-284.
Reed S. C., Brown D. 1995: Subsurface flow wetlands - A performance evaluation. Water Environ. Res., 67: 244-248. https://doi.org/10.2175/106143095X131420
Reed S. C., Crites R. W., Middlebrooks E. J., 1995: Natural Systems for Waste Management and Treatment. McGraw-Hill Inc., New York.
Reddy K. R., Debusk W. F. 1987: Nutrient storage capabilities of aquatic and wetland plants. In: Reddy K. R., Smith W. H. (eds.): Aquatic Plants for Water Treatment and Resource Recovery. Magnolia Publishing, Orlando, Florida, pp. 337-357.
Schierup H. H., Larsen V. J. 1981: Macrophyte cycling of zinc, copper, lead and cadmium in the littoral zone of a polluted and a non-polluted lake. I. Availability, uptake and translocation of heavy metals in Phragmites australis (Cav.) Trin. Aquatic Botany 11: 197-210. https://doi.org/10.1016/0304-3770(81)90061-9
Steinberg S. L., Coonrod H. S. 1994: Oxidation of the root zone by aquatic plants growing in gravel-nutrient solution. Journal of Environmental Quality 23: 907-913. https://doi.org/10.2134/jeq1994.00472425002300050009x
Szilágyi F. 1995: A természetes szennyvíztisztítás alkalmazhatósága - BME VICSA témabeszámoló. Kézirat. Budapest.
Szilágyi F. 1997: A szügyi gyökérmezős szennyvíztisztító telep üzemelési tapasztalatai. Témabeszámoló kézirata. Ökotech Kft., Budapest.
Zirschky J., Reed, S. C., Crites R., Middlebrooks J., Smith R.G., Otis R., Knight R., Kreissl J., Tchobanoglous G., Bastian R., Poloncsik S. 1990: Lagoons, leach fields and other assistants of nature. Water Env. Technol., pp. 37-41.
Watson J. T., Reed S. C., Kadlec R. H., Knight R. L., Whitehouse A. E. 1989: Performance expectations and loading rates for constructed wetlands. In: Hammer D. A. (ed.): Constructed Wetlands for Wastewater Treatment. Municipal, Industrial and Agricultural. Lewis Publisher, Chelsea, Michigan, pp. 319-358. https://doi.org/10.1201/9781003069850-31
MSZ 21470-1 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Mintavétel.
MSZ ISO 5667-10:1995 Vízminőség. Mintavétel. 10. rész: A szennyvízből végzett mintavétel előírásai)
MSZ 21470-50:1998 Környezetvédelmi talajvizsgálatok. Az összes és az oldható toxikuselem-, nehézfém- és a króm(VI)tartalom meghatározása
MSZ 1484-3:1998 Vízvizsgálat. Az oldott, a lebegőanyaghoz kötött és az összes fémtartalom meghatározása AAS- és ICP-OES-módszerrel
A 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés a szennyvízbírságról
A 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet a csatornabírságról
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Németh Nóra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
