Fogalmi megközelítés városi és vidéki forgatókönyvekhez

Absztrakt

Jelenleg arról a diskurzusról beszélünk, hogy a világ lakosságának több mint fele városi terekben él, ezt a folyamatot helyettesítve, fogalmilag a városról beszélünk. A fogalmi konszenzus kialakulását azonban még nem pontosan az jelenti, hogy mit tekintünk városi térnek, a városi világnak, vagy egyszerűen csak a városi terminusnak. Hasonlóképpen nehéz megegyezni a vidék definíciójában. Bár a gyakorlatban vannak sejtések az egyik vagy másik koncepciónál érvényesülő különbségről, a szakértők által elfogadott paradigma nincs e kérdésekben. Például lehet találni olyan területeket, amelyek a közelmúltban urbanizálódtak olyan régiókban, amelyeket vidékinek minősítettek volna, vagy fordítva. Ezért a szó szerinti áttekintéssel ez a kutatás néhány általános jellemzőt igyekszik meghatározni, amelyek megkönnyítik manapság a vidéki és a városi tér megkülönböztetését. Például Mexikó esetében a tér egy társadalmi osztály, amely az emberi csoportok cselekvésében, következésképpen a kontextuális szerkezetében és a történelem és az idő függvényében változó jellemzőiben rejlik. Az olyan jelenségek, mint a globalizáció, amelyek társadalmilag és földrajzilag is hatnak, szintén befolyásolják azokat a nyilvánvaló különbségeket, amelyek egészen a közelmúltig jellemezték a vidéki területek városi tereit, a hagyományokkal átitatott közszolgáltatások elkezdték elmosni az egymás közötti egyenlőtlenségeket. Bizonyítékot találni a kapitalista befektetések behatolására mind a városi, mind a vidéki területeken turisztikai és ipari komplexumokon keresztül. Hasonlóan hozzájárul az átalakuláshoz a szolgáltató szektor növekvő beavatkozása a vidéki gazdaságba, a vidéki terek erősödése, a fejletlen országokból a fejlett országokba történő nagymértékű migráció során keletkező identitások átalakulása. Ugyanígy megszűnni látszik a város és a vidék közötti határ ebben az expanzív és kötelező erejű jelenségben, amikor a markánsan urbánus terekből erős nyomás nehezedik, szemben a vidéki térbeliséggel, a környezete felé is folyamatosan növekvő invázióval. Ebből következően az egyik levonható következtetés az, hogy a vidéki és városi terekben tapasztalható összes folyamat egyre inkább a társadalmi-térbeli kapcsolatokat fenntartó és növelő globális rendszertől, de a helyi és szilárd kötődésektől függ. Helyénvaló e két társadalmi forgatókönyv komplex elemzése, valamint az itt javasolt új fogalmi struktúrák és elemzési kategóriák létrehozása a megfelelő megközelítéshez.