A digitális transzformációhoz való viszonyulás területi különbségei
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.4.pp.19-33Kulcsszavak:
digitális transzformáció, területi különbségek, munkavállalói felkészültség, digitális kompetenciák, Z generációAbsztrakt
A digitális transzformáció egyik legkritikusabb kérdése, hogy a munkavállalók mennyire készültek fel a technológiai változásokra, és ez hogyan függ a lakóhelyüktől. Tanulmányunk egy 117 fős mintán keresztül vizsgálja a magyar munkavállalók digitalizációhoz való viszonyulását és felkészültségét, különös tekintettel a területi különbségekre. Az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a főváros, a nagyobb városok és a kisebb települések munkavállalói között mind a technológiai ismeretek, mind a digitális transzformációhoz való hozzáállás terén.
A kutatás három hipotézist vizsgált: az iskolai végzettség, a vállalati méret és a lakóhely, valamint a nem hatását a digitális felkészültségre. Az eredmények szerint az iskolai végzettség önmagában nem garancia a digitális kompetenciákra, a területi különbségek azonban markánsan megjelennek. A fővárosban és nagyobb városokban élők nemcsak jobban hozzáférnek a digitális infrastruktúrához, hanem pozitívabban is viszonyulnak a technológiákhoz. A nők szkeptikusabbak a digitális transzformációval kapcsolatban, mint a férfiak.
A tanulmány rámutat a duális képzés és a célzott digitális kompetenciafejlesztés fontosságára, különösen a hátrányos helyzetű régiókban.
Hivatkozások
Arntz, M., T. Gregory and U. Zierahn (2016), “The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis”, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 189, OECD Publishing, Paris189. https://doi.org/10.1787/5jlz9h56dvq7-en
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2014): A munkaerőpiaci szenzitivitás. Területi Statisztika, 54(4), 333–359.
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2019): A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és területi különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 59(2), 164–187.
Andor, L. (2018): A digitalizáció és munka világa. Mi várható a robotforradalom után? Magyar Tudomány, 179. évf., 1. sz., 47–54. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.5
Arntz, M. – Gregory, T. – Zierahn, U. (2016): The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis. OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No.
Bodnár, K. – Szabó, L. T. (2014): A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra. MNB-tanulmányok 114.
Dabasi-Halász, Zs. – Hegyi-Kéri, Á. (2015): „Fel/eltörekvő" generáció migrációja Miskolcon.
Di Blasio, B. (2021): Oktatás és globalizáció: Sérülékeny társadalmi csoportok. Közösségi Kapcsoló- dások – tanulmányok kultúráról és oktatásról, 1(1–2), 21–30. https://doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.21-30
European Commission (2020): Telework in the EU before and after the COVID-19: where we were, where we head to. Science for Policy Briefs.
Fazekas, K. (2018): Nem-kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon. Magyar Tudomány, 179(1), 24–36. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.3
Garai-Fodor, M. – Jäckel, K. (2018): Generációs különbségek és sajátosságok a munkahelyen.
Greutter, Z. G. – Vafnóczki, A. J. (2025): Hegesztő tanulók kivándorlási motivációjának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Studia Mundi – Economica, 12(1), 22–31. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.22-31
Greutter, Z. – Greutter-Gregus, É. – Hajdú, D. (2022): Szakmai képzéseken résztvevő nappali tagozatos tanulók jövőbeni tervei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(1), 58–65. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.5
Hajdú, D. – Koncz, G. (2021): Megélhetési tanulók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felnőttképzésben. Területi Statisztika, 61(2), 229–254. https://doi.org/10.15196/TS610206
Hajdú, D. – Koncz, G. (2022): Employment data of participants in supported adult training for job seekers and their territorial pattern in Hungary, 2010–2020. Regional Statistics, 12(2), 117–148. https://doi.org/10.15196/RS120205
Hetesi, E. (2023): A gyakorlatorientált oktatás hatása a hallgatói elkötelezettségre. Pedagógiai Szemle, 13(2), 45–62.
Hárs, Á. (2018): Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások. Társadalmi Riport 2018, 81–105. https://doi.org/10.61501/TRIP.2018.5
Karoliny, M. – Poór, J. (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Wolters Kluwer. https://doi.org/10.55413/9789632956183
Kiss, É. – Tiner, T. (2021): Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében. Földrajzi Közlemények, 145(2), 89–105. https://doi.org/10.32643/fk.145.2.1
Kocsis, Zs. (2020): A duális képzés eredményességre gyakorolt hatása. Opus et Educatio, 7(1), 58–72. https://doi.org/10.3311/ope.367
Lipták, K. (2013): A globalizáció hatása a regionális munkaerőpiacokra – kiegyenlítődés vagy leszakadás? (Doktori értekezés). Miskolci Egyetem.
Lipták, K. (2014): Munkanélküliség vagy munkátlanság? – A magyarországi munkaerőpiac helyzetéről. Gazdálkodás, 58(4), 332–346.
Lipták, K. (2021): A távmunka lehetőségei és korlátai. In: Munkaerőpiaci Tükör 2020. Budapest: MTA KRTK.
Molnár, B. (2016): Digitális nyomolvasó kerestetik. HVG, 2016. március 12., 54–55.
Nedelkoska, L. – Quintini, G. (2018): Automation, skills use and training. Paris: OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 202.
Pogátsnik, M. (2014): Fiatalok pályaválasztási motivációinak vizsgálata az érettségit követő szak- mai képzésekben. EDU Szakképzés és Környezetpedagógia Elektronikus Szakfolyóirat, 4(1), 14–22.
Pálffy, L. (2021): A Z generáció munkahelyi elvárásai és értékrendje. Munkaügyi Szemle, 64(3), 23–35.
Szabó-Szentgróti, G. – Gelencsér, M. – Szabó-Bálint, B. (2023): A vonzás és megtartás nem pénzügyi eszközei. In: Balogh, G. – Karoliny, M. (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése. Bu- dapest: Akadémiai Kiadó, 97–110.
Szűcs, A. – Koncz, G. (2018): Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén. Studia Mundi – Economica, 5(1), 45–58. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.45-58
Thuma, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. Korkép XXI. századi kihívások. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.10
Tésits, R. – Alpek, B. L. – Hoványi, G. – Bánfalvi, M. (2016): A foglalkoztathatóságot javító országos programok területi-strukturális konzekvenciái. Humán Innovációs Szemle, 7(1), 4–28.
Vafnóczki, A. J. (2025). Egyetemi hallgatók motivációs tényezőinek és preferenciáinak vizsgálata a munkahelyválasztás tekintetében. Studia Mundi – Economica, 12(2), 58–71. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.58-71
Van Dijk, J. A. G. M. (2020): The Digital Divide. Cambridge: Polity Press.
Venkatesh, V. – Morris, M. G. (2000): Why don't men ever stop to ask for directions? Gender, social influence, and their role in technology acceptance and usage behavior. MIS Quarterly, 24(1), 115–139. https://doi.org/10.2307/3250981
Vuorikari, R. – Punie, Y. – Carretero Gomez, S. – Van den Brande, G. (2016): DigComp 2.0: The Digital Competence Framework for Citizens. Update Phase 1: The Conceptual Reference Model. Luxem- bourg: Publications Office of the European Union.
Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(1), 17–26.
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(2), 101–110.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Halászné Kakuk Krisztina, Dr. Wickert Irén, Dr. Gál Veronika Alexandra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
