What does the Internet tell us about green spaces? The virtual communication about three Budapest public park projects and its potential in green infrastructure protection

Patrícia Szabó; Máté Sárospataki

doi:10.36249/4d.72.5379

Szerzők

Szabó Patrícia MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék
Sárospataki Máté MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/4d.72.5379

Kulcsszavak:

szabadtérfejlesztés, tartalomelemzés, kommunikáció, klímaadaptáció, láthatóság

Absztrakt

A tanulmány három, 2022-ben átadott budapesti közpark építéséről szóló internetes írásokat vizsgálja. Célja annak feltérképezése, hogy milyen információk érhetők el a parkokról a nagyközönség számára, és hogyan jelennek meg ezek közt a parkok élő részei és a köztük-bennükzajló ökológiai folyamatok. A kiválasztott elsődleges (a megbízó, tervező vagy kivitelező internetes felületei) és másodlagos (tervezőkkel készült interjúk, szakmai méltatások) forrásokból származó szövegeket tartalom elemzéskeretében kódoltuk. A tíz fő kódcsoport áttekintést nyújta zöldfelület-fejlesztési projektek lényegi részeiről, össze-tevőiről. A különböző részek más-más hangsúllyal jelentek meg, de a Tervezési szempontok közé sorolt kódok aránya mindhárom projektnél hasonló. A “fenntarthatóság”szempontja mindegyik parknál megjelenik, amely arra utal, hogy a projektek nyilvános megítélésében döntőszerepet játszik. Azonban az egyes parkok esetében különböző mélységben kerül részletezésre, ami bizonyos szövegekben a valódi jelentés hiányát jelzi. Az egyik parkesetében az alkotók rendszeresen posztoltak a megvalósításról. Ez ugyanaz a projekt, amellyel kapcsolatban a leginkább összetett módon jelennek meg az élő elemekés az ökológiai folyamatok közötti összefüggések. Ennek tükrében elmondható, hogy a közparkfejlesztési projektekről szóló tudatos és felelős online kommunikáció lehetőséget rejt a szemléletformálásra az adott parkról való tudásmegosztás által, és a területén zajló létfontosságú ökológiai folyamatok láthatóságának növelésével, s ezeken keresztül a zöldinfrastruktúra védelmében is szerepet játszhat.

Szerző életrajzok

Szabó Patrícia, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

PhD-hallgató
szabo.ptr.cia@gmail.com
Sárospataki Máté, MATE, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest, Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszék

egyetemi docens
e-mail: Sarospataki.Mate@uni-mate.hu

Hivatkozások

Aczél, P., & Veszelszki, Á. (2018). Egy új tudománykommunikációs modell szükségességéről. A scixcom-modell. JEL-KÉP, 2018(4), 5–18. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2018.4.5

Ahern, J. (2011). From fail-safe to safe-to-fail: Sustainability and resilience in the new urban world. Landscape and Urban Planning, 100(4), 341–343. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2011.02.021

Ahern, J. (2013). Urban landscape sustainability and resilience: The promise and challenges of integrating ecology with urban planning and design. Landscape Ecology, 28(6), 1203–1212. https://doi.org/10.1007/s10980-012-9799-z

Bardóczi, S. (2012). Az Év Tájépítésze Díj margójára = To the margin of the Landscape Architect of the Year Award. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 26, 28–31.

Benson, J. F., & Roe, M. H. (Eds.). (2007). Landscape and sustainability (2nd ed). Routledge.

Buzási, A., & Szalmáné Csete, M. (2018). Fenntartható fejlődés és klímaváltozás – globális összefüggések lokális értelmezése. Magyar Tudomány, 1349–1358. https://doi.org/10.1556/2065.179.2018.9.8

Chiesura, A. (2004). The role of urban parks for the sustainable city. Landscape and Urban Planning, 68(1), 129–138. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2003.08.003

Dancsokné Fóris, E. K. (2020). Vidéki térségek a települések szövetében [Disszertáció, Szent István Egyetem. Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola]. https://doi.org/10.14751/SZIE.2020.072

Fekete A., Gecséné Tar I., Sárospataki M., & Győri P. (2020). Educational role of public parks. Windows to past, to future and to exotic worlds = Közparkok oktatási szerepe. Ablakok múltra, jelenre, távoli világokra. 4D TÁJÉPÍTÉSZETI ÉS KERTMŰVÉSZETI FOLYÓIRAT, 55–56, pp. 38-53.

Géring, Z. (2014). Tartalomelemzés: a virtuális és a ’valós’ világ határán. Egy vállalati honlap-elemzés bemutatása. Kultúra és Közösség, 5(1), 9–24.

Meyer, E. K. (2008). Sustaining beauty. The performance of appearance: A manifesto in three parts. Journal of Landscape Architecture, 3(1), 6–23. https://doi.org/10.1080/18626033.2008.9723392

M. Szilágyi, K., & Vaszócsik, V. (2022). Zöldfelületi rendszer, zöldinfrastruktúra • Urban Green System and Green Infrastructure. Magyar Tudomány. https://doi.org/10.1556/2065.183.2022.9.4

Ormos, I. (2000 [1967]). A kerttervezés története és gyakorlata (Második, átdolgozott kiadás reprint kiadása). Mezőgazdasági Kiadó.

Roe, M. H. (2007). Landscape and sustainability: An overview. In J. F. Benson & M. H. Roe (Eds.), Landscape and sustainability (2nd ed, pp. 1–15). Routledge.

Stuart-Murray, J. (2007). The practice of sustainable landscape architecture. In J. F. Benson & M. H. Roe (Eds.), Landscape and sustainability (2nd ed, pp. 222–236). Routledge.

Szabó, Á. (2012). A városok fenntarthatóságának egyes szempontjai. In I. Körmendy (Ed.), Élhető települési táj: Településépítészeti tanulmányok (pp. 91–105). Budapesti Corvinus Egyetem.

Szabó, Á. (2023). „FENNTARTHATÓ ÉS ÉLHETŐ VÁROS”. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék. https://tudastar.epitesz.bme.hu/wp-content/uploads/2024/02/Fenntarthato_elheto_OK.pdf (Accessed: 2024.03.02.)

Szabó, Patrícia (2023) New Public Green Spaces: Tools of Climate Protection or Greenwashed? In: Till, Anilla & Kovács-Magosi, Orsolya (eds.) (2023): Book of Abstracts. Corvinus Communication Conferences (CoCoCo). Melting Ice, Hot Topics: Conference on Sustainability Communication for Young Researchers. Corvinus University of Budapest.

Tatai, Z., Szőke, B., M. Szilágyi, K., B. Nagy, I. R., Jombach, S., & Kollányi, L. (2017). Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója. Budapest zöldinfrastruktúra koncepciója. II. kötet: Koncepció. BFVT - Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. https://archiv.budapest.hu/Documents/V%C3%A1ros%C3% A9p%C3%ADt%C3%A9si%20F%C5%91oszt%C3%A1ly/II.%20k%C3%B6tet%20-%20Koncepci%C3%B3.pdf (Accessed: 2024-01-29)

Thompson, I. (2000). Ecology, Community and Delight: An Inquiry into Values in Landscape Architecture. Taylor and Francis.

Thompson, I. H. (2002). Ecology, community and delight: A trivalent approach to landscape education. Landscape and Urban Planning, 60(2), 81–93. Scopus. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(02)00061-0

Till, Anilla & Kovács-Magosi, Orsolya (eds.) (2023): Book of Abstracts. Corvinus Communication Conferences (CoCoCo). Melting Ice, Hot Topics: Conference on Sustainability Communication for Young Researchers. Corvinus University of Budapest.

Wilkin, D. C. (1996). Accounting for sustainability: Challenges to landscape professionals in an increasingly unsustainable world. Landscape and Urban Planning, 36, 217–227.

Radó Dezső Terv. Available online: https://archiv.budapest.hu/Documents/Rado_Dezso_Terv_2021.pdf (Accessed: 2024.04.10.)

AngyalZÖLD 3.0. Available online: https://kozszolgaltato.bp13.hu/tevekenysegeink/kozteruletek/angyalzold/ (Accessed: 2024.04.10.)

Tájépítészeti Nívódíj. Hungarian Association of Landscape Architects: https://tajepiteszek.hu/tn [Accessed: 2023.02.02.]