The catchment area of marketplaces in the 21st century - the case study of Balaton Resort Area
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.03.21-31Keywords:
Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, piachelyek, vonzáskörzetAbstract
Nowadays, there are more and more types of sales channels for availability of different products. One of the sales channels is the marketplace, what has an important role as in the supply chain management, relationship between producer and consumer or diversification of landusing.
The recent study’s aim was to present the change of catchment area and national agricultural aspect through the Balaton Resort Area as one of the most interest and economically important Hungarian unit. The professional literature, development documents, interviews with markets’ operators, research observation and photodocumentation present our results as the influential role of realizable product types, the changes in structure of economy, social and transporting, network or the influence of sales channels for recent markets. The spatial analysis of producers’ cacthment areas shows how to fit the practical side to the aspect provided by law. The markets’ social-economic legacy can due to the sustainable settlement- and rural development to renewal the local opportunities.
References
Andrásfalvy B. (2006): Vásár, búcsúvásár, sokadalom. In: Nagy J. T. – Szabó G. (szerk.): Vásárok világa. Szekszárd, Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület, Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza. 7-21. p. ISSN: 978 963 88051 1 9
Bácskai V. – Nagy L. (1984): Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest, Akadémiai Kiadó. 402 p. ISBN: 963 0531 73 9
Bácskai V. (1988): Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Budapest, Akadémiai Kiadó. 231 p. ISBN: 963 0546 97 3
Bácskai V. – Nagy L. (2003): Piackörzetek és piaci viszonyok. In: Czoch G. et al. (szerk.): Magyar gazdaságtörténeti szöveggyűjtemény: XVIII-XX. század. Budapest, Aula Kiadó. 109-116. p. ISBN: 963 9478 50 4
Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – vidékpolitika. A magyar agrárgazdaság és az Európai Unió. Budapest-Pécs, Dialóg Campus Kiadó. 463 p. ISBN: 963 9123 35 8
Buday-Sántha A. (2011): A közvetlen termelői értékesítés szerepe, jellemzői. Gazdálkodás. Vol. 55 No. 7. 680-687. p. ISSN: 0046-5518
Csíkné Mácsai É. (2011): Közvetlen értékesítés a zöldség-gyümölcs termelők körében. Gazdálkodás. Vol. 55. No. 5. 494-501. p. ISSN: 0046-5518
Csíkné Mácsai, É. – Fehér, I. (2012): Közvetlen értékesítés szerepe a mezőgazdaságban. In: Csete L. – Fehér I.: A Duna két partján. Agrár-vidékfejlesztési és élelmiszer- marketing trendek. Fehér István 70. Születésnapi emlékkötet. Gödöllő, Szent István Egyetem. 197-206. p. ISBN: 978 963 269 290 6
Csíkné Mácsai, É. – Lehota, J. (2013): A közvetlen értékesítés szerepe a magyar fogyasztók élelmiszervásárlási szokásaiban. In: Sikos T. T.: A válság hatása a kiskereskedelemre. Gödöllő, Szent István Egyetemi Kiadó. 71-90. p. ISBN: 978 963 269 386 6
Dogi I. – Nagy L. – Csipkés M. – Balogh P. (2014): Kézműves élelmiszerek vásárlásának fogyasztói magatartásvizsgálata a nők körében. Gazdálkodás. Vol. 58. No. 2. 160-172. p. ISSN: 0046-5518
Domokos O. (főszerk.) (1991): Anyagi kultúra 2. Kézművesség. In: Paládi-Kovács A. et al. (szerk. biz.) (1988-2011): Magyar néprajz: nyolc kötetben. Budapest, Akadémia Kiadó. 822 p. (3. kötet) ISBN: 963 05 4922 0
Fekete K. (2013): Egy helyi gazdaság- és közösségfejlődési út a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetben: a termelői piac. Diplomadolgozat. Budapest. 134 p.
Honvári J. (1996): Magyarország gazdaságtörténete a honfoglalástól a 20. század közepéig. Budapest, Aula Kiadó. 578 p. ISBN: 963 503 083 5
Marton I. (2013): A Balaton régió fejlődése. A regionális gondolkodás és a turizmus fejlődésének összefüggései a Balaton térségében. Acta Scientiarum Socialium. No. 39. 161-179. p. ISSN: 1418-7191
Mohos M. (1984): Tapolca vonzáskörzete. Pécs, Studia Pedagogica Auctoritate Universitatis Pécs Publicata Vol. 1. No. 2. 21-39. p. ISSN: 0231-3421
Nagy M. M. – Gulyás L. (2013): Hosszú távú antropogén hatások a Balaton- medencében, különös tekintettel a tömegturizmus fejlődésére. Acta Scientiarum Socialium. Vol. 39. 149-160. p. ISSN: 1418-7191
Nezdei Cs. (2015): Adalékok a Balaton Régió területének változásához. In: Keczeli L.
Kovács I. P. – Nezdei Cs.: Geográfus körút 60: Mohos Mária. Kékkút-Pécs. Pécs, Virágmandula Kft. 217-234. p. ISBN: 978 615 5497 44 5
Nezdei Cs. (2016): Egy piaci vonzáskörzet jellemzői termelői és fogyasztói nézőpontból. In: Pajtókné Tari I. – Tóth A. (szerk.): Magyar Földrajzi Napok 2016 Konferenciakötet. Eger, Eszterházy Károly Egyetem – Magyar Földrajzi Társaság – Agria Geográfia Alapítvány. (megjelenés alatt)
Perczel Gy. (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. 2. átdolgozott kiadás. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó. 633 p. ISBN: 963 463 588 1
Somogy Megyei Levéltár (SML) XXIII. 335. Fonyódi Járási Tanács Kereskedelmi Csoport Iktatott Iratok (1969).
Szakály Z. (2004): Táplálkozásmarketing, egy új stratégia a magyar élelmiszer- gazdaságban. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 1. No. 1-2. 31-44. p. ISSN: 1786-3422
Szakály Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008a): Fogyasztói szokások és attitűdök elemzése a hazai nyúlhús piacon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 5. No. 1. 5-11. p. ISSN: 1786-3422
Szakály Z. – Szigeti O. – Szente V. (2008b): Fogyasztói szokások és attitűdök a marhahús és készítményeik hazai piacán. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 5. No. 1. 23-29. p. ISSN: 1786-3422
Szente V. (2004): Organikus élelmiszerek fogyasztási és vásárlási szokásainak vizsgálata Magyarországon. Élelmiszer, Táplálkozás és Marketing. Vol. 1. No. 1-2. 101-106. p. ISSN: 1786-3422
év törvényei. Forrás: https://1000ev.hu/, letöltés: 2017-04-12
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Nezdei Csilla, Mohos Mária
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).