The building history of the Upper Garden of the 'Budai Arborétum' until World War II
Keywords:
Gellért Hill, Budai ArborétumAbstract
The Arboretum of the Corvinus University of Budapest is one of the few public gardens in Hungary which are under conservationists’ protection and have also been declared historic sights. The name 'Budai Arborétum’ has been in use since 1975, when the area gained environmental protection. It has been recorded as a historic sight since 2005. The aim of the historical protection was to preserve the buildings and the garden of the first Hungarian Gardening College. Designed by Károly Ráde more than 100 years ago, the Upper Garden of the arborétum was an outstanding garden, both in terms of its educational purpose and its dendrological collection. From a stylistic point of view he followed the designs of the German landscape architects: Peter Joseph Lenné and Gustav Meyer, whereas while planning the plánt layouts he used Emil Koehne’s book ‘Deutsche Dendrologie’ published in the same year. Beside the structural layout of the garden, many architectural elements, that have come down to us, were built at that time, like the statue of Máté Bereczki, the revetment walls and some fences to mention but a few. While doing our research we have found some surveys, and designs not published so far, which have made a thorough analysis and the preparation of the reconstruction drawings of the above mentioned architectural elements possible.
Throughout its history the garden has been rebuilt and modernized several times; the alterations bear witness to stylistic evelopments in landscape designing, a fact that also increases the garden’s significance. Károly Ráde’s garden was extended and altered according to the plans of Béla Rerrich, architect and landscape architect, who initiated and popularized the concept of Formai Garden. His designs opened up a new chapter in landscape architecture in Hungary. Although his garden plans for the Arboretum didn’t survive, the stylistic changes are clearly visible, and with the help of photographs they are easy to reconstruct.
Our research aim was to provide evidence for the outstanding value of the garden and our findings based on- partly unpublished - written sources, visual representations and garden plans make it possible to trace the complete history of the upper garden before World War II, and to plán and carry out an overall, historically valid reconstruction, which can meet the claims of up-to-date education and research, in the same way the garden did in the period of its foundation.
References
Schmidt Gábor- Hámori Zoltán: A Budai Arborétum története. In: Zalainé dr.Kovács Éva, et al. (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.141.
14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet egyes ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszűntetéséről. 9-§ (i)-(4) bekezdés
Csorna Zsigmond: A kertészet jelentősége és sajátossága Magyarországon a íg. század második felében. In: Zalainé dr. Kovács Éva, et al.(szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.13-18.
Molnár István (szerk.): A Budapesti M. Kir. Vinczellérképezde évkönyve. Budapest, 1885.4., Geday Gusztáv: Az iskola alapító drEntz Ferenc élete és munkássága 11805-1877) In: Zalainé dr Kovács Éva et aL (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003. 19.
Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 67.
Buda nagyméretű kataszteri térképsorozata • 1873. BFL XV.16.a.201/9 (1-40), Buda kataszteri jellegű térképe • 1876, BFL XV.16.a.201/18 (1-4)
Vasárnapi Újság. 1879. 640.
1878. BFL XV.16.e.251/23 (1-58, hiányos); Budapest Főváros levéltára XV.17. d. 329. 5094. 4f
Csorna Zsigmond: A Vincellér és Kertészképző Gyakorlati Tanintézettől a Magyar Királyi Kertészeti Tanintézetig. 1860-1894. In: Zalainé dr Kovács Éva et al. (szerk): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003.32.
Molnár István (szerk.): A Budapesti M.Kir. Vinczellérképezde évkönyve. Budapest, 1885.4.
Szögi László (szerk.): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995.9.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 2.
Magyar királyi kertészeti Tanintézet. K ertészeti Lapok. 1893. 271.
Budapest Főváros Levéltá ra XV. 17. d. 329■ 5094 ■4 Í, X V .17- d. 32g. 5094. 6 fíg. M agyar királyi kertészeti Tanintézet. Kertészeti Lapok. 1893. 271.
Bácskái Erzsébet: Rade Károly. In:Für Lajos - Pintér János (szerk.j: Magyar A grártörténeti Életrajzok. Budapest,1988. III. kötet, 41.
Szögi László (szerk): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995.11.
Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 68.
Kertészeti Lapok. 1899. 71-76., 1902. 94-100.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor(szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évérő l. Budapest, 1919.131.
Bemhard Adalbert Emil Koehne: Deutsche Dendrologie. Stuttgart, 1893. A német faismereti könyv Adolf Engler Das Pflanzenreich című könyvében közölt növényrendszere alapján kidolgozott, azt kissé módosító dendrológiai kiadvány.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1918. 131.
Ráde Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle. 1943. 67-70. 68.
Ráde Károly: A budapesti magyar királyi kertészeti tanintézet. A Kert. 1899. 17-20. 20.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 5.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi Közlöny. 1932. 353-365.
Anonimus: A kertész szakiskolákról II. A Kert. 1907. 662-664. 663.
Rade Károly: Egy feledésbe ment emlékfáról. Kertészeti Szemle. 1939. 217.
Rerrich Béla nekrológ. Kertészeti Szemle. 1932. 49.-51.
Magyar Gyula [1884-1945] kertészmérnök, a növénynemesítés jeles személyisége hazánkban. Nevéhez köthető a Lonicera Tellmanniana nemesítése.
Bácskai Erzsébet: Rade Károly. In: Für Lajos- Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok. Budapest, 1988. III. kötet, 57.0,
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 5.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1919. 108-109.
Pesti Hírlap. XLIV. [1922.] 92. 15.; Rade Károly: Ötven évvel ezelőtt. Kertészeti Szemle, 1943. 67-70. 68.
A budapesti állami Kertészeti Tanintézet új igazgatójának székfoglaló értekezlete. In: Kertészet. 1919. 46.-47.; Kertészet. 1919. 78.; Kertészet. 1920. 15.
Pesti Hírlap. XLIV. (1922.) 92. 15.; Fehér Zoltán: Látogatás a kertészeti tanintézetben. Pesti Hírlap. XLIII. (1921.) 96. 4.; Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 4.
Fehér Zoltán: Látogatás a kertészeti tanintézetben. Pesti Hírlap. XLIII. (1921.) 96. 4.
Paizs Ödön: A főváros kertészeti iskolájának csodái. A z Est. 1931. XXII. (1931.) 86. 6.
Rerrich Béla: A Kertészeti Tanintézet 25 éves jubileumához. Kertészet. 1920. 11-12. 11.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi közlöny. 1932. 353-365. 364.
Für Lajos - Pintér János (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok II. kötet, Budapest, 1988. 442.
Probocskai Endre dr: Adatok a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem 100 éves Arborétumának történetéhez. In: Publicationes Universitatis Horticulturae Indusriaeque Alimentariae. Budapest, 1994. 6.
Schmidt Gábor - Hámori Zoltán: A Budai Arborétum története. In: Zalainé dr. Kovács Éva et al. (szerk.): 150 év a kertészettudományi, élelmiszertudományi és tájépítészeti oktatás szolgálatában. Budapest, 2003. 142.
Szögi László (szerk.): 100 éve nyílt meg a Budapesti Magyar Királyi Kertészeti Tanintézet. Budapest, 1995. 12.
Moesz Gusztáv: Budapest virágoskertjei. Természettudományi Közlöny. 1932- 353-365■ 363• o.
Buchta Győző - Horn János - Schilberszky Károly - Szász Nándor (szerk.): A Budapesti Állami Kertészeti tanintézet évkönyve működésének első huszonöt évéről. Budapest, 1919.129.
Budapest Főváros Levéltára: XV. 17. d. 329. 5094. 21f
Budapest Főváros Levéltára: XV. 17. d. 329. 5094. 26f
A budapesti magy. kir. kertészeti tanintézet. Kertészeti Lapok. 1902. 94-100.
Kunszt János: Télen át a szabadban virágzó növényekről. A Kert. 1899. 10-11.
Rade Károly: 50 évvel ezelőtt. In: Kertészeti Szemle. 1943. 67-70.
Rade Károly: A budapesti magyar kir. kertészeti tanintézet. A Kert. 1899. 17-20.
Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár: L. sz.: 50/n (Intézményi és szakmatörténeti vegyes iratok: Tervrajzok, térképek.)
Rade Károly: A budapesti magyar kir. kertészeti tanintézet. In: A Kert. 1899. 17-20.
14/2005. (IV. 5.) NKÖM rendelet 9. § (1)-(4) bekezdésében a Budai Arborétumhoz tartozó ingatlanok műemlékké, valamint műemléki jelentőségű területté nyilvánításáról, illetőleg műemléki védettségének megszűntetéséről.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Csepely-Knorr Luca, Sárospataki Máté
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).