HAS HIGHER EDUCATION BECOME FEMINE AT THE LEADERSHIP LEVEL?

Authors

  • Eszter Borsos Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

DOI:

https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.01.1-8

Keywords:

nők, felsőoktatás, vezetés, kitekintés, tudományos pálya

Abstract

The aim of my present study is to present the current situation of higher education in terms of leaders, mainly relying on secondary databases. We have known for decades (and many scientists have already written it) that education has become a fundamentally feminized profession in the twentieth century, especially for the 21st century. Of course, the situation resulting from this process had and still has many economic aspects, so the chosen topic is not only the result of a combination of social factors. The question for me is, that the “queen” of education, a career in higher education with the highest prestige values, open for women leaders? If yes, how open are women themselves to this kind of career? Do they appear not only on the faculty and research side, but also in leadership? Were the changes in higher education models affected their status? Of course, due to the limitations of the study, I do not seek to answer these questions in full, but my goal is to provide a comprehensive picture through domestic and a little international perspective.

Author Biography

  • Eszter Borsos, Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetem, MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskola

    Corresponding author
    borsos.eszter@uni-mate.hu

References

Czeglédi Cs., Borsos E. (2012): Női karrierút a felsőoktatásban. IN: A virtuális intézet közép-európa kutatására közleményei 4: 5 pp. 105-114., 10 p.

Davies, C., Holloway, P. (2004): Troubling Transformations: Gender Regimes and Organizational Culture in the Academy In Morley, L.-Walsh, V. eds: Feminist Academics: Creative Agents for Change, Taylor & Francis Group, Chapter 1 pp. 7-21.

Harding, S. (2002): How can women’s standpoint advance the growth of scientific knowledge?In Maxwell, L.–Slavin, K.–Young, K. (szerk.) (2002): Gender&Research, ConferenceProceedings, Brussels, 8-9 November 2001, European Commission DG Research

Káposzta, J; Nagy, H. (2015): Status report about the progess of the Visegrad Countries in relation to Europe 2020 targets. EUROPEAN SPATIAL RESEARCH AND POLICY 22:1 pp. 81-99., 19 p. DOI: https://doi.org/10.1515/esrp-2015-0018

http://www.matud.iif.hu/2010-11.pdf , (letöltés ideje: 2017.09.07)

https://cultura.hu/aktualis/nok-az-egyetemeken/ , (letöltés ideje: 2021.10.07)

https://firgraf.oh.gov.hu/prg/gyorslista.php?gy=10 , (letöltés ideje: 2022.01.10)

https://mta.hu, (letöltés ideje: 2020.05.21)

https://mta.hu/mta_hirei/attorni-az-uvegplafont-kijutni-az-utvesztobol-elsokent-ult-ossze-a-nok-a-tudomanyban-kerekasztal-az-akademian-107103, (letöltés ideje: 2021.11.16)

https://mta.hu/mta_hirei/megalakult-a-nok-a-kutatoi-eletpalyan-elnoki-bizottsag-107348 , (letöltés ideje: 2021.11.22)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0019.html , (letöltés ideje: 2022.01.03)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0020.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)

https://www.ksh.hu/stadat_files/okt/hu/okt0022.html, (letöltés ideje: 2022.01.03)

Mona Eliasson, Helena Berggren & Fredrik Bondestam (2000): Mentor Programmes-A Shortcut for Women's Academic Careers? Higher Education in Europe, 25:2, 173-179, DOI: https://doi.org/10.1080/713669251

Papp E. (2007): A nők és férfiak közti esélyegyenlőség a kutatás-fejlesztésben Magyarországon nemzetközi összehasonlításban, PhD értekezés.

Perez, C.C. (2019): Láthatatlan nők, GABO könyvkiadó és kereskedelmi kft., 428 o., ISBN: 9789634068969

Published

2022-03-02

Similar Articles

1-10 of 26

You may also start an advanced similarity search for this article.