Territorial differences in attitudes towards digital transformation
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.4.pp.19-33Keywords:
digital transformation, territorial differences, employee preparedness, digital competencies, Generation ZAbstract
One of the most critical issues of digital transformation is how prepared workers are for technological changes and how this depends on their place of residence. Our study examines Hungarian workers' attitudes towards and readiness for digitalization through a sample of 117 people, with particular attention to territorial differences. The results show significant differences between workers in the capital, larger cities and smaller settlements in terms of both technological knowledge and attitudes towards digital transformation.
The research examined three hypotheses: the effect of educational attainment, company size and place of residence, as well as gender on digital readiness. According to the results, educational attainment alone is not a guarantee of digital competencies, but territorial differences are markedly present. Those living in the capital and larger cities not only have better access to digital infrastructure, but also have a more positive attitude towards technologies. Women are more skeptical about digital transformation than men.
The study highlights the importance of dual training and targeted digital competence development, especially in disadvantaged regions.
References
Arntz, M., T. Gregory and U. Zierahn (2016), “The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis”, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 189, OECD Publishing, Paris189. https://doi.org/10.1787/5jlz9h56dvq7-en
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2014): A munkaerőpiaci szenzitivitás. Területi Statisztika, 54(4), 333–359.
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2019): A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és területi különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 59(2), 164–187.
Andor, L. (2018): A digitalizáció és munka világa. Mi várható a robotforradalom után? Magyar Tudomány, 179. évf., 1. sz., 47–54. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.5
Arntz, M. – Gregory, T. – Zierahn, U. (2016): The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis. OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No.
Bodnár, K. – Szabó, L. T. (2014): A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra. MNB-tanulmányok 114.
Dabasi-Halász, Zs. – Hegyi-Kéri, Á. (2015): „Fel/eltörekvő" generáció migrációja Miskolcon.
Di Blasio, B. (2021): Oktatás és globalizáció: Sérülékeny társadalmi csoportok. Közösségi Kapcsoló- dások – tanulmányok kultúráról és oktatásról, 1(1–2), 21–30. https://doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.21-30
European Commission (2020): Telework in the EU before and after the COVID-19: where we were, where we head to. Science for Policy Briefs.
Fazekas, K. (2018): Nem-kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon. Magyar Tudomány, 179(1), 24–36. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.3
Garai-Fodor, M. – Jäckel, K. (2018): Generációs különbségek és sajátosságok a munkahelyen.
Greutter, Z. G. – Vafnóczki, A. J. (2025): Hegesztő tanulók kivándorlási motivációjának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Studia Mundi – Economica, 12(1), 22–31. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.22-31
Greutter, Z. – Greutter-Gregus, É. – Hajdú, D. (2022): Szakmai képzéseken résztvevő nappali tagozatos tanulók jövőbeni tervei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(1), 58–65. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.5
Hajdú, D. – Koncz, G. (2021): Megélhetési tanulók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felnőttképzésben. Területi Statisztika, 61(2), 229–254. https://doi.org/10.15196/TS610206
Hajdú, D. – Koncz, G. (2022): Employment data of participants in supported adult training for job seekers and their territorial pattern in Hungary, 2010–2020. Regional Statistics, 12(2), 117–148. https://doi.org/10.15196/RS120205
Hetesi, E. (2023): A gyakorlatorientált oktatás hatása a hallgatói elkötelezettségre. Pedagógiai Szemle, 13(2), 45–62.
Hárs, Á. (2018): Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások. Társadalmi Riport 2018, 81–105. https://doi.org/10.61501/TRIP.2018.5
Karoliny, M. – Poór, J. (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Wolters Kluwer. https://doi.org/10.55413/9789632956183
Kiss, É. – Tiner, T. (2021): Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében. Földrajzi Közlemények, 145(2), 89–105. https://doi.org/10.32643/fk.145.2.1
Kocsis, Zs. (2020): A duális képzés eredményességre gyakorolt hatása. Opus et Educatio, 7(1), 58–72. https://doi.org/10.3311/ope.367
Lipták, K. (2013): A globalizáció hatása a regionális munkaerőpiacokra – kiegyenlítődés vagy leszakadás? (Doktori értekezés). Miskolci Egyetem.
Lipták, K. (2014): Munkanélküliség vagy munkátlanság? – A magyarországi munkaerőpiac helyzetéről. Gazdálkodás, 58(4), 332–346.
Lipták, K. (2021): A távmunka lehetőségei és korlátai. In: Munkaerőpiaci Tükör 2020. Budapest: MTA KRTK.
Molnár, B. (2016): Digitális nyomolvasó kerestetik. HVG, 2016. március 12., 54–55.
Nedelkoska, L. – Quintini, G. (2018): Automation, skills use and training. Paris: OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 202.
Pogátsnik, M. (2014): Fiatalok pályaválasztási motivációinak vizsgálata az érettségit követő szak- mai képzésekben. EDU Szakképzés és Környezetpedagógia Elektronikus Szakfolyóirat, 4(1), 14–22.
Pálffy, L. (2021): A Z generáció munkahelyi elvárásai és értékrendje. Munkaügyi Szemle, 64(3), 23–35.
Szabó-Szentgróti, G. – Gelencsér, M. – Szabó-Bálint, B. (2023): A vonzás és megtartás nem pénzügyi eszközei. In: Balogh, G. – Karoliny, M. (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése. Bu- dapest: Akadémiai Kiadó, 97–110.
Szűcs, A. – Koncz, G. (2018): Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén. Studia Mundi – Economica, 5(1), 45–58. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.45-58
Thuma, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. Korkép XXI. századi kihívások. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.10
Tésits, R. – Alpek, B. L. – Hoványi, G. – Bánfalvi, M. (2016): A foglalkoztathatóságot javító országos programok területi-strukturális konzekvenciái. Humán Innovációs Szemle, 7(1), 4–28.
Vafnóczki, A. J. (2025). Egyetemi hallgatók motivációs tényezőinek és preferenciáinak vizsgálata a munkahelyválasztás tekintetében. Studia Mundi – Economica, 12(2), 58–71. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.58-71
Van Dijk, J. A. G. M. (2020): The Digital Divide. Cambridge: Polity Press.
Venkatesh, V. – Morris, M. G. (2000): Why don't men ever stop to ask for directions? Gender, social influence, and their role in technology acceptance and usage behavior. MIS Quarterly, 24(1), 115–139. https://doi.org/10.2307/3250981
Vuorikari, R. – Punie, Y. – Carretero Gomez, S. – Van den Brande, G. (2016): DigComp 2.0: The Digital Competence Framework for Citizens. Update Phase 1: The Conceptual Reference Model. Luxem- bourg: Publications Office of the European Union.
Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(1), 17–26.
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(2), 101–110.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Halászné Kakuk Krisztina, Dr. Wickert Irén, Dr. Gál Veronika Alexandra
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
