A pecsenyeliba termelés naturális és ökonómiai hatékonyságának vizsgálata adott telep példáján keresztül
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2019.06.02.72-80Kulcsszavak:
pecsenyeliba, jövedelem, kereszttábla, naturális hatékonyság, termelési költségAbsztrakt
A tanulmány célja a pecsenyeliba hizlalás termelési paramétereinek, illetve költség- és jövedelemviszonyainak vizsgálata esettanulmányi jelleggel adott telep példáján keresztül. A begyűjtött adatokat leíró statisztikai módszerek segítségével dolgoztuk fel, majd modellkalkuláción keresztül vizsgáltuk az értékesítési ár, a takarmányár és a legfontosabb termelési paraméterek változásának önköltségre és fajlagos jövedelemre gyakorolt hatását, amelyeket kereszttáblákban foglaltunk össze.
Hivatkozások
Avar L. (2014): Liba és kacsa – realitás szárnyán. Magyar Mezőgazdaság. Vol. 69. No. 46. pp. 26-27
AVEC (2017): Annual report – 2017. Association of Poultry Processors and Poultry Trade in the EU Countries. Brussels, Belgium. 38. p. http://www.avec poultry.eu/system/files/archive/new-structure/avec/Annual_Report/2017/AVEC%20
%20-%20BAT.pdf Letöltve: 2017.10.05.
Béládi K. – Kertész R. (2012): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2011. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest, pp. 138-139
Béládi K. – Kertész R. – Szili V. (2017): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2013-2015. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest, 148. p. DOI: http://dx.doi.org/10.7896/ai1704
Bogenfürst F. (2008): A víziszárnyas ágazat helyzete és jövőbeni kilátásai Magyarországon. Állattenyésztés és takarmányozás. Vol. 57. No. 5. pp. 415-423
Csorbai A. (2015): A magyar baromfiipar és az ágazatok helyzete, lehetőségei, versenyképessége, avagy előre vagy hátra? Baromfi Hírmondó – Az Agrofeed Kft. baromfi hírlevele. Vol. 22. No. 3. pp. 5-7
FAO (2017): Food and Agriculture Organization of the United Nations adatbázisa. http://www.fao.org/faostat/en/#home Letöltve: 2017.10.05.
Fekete G. (2017): Statisztikai jelentések – Vágóhidak élőállat-vágása. Vol. 10. No. 1. Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest, 5. p. https://www.aki.gov.hu/publikaciok/ 10. publikacio/a:121/vagohidak_eloallat_vagasa Letöltve: 2017.10.15
Kállay B. (2015): Piacvezető vállalkozás Kelet-Magyarországon. Baromfiágazat. Vol. 15. No. 3. pp. 48-52
Kozák J. (2014): Lúdtenyésztők szakmai konferenciája. Baromfiágazat. Vol. 14. No. 4. pp. 70-71
Kozák J. – Szász S. (2016): Mai irányok a víziszárnyas-tenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás. Vol. 65. No. 4. pp. 47-73
KSH (2016): Statisztikai tükör – 2016. október 7. Állatállomány, 2016. június 1. Központi Statisztikai Hivatal. 3. p. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/allat/allat1606.pdf Letöltve: 2017.10.20.
KSH (2017/a): Statisztikai tükör – 2017. július 28. Állatállomány, 2017. június 1. Központi Statisztikai Hivatal. 3. p. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/allat/allat1706.pdf Letöltve: 2017.10.20
KSH (2017/b): Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa. http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qsma003.html Letöltve: 2017.10.20
Romanov, M.N. (1999): Goose production efficiency as influenced by genotype, nutrition and production systems. Worlds Poultry Science Journal. Vol. 55. No. 3. pp. 281-294. DOI: https://doi.org/10.1079/WPS19990021
Spitzmüller L. – Meleg I. (2014): Golden Goose White pecsenyelúd üzemi teljesítményvizsgálatának eredményei 2014. http://portal.nebih.gov.hu/ documents/10182/45539/Golden__Goose_White_pecsenyelud_uzemi_teljesitmenyvi zsgalatanak_eredmenyei_2014..pdf/840d5778-e66d-4dfd-80f3-e6ffb94b3ef7 Letöltve: 2017.05.14.
Szőllősi L. – Szűcs I. (2014): An economic approach to broiler production. A case study from Hungary. Annals of the Polish Association of Agricultural and Agribusiness Economists. Vol. 16. No. 3. pp. 275-281.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2019 Molnár Szilvia, Szőllősi László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
