A tokaji Nagy-hegy felhagyott szőlőteraszainak támfalai
Kulcsszavak:
szőlőteraszok, tám- falak, dűlők, felhagyott szőlők talaja, Tokaj, világörökségi tájAbsztrakt
A szárazon rakott kő támfalak Európa történelmi borvidékeinek jellegzetes tájelemei. Mivel a teraszozott lejtők művelése rendkívül drága és munkaigényes, ezért az elmúlt évszázad folyamán óriási kiterjedésben kerültek felhagyásra. A felhagyott szőlők támfalait fák és cserjék veszik birtokba, így azok további kezelés és javítások hiányában folyamatosan omlanak, pusztulnak. A szőlőteraszok és támfalak pusztulása nem csupán a kulturális örökség, és a talajban megőrzött információk pusztulása miatt sajnálatos, de a megnövekedő erózió, a talajjal együtt lemosódó tápanyagok áthalmozása, a lejtőstabilitás megváltozása miatt környezeti következményekkel is jár. Kutatásunk során szárazon rakott támfalakat vizsgáltunk a tokaji Nagy-hegy felhagyott szőlőiben, amely egyike hazánk legismertebb szőlőtermő területeinek, ugyanakkor kultúrtájként a világörökség része. A Nagy-hegy területén összesen 1.16 km² kiterjedésű teraszozott lejtőt azonosítottunk és 90.9 km hosszúságú, kőből rakott támfalat térképeztünk fel. A talajfeltárásokat követően a litológiai viszonyok alapján négy eltérő típust különíthettünk el. Az első típusnál a támfal teljes egészében laza löszre, vagy áthalmozott löszre épült. A második típusnál kőzettani folytonossági hiány van, amelyben a laza lejtőüledékek alatt a mállott vulkáni anyag a felszínhez közel, a talajszelvény mélységében jelenik meg. A harmadik típusnál a támfal közvetlenül kőzetkibukkanásokra, azaz szilárd kőzetre épült. A negyedik típus esetében a támfalak építése feltehetően egy szintvonallal párhuzamos, sekély árok kiásásával kezdődött, amelybe a parcella felső részéről a művelés során a durva törmeléket, kőtömböket belehordták. A kővel feltöltött árok a későbbiekben a lejtőn lemosódó talajt visszatartotta, miközben a folyamatosan magasított kőrakás támfalként is funkcionált. Az egyes típusok esetében a támfal tövében feltárt talajtípusokat a WRB szerint meghatároztuk, és Cambisol, Regosol, Calcisol, Leptosol, Luvisol és Phaeozem referenciacsoportba tartozó talajokat találtunk. A támfalak, teraszok, mint a kulturális örökség részét képező tájelemek jogi védelmét nem látjuk minden esetben kielégítőnek. Abban az esetben, amikor azok területi védettség alá nem tartoznak, azaz védett területeken kívül találhatók, nem látunk megfelelő jogi garanciát a támfalak, teraszok és a hozzájuk kapcsolódó természeti értékek fennmaradására.
Hivatkozások
1. Dunjó, G., Pardini, G., Gispert, M. (2003): Land use change effects on abandoned terraced soils in a Mediterranean catchment, NE Spain. Catena 52: 23-37.
2. Koulouri, M. – Giourga, Chr. (2007): Land abandonment and slope gradient as key factors of soil erosion in Mediterranean terraced lands. Catena 69 (3): 274-281.
3. Arnaez, J. – Lasanta, T. – Errea, M.P. – Ortigosa, L. (2010): Land abandonment, landscape evolution, and soil erosion in a Spanish Mediterranean mountain region: The case of Camero Viejo. Land degradation & development 22 (6): 537-550.
4. Bevan, A. – Conolly, J. (2011): Terraced fields and Mediterranean landscape structure: An analytical case study from Antikythera, Greece. Ecological Modelling 222: 1303-1314.
5. Lasanta, T., Arnáez, J., Oserín, M., Ortigosa, L.M. (2001): Marginal Lands and Erosion in Terraced Fields in the Mediterranean Mountains. Mountain Research and Development 21(1): 69–76.
6. Stanchi, S. - Freppaz, M. - Agnelli, A. – Reinsch, T. – Zanini, E. (2012): Properties, best management practices and conservation of terraced soils in Southern Europe (from Mediterranean areas to the Alps): A review. Quaternary International 265: 90–100.
7. Petit C. - Konold W. - Höchtl F. (2012): Historic terraced vineyards: impressive witnesses of vernacular architecture. Landscape History 33(1): 16-22.
8. Balassa I. (1991): Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Tokaj pp. 87-91, 95.
9. Boros L. (2008): Parlagterületek kialakulása, típusai a Tokaj-hegyaljai borvidéken. Földrajzi Közlemények 132(2): 145-156.
10. Boros L. (2011): Tokaj-Hegyalja szőlőterületének idő- és térbeli változásai a 18-20. század folyamán. Changes of the Tokaj-Hegyalja wine-growing area in space and time during the 18-20th century. Földrajzi Közlemények 135 (4): 445-457.
11. Sendtko A. (1999): Succession of xerothermic vegetation in abandoned vineyards of the Tokaj region (northeastern Hungary). Studies in phytosociology and population biology 345-448.
12. Balling P. (2013): Szőlőterületek rekonstrukciója II. rész. Szőlő Levél, A Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Elektronikus Folyóirata 3(1): 12.
13. Gyarmati P. (szerk.)(1971): A Tokaji-hegység földtani térképe, Tarcal-Tokaj, 1:25 000. Magyar Állami Földtani Intézet.
14. Gyarmati P. (1977): A Tokaj-hegység intermedier vulkanizmusa. MÁFI Évkönyv 58. 1-195.
15. Rózsa, P.-Kozák, M. (1982): A tokaji Nagyhegyi dácittípusok kőzettani viszonyai. Acta Geographica Debrecina 20: 191–215.
16. Ballenegger R. (1917): A Tokajhegyaljai nyirok talajról. Földtani Közlöny 47:20-24.
17. Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. (1999): Talajtan. Mezőgazda Kiadó. Budapest, 402-403.
18. Szabó J. - Török I. (szerk.) (1867): Tokaj-Hegyaljai Album, Kiadja A Tokaj-Hegyaljai Bormívelő Egyesület & Vay Miklós, Pest, 185. pp. (1984): Az Állami Könyvterjesztő Vállalat reprint sorozata, négy-nyelvű hasonmás kiadás, Bp. / Four-language facsimile series by the Állami Könyvterjesztő Vállalat, Budapest.
19. Fekete J. – Csibi M. – Stefanovits P. (2008): Magyarországi vörösagyagok jelentősége, fontosabb talajtani jellemzőik. Talajvédelem. Nyíregyháza. 585-594.
20. Füleky Gy. – Kertész Á. – Madarász B. – Fehér O. (2004): Soils developed in volcanic material in Hungary. In: Óskarsson, H., Arnalds, Ó. 2004: Volcanic Soil Resources in Europe. Agricultural Research Institute, Reykjavvík 63-64.
21. Füleky Gy. – Jakab S. – Fehér O. – Madarász B. – Kertész Á. (2007): Hungary and the Carpathian Basin. In: Arnalds, O. - Bartoli, F. - Buurman, P. - Oskarsson, H. - Stoops, G. - García-Rodeja, E. (eds.) Soils of Volcanic Regions in Europe. Springer Verlag. Berlin - Heidelberg 29-42.
22. Kerényi A. (1978): Hegyaljai erdőtalajok lejtőhordalékainak genetikája és gazdasági értéke. Agrokémia és Talajtan 27. (3-4): 303-318.
23. Sárospataky, Matthias (1789): Rátka és Tállya egy része, Magyar Országos Levéltár, Térképtár, S 57 No 0006, 48 x 32 cm [1:3600] 100 [öl = 52 mm]
24. Anonymus (1714): Delineatio vineae Királyhegy dictae in promonthorio Sárospatakiensi existentis, telekrajz / plot layout. Magyar Országos Levéltár, Térképtár / Map Library of the National Archives of Hungary, S 82 No 0317, 34x19 cm, [eredeti jelzet/original call number: P 392 Lad. 43. No. 100.]
25. Golenics, Josephus (1833): Situs vinearum Kővágó, Hangács et Felbér terreni oppidi Máad & Tállya, Magyar Országos Levéltár, Térképtár / Map Library of the National Archives of Hungary. S 138 No 0002, 61 x 36 cm, [1:3600] 1" = 50°.
26. 1:10000 Magyarország topográfiai térképe EOTR vetületben (1985-1989): 89-113; 89-114; 89-131; 89-132.
27. Nagy D. (2008): A világörökségi kultúrtáj területhasználata és változásai. In: A Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín komplex, világörökségi szempontú hatástanulmánya különös tekintettel a szerencsi biomassza erőmű létesítésére, ÖKO-Zrt., Miskolc, kézirat/manuscript. 36-53.
28. Nyilvános légifotók a tokaji Nagyhegyről, 1981, a Földtudományi Intézet Archívuma, Debrecen / Public aerial photographs of Nagyhegy, Tokaj, 1981, Archives of the Institute of Earth Sciences, Debrecen.
29. Nyizsalovszki R. (2006): Morfológia és területhasználat kapcsolata Tokaj-Hegyalján. In: Csorba P. (szerk.): Egy szakmai életút eredményei és színhelyei. Tiszteletkötet Martonné Dr. Erdős Katalin 60. születésnapjára. Debrecen 89-105.
30. Nyizsalovszki, R., Fórián, T. (2007): Human impact on the Landscape in the Tokaj Foothill Region, Hungary. Geografia Fisica e Dinamica Quaternaria 30: 219-224.
31. Nyizsalovszki R. – Fórián T. (2006): Az emberi tevékenység hatása a tájra Tokaj-hegyalján, különös tekintettel a világörökségi területekre. In: Nagy János, Dobos Attila (szerk.) Környezetkímélő növénytermesztés - minőségi termelés, DE ATC Területfejlesztési Kutatócsoport, Debrecen, 104-116.
32. IUSS Working Group – FAO, 2007. WRB-World Reference Base for soil resources 2006. World Soil Resources Report No. 103, FAO, Rome. 93.
33. Incze J. - Novák T. J. (2013): Geomorphological characteristic and significance of dry constructed terrace stone walls on abandoned vine-plantations in Tokaj Big-Hill. Geomorphologia Slovaca et Bohemica 13 (1): 33.
34. VinGIS, Tokaj, és Tarcal dűlőtérképe / Cadastral map of Tokaj and Tarcal, 1:30 000, http://www.vingis.hu/index.php/terkepek/2-trkpek/detail/42-35_tarcal_es_tokaj_duloterkepe# (letöltés/downloaded: 2014.05.09.)
35 Gyalog L. (szerk.) (2005) Magyarázó Magyarország fedett földtani térképéhez (az egységek rövid leírása) 1:100000. Magyar Állami Földtani Intézet. Budapest. 189.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Novák Tibor József, Incze József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
