A digitális transzformációhoz való viszonyulás területi különbségei
DOI:
https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.4.pp.19-33Schlagwörter:
digitális transzformáció, területi különbségek, munkavállalói felkészültség, digitális kompetenciák, Z generációAbstract
A digitális transzformáció egyik legkritikusabb kérdése, hogy a munkavállalók mennyire készültek fel a technológiai változásokra, és ez hogyan függ a lakóhelyüktől. Tanulmányunk egy 117 fős mintán keresztül vizsgálja a magyar munkavállalók digitalizációhoz való viszonyulását és felkészültségét, különös tekintettel a területi különbségekre. Az eredmények jelentős eltéréseket mutatnak a főváros, a nagyobb városok és a kisebb települések munkavállalói között mind a technológiai ismeretek, mind a digitális transzformációhoz való hozzáállás terén.
A kutatás három hipotézist vizsgált: az iskolai végzettség, a vállalati méret és a lakóhely, valamint a nem hatását a digitális felkészültségre. Az eredmények szerint az iskolai végzettség önmagában nem garancia a digitális kompetenciákra, a területi különbségek azonban markánsan megjelennek. A fővárosban és nagyobb városokban élők nemcsak jobban hozzáférnek a digitális infrastruktúrához, hanem pozitívabban is viszonyulnak a technológiákhoz. A nők szkeptikusabbak a digitális transzformációval kapcsolatban, mint a férfiak.
A tanulmány rámutat a duális képzés és a célzott digitális kompetenciafejlesztés fontosságára, különösen a hátrányos helyzetű régiókban.
Literaturhinweise
Arntz, M., T. Gregory and U. Zierahn (2016), “The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis”, OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 189, OECD Publishing, Paris189. https://doi.org/10.1787/5jlz9h56dvq7-en
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2014): A munkaerőpiaci szenzitivitás. Területi Statisztika, 54(4), 333–359.
Alpek, B. L. – Tésits, R. (2019): A foglalkoztathatóság mérési lehetőségei és területi különbségei Magyarországon. Területi Statisztika, 59(2), 164–187.
Andor, L. (2018): A digitalizáció és munka világa. Mi várható a robotforradalom után? Magyar Tudomány, 179. évf., 1. sz., 47–54. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.5
Arntz, M. – Gregory, T. – Zierahn, U. (2016): The Risk of Automation for Jobs in OECD Countries: A Comparative Analysis. OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No.
Bodnár, K. – Szabó, L. T. (2014): A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra. MNB-tanulmányok 114.
Dabasi-Halász, Zs. – Hegyi-Kéri, Á. (2015): „Fel/eltörekvő" generáció migrációja Miskolcon.
Di Blasio, B. (2021): Oktatás és globalizáció: Sérülékeny társadalmi csoportok. Közösségi Kapcsoló- dások – tanulmányok kultúráról és oktatásról, 1(1–2), 21–30. https://doi.org/10.14232/kapocs.2021.1-2.21-30
European Commission (2020): Telework in the EU before and after the COVID-19: where we were, where we head to. Science for Policy Briefs.
Fazekas, K. (2018): Nem-kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon. Magyar Tudomány, 179(1), 24–36. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.1.3
Garai-Fodor, M. – Jäckel, K. (2018): Generációs különbségek és sajátosságok a munkahelyen.
Greutter, Z. G. – Vafnóczki, A. J. (2025): Hegesztő tanulók kivándorlási motivációjának vizsgálata Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében. Studia Mundi – Economica, 12(1), 22–31. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.22-31
Greutter, Z. – Greutter-Gregus, É. – Hajdú, D. (2022): Szakmai képzéseken résztvevő nappali tagozatos tanulók jövőbeni tervei Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 19(1), 58–65. https://doi.org/10.32976/stratfuz.2022.5
Hajdú, D. – Koncz, G. (2021): Megélhetési tanulók a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei felnőttképzésben. Területi Statisztika, 61(2), 229–254. https://doi.org/10.15196/TS610206
Hajdú, D. – Koncz, G. (2022): Employment data of participants in supported adult training for job seekers and their territorial pattern in Hungary, 2010–2020. Regional Statistics, 12(2), 117–148. https://doi.org/10.15196/RS120205
Hetesi, E. (2023): A gyakorlatorientált oktatás hatása a hallgatói elkötelezettségre. Pedagógiai Szemle, 13(2), 45–62.
Hárs, Á. (2018): Növekvő elvándorlás – lehetőségek, remények, munkaerőpiaci hatások. Társadalmi Riport 2018, 81–105. https://doi.org/10.61501/TRIP.2018.5
Karoliny, M. – Poór, J. (2017): Emberi erőforrás menedzsment kézikönyv. Budapest: Wolters Kluwer. https://doi.org/10.55413/9789632956183
Kiss, É. – Tiner, T. (2021): Az ipari forradalmak és az infokommunikációs fejlődés földrajzi összefüggései a nemzetközi szakirodalom tükrében. Földrajzi Közlemények, 145(2), 89–105. https://doi.org/10.32643/fk.145.2.1
Kocsis, Zs. (2020): A duális képzés eredményességre gyakorolt hatása. Opus et Educatio, 7(1), 58–72. https://doi.org/10.3311/ope.367
Lipták, K. (2013): A globalizáció hatása a regionális munkaerőpiacokra – kiegyenlítődés vagy leszakadás? (Doktori értekezés). Miskolci Egyetem.
Lipták, K. (2014): Munkanélküliség vagy munkátlanság? – A magyarországi munkaerőpiac helyzetéről. Gazdálkodás, 58(4), 332–346.
Lipták, K. (2021): A távmunka lehetőségei és korlátai. In: Munkaerőpiaci Tükör 2020. Budapest: MTA KRTK.
Molnár, B. (2016): Digitális nyomolvasó kerestetik. HVG, 2016. március 12., 54–55.
Nedelkoska, L. – Quintini, G. (2018): Automation, skills use and training. Paris: OECD Social, Employment and Migration Working Papers, No. 202.
Pogátsnik, M. (2014): Fiatalok pályaválasztási motivációinak vizsgálata az érettségit követő szak- mai képzésekben. EDU Szakképzés és Környezetpedagógia Elektronikus Szakfolyóirat, 4(1), 14–22.
Pálffy, L. (2021): A Z generáció munkahelyi elvárásai és értékrendje. Munkaügyi Szemle, 64(3), 23–35.
Szabó-Szentgróti, G. – Gelencsér, M. – Szabó-Bálint, B. (2023): A vonzás és megtartás nem pénzügyi eszközei. In: Balogh, G. – Karoliny, M. (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése. Bu- dapest: Akadémiai Kiadó, 97–110.
Szűcs, A. – Koncz, G. (2018): Szuburbanizációs folyamatok vizsgálata a Gyöngyösi járás területén. Studia Mundi – Economica, 5(1), 45–58. https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.45-58
Thuma, O. (2016): Generációs különbségek a munka és az iskola világában. Korkép XXI. századi kihívások. https://doi.org/10.29180/KORKEP.2016.10
Tésits, R. – Alpek, B. L. – Hoványi, G. – Bánfalvi, M. (2016): A foglalkoztathatóságot javító országos programok területi-strukturális konzekvenciái. Humán Innovációs Szemle, 7(1), 4–28.
Vafnóczki, A. J. (2025). Egyetemi hallgatók motivációs tényezőinek és preferenciáinak vizsgálata a munkahelyválasztás tekintetében. Studia Mundi – Economica, 12(2), 58–71. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.2.pp.58-71
Van Dijk, J. A. G. M. (2020): The Digital Divide. Cambridge: Polity Press.
Venkatesh, V. – Morris, M. G. (2000): Why don't men ever stop to ask for directions? Gender, social influence, and their role in technology acceptance and usage behavior. MIS Quarterly, 24(1), 115–139. https://doi.org/10.2307/3250981
Vuorikari, R. – Punie, Y. – Carretero Gomez, S. – Van den Brande, G. (2016): DigComp 2.0: The Digital Competence Framework for Citizens. Update Phase 1: The Conceptual Reference Model. Luxem- bourg: Publications Office of the European Union.
Észak-Magyarországi Stratégiai Füzetek, 12(1), 17–26.
Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, 15(2), 101–110.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2025 Halászné Kakuk Krisztina, Dr. Wickert Irén, Dr. Gál Veronika Alexandra
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
