Geodézia a tájépítészetben

Szerzők

  • Vajda Szabolcs Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék
  • Sárospataki Máté Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/60.6

Kulcsszavak:

Geodézia

Absztrakt

A tájépítészet két fő ágának az objektumtervezésnek és a regionális tervezésnek, vagy ahogy azt szűk szakmai körökben nevezzük, a „kertes” és a „tájas” munkáknak a tágan értelmezett geodéziát érintő igényei különbözőek. A „tájas” munkák jellemzően nagy léptékben, több 10 vagy 100 hektárt is meghaladó méretű tervezési területen zajlanak, a tervezés léptéke 1:1000 fölötti. Ezen munkák főként topográfiai és térinformatikai ismereteket igényelnek, jellemzően meglévő topográfiai alaptérképeken, légifotókon, esetleg űrfelvételeken dolgoznak. Ezzel szemben az objektumtervezés 1:100 körüli léptékében szinte sohasem áll rendelkezésre meglévő helyszínrajz, ezek elkészítése, elkészíttetése a tervezési folyamat része.
A kis léptékű tájépítészeti munkarészek sok esetben speciális tervezési alaptérképet igényelnek. A legtöbb esetben fontos, hogy a vegetáció minden egyes növényi szintjét (gyep-, évelő/egynyári-, cserje- és lombkorona szint) elkülönítsük, fák esetében feltüntessük azok tudományos nevét (nemzetség név elégséges), valamint lombkorona és törzsátmérő méreteit. Hasonlóan jelentős a terep részletes felmérése, a terepplasztikák és szintkülönbségek következtében megjelenő jellegzetes formai sajátságok karakteres visszaadása alaprajzi értelemben. Annál is inkább nagy hangsúllyal eshet latba a terep adta változatosságok hű visszaadása, mivel számos esetben a terepplasztika az egyik fő, vagy kiemelt fontosságú térszervező vagy látványeleme a tájépítészeti térkompozíciónak. [1] A tervezési alaptérképnek tartalmaznia kell a burkolatváltásokat – megnevezve a burkolatok típusát, a közművek típusait és helyét – kiemelt figyelmet fordítva a vízelvezetés műtárgyaira. Az épített objektumok, mint például lépcsők, támfalak, kerítések, vízarchitektúrák stb. esetében a felméréskor figyelembe kell venni, hogy ezek kiviteli szintű tervei akár 1:10 vagy 1:20 léptékben készülnek, tehát a fent nevezett elemek részletesebb felmérést igényelnek. Hasonlóan megkerülhetetlen feladat a tervek építés során történő szakszerű kitűzése. Összeségében kijelenthető, hogy a felmérés és a kitűzés a tervezés folyamatát és a megépített végeredményt egyaránt döntő mértékben befolyásoló mérnökgeodéziai feladat.
A geodéziai műszerek és módszerek terén az utóbbi 30 évben hatalmas technikai fejlődés ment végbe. A korszerű geodéziai műszerek ma már digitálisak, ez azt jelenti, hogy a leolvasás nem optikai úton történik, hanem a műszer kijelzőjéről olvasható le, illetve a műszer tárolja a leolvasásokat. Ez egyrészt a mérés sebességét növelte, illetve az elírásokból, elolvasásokból adódó tévedéseket küszöbölte ki. Ennél is jelentősebb technikai előrelépés volt az elektrooptikai távmérés módszerének kifejlesztése és a geodéziai műszerekbe integrálása. Ez lehetővé tette a távolságok gyors és nagyon precíz mérését akár kilométeres távolságok esetén is. Erre korábban nem volt lehetőség, a régi optikai műszerekkel (teodolit, tachiméter, szintezőműszer) optikai úton lehetett távolságot mérni, amelynek pontossága a legjobb esetben is csak deciméteres volt. A vízszintes és magassági szögeket és távolságot mérő, a mérési eredményeket tároló és a legfontosabb geodéziai számítások elvégzésére is képes műszertípust nevezzük mérőállomásnak. A mérőállomások elterjedése és a GPS [2] technológiák mindennapivá válása a terepi mérések hatékonyságát (időigényét) és a mérések pontosságát nagyságrendekkel javította. [3] A korszerű eszközökkel és szigorú technológiai fegyelemmel végzett geodéziai mérések pontossága és megbízhatósága ma már alapesetben is centiméteres nagyságrendű.
Geodéziai GPS-ek alkalmazása lehetővé teszi a gyors és egyszerű alappont-meghatározást, ezáltal ma már evidencia, hogy a felmérések Magyarországon EOV koordinátájúak, a magasságok pedig abszolút magasságok, azaz balti magasságok. Az abszolút értelemben vett méréseket korábban jelentősen megnehezítette, hogy keresni kellett a mérési területhez közel lévő vízszintes és magassági alappontokat, amelyekig el kellett mérni ahhoz, hogy abszolút koordináta-értékeket kapjunk, amely így az országos vetületi rendszerbe teljes mértékben illeszkedni tudott. Ez még városi környezetben, sűrű alappont ellátottság esetén is sok munka, vidéki környezetben esetenként nagyobb erőfeszítést követelt, mint a tulajdonképpeni felmérés.
Ez a folyamat a valós idejű GPS készülékek (RTK GPS) használatával egy-két percre rövidült, ami sok előnnyel jár, de sok vitát és félreértést is generálhat. Ez utóbbi miatt szükségesnek tartjuk az abszolút magaság és az EOV koordináta fogalmának részletesebb tárgyalását.

 

Szerző életrajzok

  • Vajda Szabolcs, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

    egyetemi adjunktus
    Email: Vajda.Szabolcs@uni-mate.hu

  • Sárospataki Máté, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem - Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

    egyetemi docens
    Email: Sarospataki.Mate@uni-mate.hu

Hivatkozások

Krauter András (2002): Geodézia. Műegyetem Kiadó: [Budapest].

/2013. (III. 11.) VM rendelet a térképészetért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó állami alapadatok és térképi adatbázisok vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról,létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról, és az állami átvétel rendjéről. 1. §, 44. §, Budapest: Wolters Kluwer [online] In: Wolters Kluwer hatályos jogszabálygyűjteményének oldala. URL: https://net.jogtar.hu/

Transzformációs eljárások - ETRS89 -> (EOV, EOMA) transzformáció. Budapest: Lechner Nonprofit Kft. [online] In: Lechner Tudásközpont honlapja. URL: https://lechnerkozpont.hu/oldal/transzformacios-eljarasok [2021.09.28.]

Völgyesi Lajos (2012): A gravimetria mai jelentősége és helyzete Magyarországon. Magyar Tudomány, 173(6), 706-722. URL: http://www.matud.iif.hu/MT201206.pdf [2021.07.29.]

Ádám József – Rózsa Szabolcs – Tóth Gyula – Völgyesi Lajos (2018): Magyarország 100 évvel ezelőtt létesített első gravimetriai főalappontjának újramérése a Műegyetemen. Geodézia és Kartográfia, 70(2), 4-14. DOI: http://doi.org/10.30921/GK.70.2018.2.1)

Busics György (2013): Adalékok a nadapi szintezési főalappontok történetéhez. Székesfehérvár: NYME GFK–GEO Alapítvány. [online] In Digitális Tankönyvtár oldalán. URL: https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/handle/123456789/6474 [2021.09.28.]

Busics György (2010): Geodéziai hálózatok 6. A szintezési hálózatok és a magassági alappontsűrítés. Székesfehérvár: NYME. [online] URL: https://adoc.pub/ [2021.09.28.]

Letöltések

Megjelent

2021-03-22

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Geodézia a tájépítészetben . (2021). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 60, 78-89. https://doi.org/10.36249/60.6