A "Gellérthegyi Paradicsom" - a Budai Arborétum felső kertjének építéstörténete a II. világháborúig
Kulcsszavak:
Gellérthey, Budai ArborétumAbsztrakt
A Budapesti Corvinus Egyetem Budai Arborétuma azon kevés közkert közé tartozik, amely egyszerre élvez természetvédelmi és műemléki védettséget is. Maga az elnevezés a természetvédelmi területté nyilvánítás óta (1975) használatos, műemléki védettséget 2005-ben kapott.' A kertet több mint száz évvel ezelőtt egyszerre oktatási és tudományos tevékenységet szolgáló arborétumként tervezték meg, ezeket a funkcióit sajnos napjainkra egyre kevésbé képes betölteni, ezért felújítása, feladatainak és céljainak újragondolása egyre időszerűbb. Jelen kutatás a felső arborétum építéstörténetével foglalkozik. A kutatás alapjául korabeli újságokban megjelent cikkek és képek mellett Budapest Főváros Levéltárának tervanyaga, valamint az Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár archív adatai szolgáltak. Ezek mellett feldolgoztuk az arborétummal, valamint az iskola történetével foglalkozó eddig megjelent - a források ismeretében kiegészítésre szoruló - szakirodalmakat is. Ezáltal lehetővé vált a kert történetének árnyaltabb, részletesebb feldolgozása.
Hivatkozások
Schmidt Gábor- Hámori Zoltán: A Budai Arborétum története. In: Zalainé dr.Kovács Éva, et al. (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.141.
14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszűntetéséről. 9-§ (i)-(4) bekezdés
Csorna Zsigmond: A kertészet jelentősége és sajátossága Magyarországon a íg. század második felében. In: Zalainé dr. Kovács Éva, et al.(szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.13-18.
Molnár István (szerk.): A Budapesti M. Kir. Vinczellérképezde évkönyve. Budapest, 1885.4., Geday Gusztáv: Az iskola alapító drEntz Ferenc élete és munkássága 11805-1877) In: Zalainé dr Kovács Éva et aL (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003. 19.
Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 67.
Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata • 1873. BFL XV.16.a.201/9 (1-40), Buda kataszteri jellegű térképe • 1876, BFL XV.16.a.201/18 (1-4)
Vasárnapi Újság. 1879. 640.
1878. BFL XV.16.e.251/23 (1-58, hiányos); Budapest Főváros levéltára XV.17. d. 329. 5094. 4f
Csorna Zsigmond: A Vincellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézettől a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetig. 1860-1894. In: Zalainé dr Kovács Éva et al. (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.32.
Molnár István (szerk.): A Budapesti M.Kir. Vinczellérképezde évkönyve. Budapest, 1885.4.
Szögi László (szerk.): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995.9.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 2.
Magyar királyi kertészeti Tanintézet. K ertészeti Lapok. 1893. 271.
Budapest Főváros Levéltá ra XV. 17. d. 329■ 5094 ■4 Í, X V .17- d. 32g. 5094. 6 fíg. M agyar királyi kertészeti Tanintézet. Kertészeti Lapok. 1893. 271.
Bácskái Erzsébet: Rade Károly. In:Für Lajos - Pintér János (szerk.j: Magyar A grártörténeti Életrajzok. Budapest,1988. III. kötet, 41.
Szögi László (szerk): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995.11.
Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 68.
Kertészeti Lapok. 1899. 71-76., 1902. 94-100.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor(szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évérő l. Budapest, 1919.131.
Bemhard Adalbert Emil Koehne: Deutsche Dendrologie. Stuttgart, 1893. A német faismereti könyv Adolf Engler Das Pflanzenreich című könyvében közölt növényrendszere alapján kidolgozott, azt kissé módosító dendrológiai kiadvány.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1918. 131.
Ráde Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 68.
Ráde Károly: A budapesti magyar királyi kertészeti tanintézet. A Kert. 1899. 17-20. 20.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 5.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi Közlöny. 1932. 353-365.
Anonimus: A kertész szakiskolákról II. A Kert. 1907. 662-664. 663.
Rade Károly: Egy feledésbe ment emlékfáról. Kertészeti Szemle. 1939. 217.
Rerrich Béla nekrológ. Kertészeti Szemle. 1932. 49.-51.
Magyar Gyula [1884-1945] kertészmérnök, a növénynemesítés jeles személyisége hazánkban. Nevéhez köthető a Lonicera Tellmanniana nemesítése.
Bácskai Erzsébet: Rade Károly. In: Für Lajos- Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok. Budapest, 1988. III. kötet, 57.0,
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 5.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1919. 108-109.
Pesti Hírlap. XLIV. [1922.] 92. 15.; Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle, 1943. 67-70. 68.
A budapesti állami Kertészeti Tanintézet új igazgatójának székfoglaló értekezlete. In: Kertészet. 1919. 46.-47.; Kertészet. 1919. 78.; Kertészet. 1920. 15.
Pesti Hírlap. XLIV. (1922.) 92. 15.; Fehér Zoltán: Látogatás a kertészeti tanintézetben. Pesti Hírlap. XLIII. (1921.) 96. 4.; Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 4.
Fehér Zoltán: Látogatás a kertészeti tanintézetben. Pesti Hírlap. XLIII. (1921.) 96. 4.
Paizs Ödön: A főváros kertészeti iskolájának csodái. A z Est. 1931. XXII. (1931.) 86. 6.
Rerrich Béla: A Kertészeti Tanintézet 25 éves jubileumához. Kertészet. 1920. 11-12. 11.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi közlöny. 1932. 353-365. 364.
Für Lajos - Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok II. kötet, Budapest, 1988. 442.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 6.
Schmidt Gábor - Hámori Zoltán: A Budai Arborétum története. In: Zalainé dr. Kovács Éva et al. (szerk.): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003. 142.
Szögi László (szerk.): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995. 12.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi Közlöny. 1932- 353-365■ 363• o.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1919.129.
Budapest Főváros Levéltára: XV. 17. d. 329. 5094. 21f
Budapest Főváros Levéltára: XV. 17. d. 329. 5094. 26f
A budapesti magy. kir. kertészeti tanintézet. Kertészeti Lapok. 1902. 94-100.
Kunszt János: Télen át a szabadban virágzó növényekről. A Kert. 1899. 10-11.
Rade Károly: 50 évvel ezelőtt. In: Kertészeti Szemle. 1943. 67-70.
Rade Károly: A budapesti magyar kir. kertészeti tanintézet. A Kert. 1899. 17-20.
Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár: L. sz.: 50/n (Intézményi és szakmatörténeti vegyes iratok: Tervrajzok, térképek.)
Rade Károly: A budapesti magyar kir. kertészeti tanintézet. In: A Kert. 1899. 17-20.
14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet 9. § (1)-(4) bekezdésében a Budai Arborétumhoz tartozó ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszűntetéséről.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Csepely-Knorr Luca, Sárospataki Máté
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
