Egy budapesti turisztikai célpont, a Hármashatár-hegy felemelkedése és ambivalens fejlődése
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.72.5225Kulcsszavak:
Hármashatár-hegyAbsztrakt
A Budai-hegyek város-közeli vonulatainak turisztikai fejlesztésében jelentős különbségek voltak. Az eltérő kialakítás okai között az erdősült hegyekkel szomszédos város-részek jellege, a városi közlekedési hálózatok kiépítése,a domborzati adottságok, a turisztikai vonzáspontokat jelentő objektumok és az erdőállományok egyaránt szerepelnek. A Széchenyi-hegytől Hűvösvölgyig terjedő erdőkben a kirándulók már a 19. század végén megjelentek. A Mátyás-hegytől a Csúcs-hegyig terjedő hegyvonulat esetében az első turisztikai fejlesztési lépésekre csak az 1930-as évektől került sor. Az Árpád-pihenőt 1929-ben, a Hármashatár-hegyi turistaházat 1932-ben, a vitorlázó repülőtér pilótaotthonát és a hangárokat 1940-ben avatták.A II. világháborút követően a Hármashatár-hegy csúcsától északra fekvő vitorlázó-repülőtéri bázis honvédségi kezelésbe került, a déli oldalon pedig „zavaró-állomást” építettek. Lezárt katonai területek ölelésében a látogatók elevenem érezték jól magukat, amit a csúcsra vezető jelzett turistautak áthelyezése tovább fokozott. A Hármashatár-hegy csúcsán felállított antenna-erdő látványa sem voltvonzó a turisták számára. A taposási terhelésre érzékeny sziklagyepeket a H autóbusszal érkező tömegek a virágok szedésével, a piknikezéssel és a téli ródlizással jelentősen károsították. Az MHSZ gyakorló pálya kiépítésével 1973-ban a Hármashatár-hegy nyugati lankáján a növényzetet maradandóan károsították. A vegetációt a sárkányrepülősök, majd a siklóernyősök a starthelyeken tönkretették.A turisztikai szempontból mostoha viszonyokon a Pilisi Parkerdőgazdaság Zrt. jóvoltából a Hármashatár-hegyen folyamatosan sikerült javítani: 2016-ban átadták a Guckler Károly-kilátót, az egykori lezárt területen megnyitották a turistaházat, és a látogatók fogadására büfét nyitottak. A 495 m magas csúcs közelében az antennák látványa,az MHSZ pálya és a kerítések maradványai azonban még eltüntetésre várnak.
Hivatkozások
Budapest lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1993
Óbuda-Békásmegyer természeti értékei (szerkesztette Csemez Attila). Guckler Károly Természetvédelmi Közalapítvány. 2013
A Budai-hegység turistatérképe. Cartographia Kft. 2018
Noéh Ferenc: Régi földmérési jelek Budapesten, 2008. http://bpht.hu/historiak/69.pdf
INT 01 Hidegháború az éterben
http://lazarbibi.hu/index.php/technikatortenet/276-hideghaboru-az-eterbe
INT 02 Kié a Hármashatárhegy? Hová lettek a repülőgépek?
https://iho.hu/hirek/kie-a-harmashatarhegy-hova-lettek-a-repulogepek-
INT 03 A Hármashatár-hegyi busz története.
http://budaipolgar.hu/helytortenet/buszos.html
INT 04 Siklóernyő Starthelyek Magyarországon! http://www.szabadban.hu/pages/siklo.htm
INT 05 Hármashatár-hegyi Kiránduló Központ https://hhkk.hu/tortenelem/
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Csemez Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).