A mezőgazdasági földhasználat történeti változásai Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.60-71Schlagwörter:
földhasználat, termelési szerkezet átalakulása, földosztás, privatizációAbstract
Magyarország olyan természeti adottságokkal (gazdaságföldrajzi, időjárási feltételek, biológiai alapok, termelési kultúrák) és humán erőforrásokkal rendelkezik, amelyek a legtöbb európai országgal szemben komparatív előnyt biztosítanak az agrártermelés számára. Mégis a mai magyar mezőgazdasággal kapcsolatban nem az a legfontosabb kérdés, hogy az “agrárium” húzóágazata-e a modernizációnak, hanem az, hogy hogyan tud alkalmazkodni a globális élelmiszeripari trendek változásainak. Az úgynevezett “fenntartható agrárfejlődés” modellje, adaptálva a magyarországi viszonyokhoz mind a hazai adottságok, mind az Európai Unió szempontjából perspektivikus lehetőség. E modellben ötvözhetők a környezetbarát mezőgazdálkodás viszonyai, a nyugat-európai ráfordítás-igényes rendszer egyes részei (főként a kertészeti kultúrák esetén), az észak-amerikai extenzív technológia néhány eleme (elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben) s a fentiek keretéül szolgáló hazai mezőgazdasági hagyományok. Mindezen tényezők jobb megértéséhez a hazai földhasználati rendszerek történeti áttekintésével igyekszik tanulmányunk betekintést adni arra, hogyan is jutott el a hazai földhasználat a rendszerváltás időszakához.
Literaturhinweise
BÉKÉSI F.-MOLNÁR I.-SERES I.-TAR I. (1968): Új törvény a földekről. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1968.
BEREND T. I.-RÁNKI GY. (1972): A magyar gazdaság száz éve. Kossuth Könyvkiadő-Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1972.
BERETTYÁN J. (1990): Az 1945-1947. évi földreform. AKII kiadvány, kézirat, Budapest.
CZETTLER J (1923): Agrárkérdés és katolicizmus. Uo. Budapest, 1923.
CZETTLER J. (1932): Mezőgazdasági szociálpolitika. Uo. Budapest, 1932.
CZETTLER J. (1936): Földbirtokpolitika Uo. Budapest, 1936.
DONÁT F. (1977): Reform és forradalom. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1977.
GULYÁS P. (1985): Mezőgazdasági szövetkezetek Magyarországon. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest. 1985.
GUNST P. (1970): A mezőgazdasági termelés története Magyarországon ( 1920- 1938 ). Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1970.
HEGEDŰS A. (1982): A történelem és a hatalom ígéretében. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1982.
IHRIG K. (1941): Agárgazdaságtan. Gergely Könyvkereskedés, Budapest, 1941.
IHRIG K. (1968): A termelőszövetkezetek tagsűrűségének gazdasági következményei. Akadémiai Kiadó, 1968. Budapest.
KERÉK M. (1939): A magyar földkérdés. Budapest. 1939.
NAGY L. (1979): A magyarországi földreform, a szövetkezeti földtulajdon és a földhasználat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa kiadványa, Budapest. 1979.
NYILAS J. (1976): Korunk agrárgazdasága. I.-II. kötet. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. 1976.
ORBÁN S. (1972): Két agrárforradalom Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest.
PETŐ I.-SZAKÁCS S. (1985): A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945- 1985. I. kötet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 1985.
SALAMON K. (1989): A harmadik út kísérlete. Eötvös Kiadó, Budapest. 1989.
SZENDRŐ L. (1990): A földtulajdon és használati viszonyok alakulásának történeti áttekintése. AKII kiadvány, Budapest. 1990.
TAR I. (1967): A földtulajdonról és a földhasználatról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1967.
TAR I. (1968): A kívülállók földjeinek megváltásáról. Kossuth Könyvkiadó, Budapest. 1968.
VÁRKONYI E. (1989): Akié a föld.... Akadémiai Kiadó, Budapest. 1989.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2021 Káposzta József, Némediné Kollár Kitti
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).