A Felső-Dunamente fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata

Szerzők

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.56-70

Kulcsszavak:

Felső–Dunamente, helyi gazdaságfejlesztés, turizmus, vidékfejlesztés

Absztrakt

A Felső-Dunamente Tájvédelmi Rezervátum Vajdaságban található, amely határos a magyarországi Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, és a horvátországi Kopácsi – rét természetvédelmi területtel is. Három nyugat-bácskai település – Bezdán, Monostorszeg és Kupuszina – szerves része a Felső-Dunamente természetvédelmi rezervátumnak. A kistérség, amelyet ez a három település alkot, nem egy községhez tartozik. Szerbiában a törvény úgy rendelkezik, hogy a Felső-Dunamente tájvédelmi terület a Vajdaság Erdei Közvállalat irányítása alá tartozik. A falvak viszont Apatin község és Zombor Város fennhatósága alá tartoznak. Ez megnehezíti az érintett terület egységes fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos munkánk első részében a szakirodalom tömör áttekintésével foglalkozunk, különös figyelmet fordítva a területfejlesztés alapjaira és annak fontosságára, a vidékfejlesztés gyors definiálására, míg a téma jellegéből adódóan a helyi gazdaságfejlesztés elméletét is röviden érintjük. A cikk második, nagyobb részében a saját kutatásunk folyamatára, és kifejezetten a primer kutatási eredmények (kérdőívezés, strukturált interjúk) feldolgozására koncentrálunk. Eredményeink alapján fontosnak tartjuk kiemelni a civil szervezetek jelentőségét a helyi fejlesztésekben, hiszen ők a társadalmi élet mozgatórugói. Kérdőíves felmérésünk kimutatta, hogy a lakosok szerint fontos lenne egy térségi központot létesíteni, ahol minden információt elérnek. Fő javaslatként megfogalmazódott az online tér minél jobb kihasználása is.

Szerző életrajzok

  • Pelt Ilona, Vajdaság Erdei Közvállalat

    pénzügyi referens
    peltilona22@gmail.com

  • Ritter Krisztián, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet, Vidék- és Területfejlesztési Tanszék

    egyetemi docens
    ritter.krisztian@uni-mate.hu

Hivatkozások

Áldorfai, Gy. – Topa, Z. (2015): A helyi gazdaság és vállalkozásfejlesztés. (PhD-értekezés) Gödöllő: Szent István Egyetem - Gazdasági és Társadalomtudományi Kar Regionális Gaz-daságtani és Vidékfejelesztési Intézet.

Benedek, J. (2019): Területfejlesztés és regionális fejlődés, Tér és Társadalom, 21(2), 5–42. https://doi.org/10.17649/TET.21.2.1892

Bajmócy, Z. (2011): Bevezetés a helyi gazdaságfejlesztésbe. Szeged: JATEPress.

Finta, I. – Pálné Kovács, I. – Brucker, B. – Pénzár, Á. – Pámer, Z. – Póla, P. (2023): A területi tervezés elmélete és gyakorlata Faragó munkásságában. Comitatus, 34(251), 69–80. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2023.33-246.69

G. Fekete, É. (2013): Integrált vidékfejlesztés. Miskolc: HUSK/1101/1.6.1-0300 – European Union –European Regional Development Fund

Gwen, S. – Soraya, G. – Fergus, M. (2004): A helyi gazdaságfejlesztés kézikönyve. Washington, D.C.: Bertelsmann Stiftung, Gütersloh, UK DFID, London: The World Bank.

Káposzta, J. (2007): Regionális Gazdaságtan. Debrecen: DE ATC AVK.

Káposzta, J. – Tóth, T. (2013): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Debrecen: Debreceni Egyetem, AGTC.

Kulcsár, L. (2017): A vidékfeljesztés elméleti megközelítése: regionális és kulturális összefüggé-sek. Kolozsvár: Kriterion Könyvkiadó, Mezőmadaras: Pro Rurális Egyesület.

Lengyel, I. (2010): Regionális gazdaságfejlesztés, Versenyképesség, klaszterek és alulról szerve-ződő stratégiák. Budapest: Akadémiai kiadó

Moseley, M. J. (2003): Rural Development Principles and Practice. London: Sage. https://doi.org/10.4135/9781446216439

Póla, P. (2019): A vidékfejlesztés helyi erőforrásrendszere. In: A magyar vidék a XXI. században: Tanulmányok a 70 éves Csatári Bálint köszöntésére. Kecskemét: MTA Közgazdasági és Re-gionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézete, 264–275. http://hdl.handle.net/11155/1994

Egyéb források

Program mera podrške za sprovođenje poljoprivredne politike za razvoj sela na teritoriji Auto-nomne Pokrajine Vojvodine u 2019. godinu, službeni list APV, br. 60/2018, Novi Sad

Prostorni plan Automne Pokrajine Vojvodine 2023-2027 Pokrajinski sekretarijat za urbanizam, graditeljstvo i zaštitu životne sredine, Novi Sad

Prostorni plan Republike Srbije 2010 – 2014 – 2021 (2010), Beograd: Ministarstvo životne sre-dine i prostornog planiranja, Republička agencija za prostorno planiranje.

Prostorni plan podrucja posebne namene specijalnog rezervata prirode Gornje Podunavlje (2012), Pokrajinski sekretarijat za urbanizam, graditeljstvo i zaštitu životne sredine, Novi Sad

Letöltések

Megjelent

2025-03-31

Hogyan kell idézni

Pelt, I., & Ritter, K. (2025). A Felső-Dunamente fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata. Studia Mundi – Economica, 12(1), 56-70. https://doi.org/10.18531/sme.vol.12.no.1.pp.56-70

Hasonló cikkek

1-10 a 89-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei

1 2 > >>