A vármegyei átlagos termőföldárak eltérésének okai
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.4.pp.20-31Kulcsszavak:
termőföldárak, regionális különbségek, agrotechnika, gazdasági növekedésAbsztrakt
Napjainkban jelentős különbségek mutatkoznak a vármegyék átlagos hektáronkénti termőföldárai között. Ebben a tanulmányban egy regressziós modellel próbálom azonosítani az áreltérések okait. Az elemzéshez felhasznált adatok 2013-ból, 2016-ból és 2020-ból származnak, és mind a 19 vármegyét lefedik. A fontosabb szántóföldi növények termésátlagai és a vármegyei egy főre jutó GDP értékek erősen pozitívan hatnak a földárra. Több korábbi kutatáshoz hasonlóan itt is kimutatható, hogy a nagyobb átlagos gazdaságméret szintén növeli a termőföldárakat. Az alacsonyabb településsűrűségű, alföldi tájakon számottevően magasabbak a földárak, mint az egyéb szempontokból hasonló, de dombos vagy hegyvidéki területeken, ahol több település található. A 2010-es években Magyarországon dinamikusan emelkedtek a termőföldárak. Ebben fontos szerepe volt az egy főre jutó GDP, az átlagos gazdaságméret és a gazdaságok területegységre vetített kibocsátása növekedésének, de leginkább talán a főbb szántóföldi növények termésátlagainak emelkedése volt meghatározó. A termésátlagok látványos növekedési trendje mindenekelőtt az agrotechnika fejlődésének tulajdonítható. A rendszerváltást követően a hazai mezőgazdaság egyre inkább az intenzív gabonatermesztés irányába tolódott. A technológia fejlődése láthatólag megnövelte a gabonatermesztés jövedelmezőségét a mezőgazdaság egyéb ágaihoz képest, és ezáltal megemelte a szántóföldi termesztésre legalkalmasabb térségek földjeinek értékét.
Hivatkozások
Burgerné G, A. (1997): A mezőgazdasági föld vételára és bérlete. Statisztikai Szemle, 75 (1), 28–44.
Kovách, I. (2012): Mezőgazdaság: privatizáció, koncentráció, a rendies keretek vége. In: A vidék az ezredfordulón. S. l.: Argumentum, pp. 66–91.
Maddison, D. (2000): A Hedonic Analysis of Agricultural Land Prices in England and Wales. Eu-ropean Review of Agricultural Economics, 27 (4), 519–532. DOI: https://doi.org/10.1093/erae/27.4.519
Naárné, T. Zs. – Varga J. (2017): Az angliai és a magyarországi földminősítési módozatok és föld-árak összehasonlító elemzése. Studia Mundi - Economica, 4 (3), 67–77. DOI: https://doi.org/10.18531/studia.mundi.2017.04.03.67-77
Nilsson, P. – Johansson, S. (2013): Location determinants of agricultural land prices. Jahrbuch für Regionalwissenschaft, 33 (1), 1–21. DOI:10.1007/s10037-012-0071-4
Plantinga, A. J. – Lubowski, R. N. – Stavins, R. N. (2002): The Effects of Potential Land Deve-lopment on Agricultural Land Prices. Journal of Urban Economics, 52 (3), 561–581. DOI: https://doi.org/10.1016/s0094-1190(02)00503-x
Posta, L. – Szentesi, I. – Túróczi, I. – Tóth, R. (2022): A magyar termőföld értékére ható tényezők szerepe a magyar gazdaságban. Polgári Szemle, 18 (1–3), 218–234. DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2022.1116
Ricardo, D. (2001): On the Principles of Political Economy and Taxation. Kitchener, Ontario: Batoche Books.
Robison, L. J. – Lins, D. A. – VenKataraman, R. (1985): Cash Rents and Land Values in U.S. Ag-riculture. American Journal of Agricultural Economics, 67 (4), 794–805. DOI: https://doi.org/10.2307/1241819
Sőreg, Á. P. – Naár, A. T. – Naárné, T. Zs. (2017): Regionális különbségek és árkonvergencia a visegrádi országok termőföldpiacán. Statisztikai Szemle, 95 (4), 349–381. DOI: https://doi.org/10.20311/stat2017.04.hu0349
Szentesi, I. – Túróczi, I. – Tóth, R. (2022): Innovációs folyamatok az agráriumban. A Falu, 37 (1), 47–65.
Xu, F. – Mittelhammer, R. C. – Barkley, P. W. (1993): Measuring the Contributions of Site Characteristics to the Value of Agricultural Land. Land Economics, 69 (4), 356–369. DOI: https://doi.org/10.2307/3146453
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Barna András, Vinogradov Szergej
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
