Szerzői útmutató

A szerkesztőhöz beérkezett kéziratokat szakmai szerkesztőbizottság ellenőrzi, megvizsgálva, hogy azok megfelelnek-e az előírt követelményeknek és a folyóirat szakmai irányelveinek. Amennyiben a kézirat nem felel meg a megkívánt színvonalnak vagy a szakmai elvárásoknak, akkor bírálat nélkül elutasításra kerül. A nem megfelelően elkészített kéziratokat a szerzők átdolgozásra és újbóli benyújtásra visszakapják.

Szakmai bírálat

Ha a kézirat túljut az előzetes ellenőrzésen, legalább két független szakértőnek adjuk át szakmai bírálatra. Kettős vak lektorálást alkalmazunk, ahol a szerzők kiléte nem ismert a bírálók előtt, ezért kérjük a szerzőket, hogy a nevük, vagy személyükre utaló információkat a benyújtott kézirat ne tartalmazzon. A bíráló észrevételei bizalmasak, és csak kifejezett beleegyezésével kerülhetnek nyilvánosságra. A bírálók jelentős kutatási és publikációs eredményekkel rendelkező magyar vagy nemzetközi szakemberek. A bírálóktól a bírálat legfeljebb egy hónapon belül történő elkészítését kérjük.

A bírálatra szánt cikkeket a folyóirat honlapján (https://journal.uni-mate.hu/index.php/4D) regisztrációt követően lehet feltölteni. A rovat fejezetnél a ’cikkek’ lehetőséget válasszák. A kéziratot (mely nem tartalmazza a szerzők nevét) Microsoft Word formátumban legyenek szívesek feltölteni angolul és magyarul. Ha a cikket várhatóan csak angol nyelven szeretné a szerző megjelentetni, akkor a szöveget angolul, az absztraktot, kulcsszavak és címet pedig angolul és magyarul is fel kell tölteni. A cikk absztraktja, kulcs szavait és hivatkozásait ne a kézirat tartalmazza, ezt a kéziratbeküldés megfelelő rovataiba töltsék fel.

Szerkesztői döntés és a cikk módosítása

A 4D folyóiratban megjelenő valamennyi cikk, szakirodalmi áttekintés és közlemény szakértői bírálaton esik át, és minden esetben legalább két bírálat készül. A bírálatok alapján született döntésről a szerkesztő értesíti a szerzőt. A döntés az alább felsorolt lehetőségek egyike lehet:

 

  • Változtatás nélkül elfogadható:

A cikk a leadott formában közlésre alkalmas.

  • Kisebb javításokkal elfogadható:

A cikk a bíráló észrevételei alapján elvégzett javításokat követően elfogadást nyer. A szerzőknek öt nap áll rendelkezésükre a szükséges módosításokra.

  • Jelentősebb átdolgozást követően újból véleményezendő:

A kézirat elfogadása az átdolgozás eredményétől függ. A szerzőnek az észrevételekre pontról pontra válaszolnia kell, és jelezni, ha a bíráló által szükségesnek ítélt módosítás nem lehetséges. Egy adott cikk esetében jelentősebb átdolgozásra általában csak egyszeri alkalommal van lehetőség. A szerzőket arra kérjük, hogy a megadott határidőn belül nyújtsák be újra az átdogozott kéziratot, amit a bírálóknak újbóli ellenőrzésre továbbítunk.

  • Elutasítva, de újbóli beadás javasolt:

Amennyiben a következtetések alátámasztásához további bizonyítékokra és/vagy kutatásra van szükség, a kéziratot elutasítjuk, és a szerzőknek javasoljuk, hogy amikor a szükséges bizonyítékok és/vagy kutatás rendelkezésre áll, nyújtsák be újra a tanulmányt.

  • Elutasítva:

A cikknek komoly hiányosságai vannak, és/vagy nem tekinthető eredeti közleménynek. Újbóli benyújtása nem javasolt.

A bírálók minden egyes észrevételét pontról pontra meg kell válaszolni. Amennyiben a szerző nem ért egyet a bírálóval, egyértelműen meg kell indokolnia ennek okát.

A közlésre szánt cikkek elfogadása 2-3 hónapot vehet igénybe.    

Az írásokat szabatos (brit vagy amerikai) angolsággal megírva kell benyújtani. Angol nyelvi segítséget nem biztosítunk.

A 4D folyóirat publikációi általában magyar és angol nyelven egyaránt teljes terjedelmükben jelennek meg. Külföldi szerző esetén a cikk teljes terjedelmében csak angolul, magyar nyelvű összefoglalóval, jelenik meg.

A kéziratokat docx fájl formátumban várjuk, csak a minimálisan szükséges formázással (címek és alcímek, bekezdések és sortörések), Arial betűtípussal, két változatban:

  1. Az elsőként leadott változatnak tartalmaznia kell minden ábrát és képet, annak érdekében, hogy a bírálók és a szerkesztő világos áttekintést nyerjenek a cikkről.
  2. A szerzők megkapják a bírálók véleményét, a szükségesnek ítélt javításokra és kiegészítésekre vonatkozó javaslatokkal. A dolgozat végleges változatát egyszerű szöveges formában kell elküldeni, jelölve a szövegben a számozott ábrákat és azok helyét, de az ábrákat külön fájlban, legalább 300 dpi felbontással, jpg formátumban kell benyújtani. Az ábrákról számozott listát is kérünk, amely tartalmazza azok címét és/vagy leírását és a forrás megjelölését.

A cikk szóközökkel együtt legfeljebb 19.500 karakter hosszúságú lehet.

 

ORC ID

A folyóirat elköteleződött az ORCID-azonosító használata mellett, ennek megadása nélkül nem is fogadunk be kéziratot a szerzőktől.

Az ORCID (Open Research and Contributor Identifier) egy nemzetközileg általánosan elfogadott szerzőazonosító kód (pl. 0000-0002-9139-8370), mely biztosítja a kutató egyértelmű azonosítását. A kutatók számára ingyenes az ORCID-azonosító létrehozása és a profil fenntartása, ha ezt egyénileg teszik meg. Az ORCID-ról és a regisztrációról bővebben: https://orcid.org/signin.

A cikkek javasolt felépítése

 

  • Cím: A címnek tömörnek, konkrétnak és relevánsnak kell lennie.
  • Szerzők és munkahelyük: A szerzők teljes vezeték- és keresztnevét meg kell adni, emellett a további névtagok kezdőbetűi is megadhatók. A munkahely megnevezésénél a szabványos formátumot kell használni: megadva a teljes címadatot, az irányítószámot, települést, (tartományt) és az országot is beleértve. Legalább egy szerző elérhetőségét is meg kell megjelölni, az email címét a munkahelyi adatok legvégén feltüntetve.
  • Absztrakt: Az absztrakt összesen legfeljebb 350 szót tartalmazhat. Egyetlen bekezdésből kell állnia, és a strukturált absztraktok stílusát kell követnie, de címszavak nélkül: 1) Előzmények: Helyezze a vizsgált kérdést tágabb kontextusba, és emelje ki a tanulmány célját! 2) Módszer: Röviden ismertesse az alkalmazott főbb módszereket! 3) Eredmények: Foglalja össze a cikk főbb megállapításait! 4) Következtetések: Adja meg a főbb következtetéseket vagy az eredmények értelmezését! Az absztraktban a cikk tárgyilagos bemutatására kell törekedni: nem tartalmazhat olyan eredményeket, amelyeket a főszöveg nem mutat be és nem támaszt alá, és nem túlozhatja el a főbb következtetéseket.
  • Kulcsszavak: Az abszrakt után 3-6 releváns kulcsszót kell megadni angolul és magyarul is. Javasoljuk, hogy a kulcsszavak a cikkre jellemzőek, ugyanakkor a szakterületen belül általánosan használtak legyenek.
  • Bevezetés: A bevezetésben a tanulmányt röviden tágabb kontextusba kell helyezni, és ki kell emelni annak jelentőségét. Meg kell határozni a munka célját, megadva az ellenőrizni kívánt hipotéziseket is. Alapos áttekintést kell adni a kutatási terület jelenlegi helyzetéről, hivatkozva a legfontosabb publikációkra. Szükség esetén kiemelendők az ellentmondásos és eltérő hipotézisek. Végül röviden megemlítendő a munka fő célkitűzése, és kiemelendők a legfontosabb következtetések. A bevezetés legyen érthető a cikk tématerületén kívül dolgozó tudományos szakemberek számára is.
  • Anyag és módszer: A módszereket kellő részletességgel kell leírni úgy, hogy a kutatást mások is megismételhessék, és építhessenek a közölt eredményekre. Az új módszereket és eljárásokat részletesen le kell írni, míg a jól ismert módszerek rövidebben ismertethetők a megfelelő hivatkozással. Meg kell adni a felhasznált szoftverek nevét és verzióját, és egyértelművé kell tenni, hogy a felhasznált számítógépes kód elérhető-e.
  • Eredmények és azok értelmezése: Adjon tömör és pontos leírást az eredményekről, azok értelmezéséről, valamint a levonható következtetésekről. A szerzőnek értelmeznie kell a kapott eredményeket, a korábbi tanulmányok és a munkahipotézisek szempontjából is mérlegelve azokat. Az eredményeket és azok vonzatait a lehető legszélesebb kontextusban kell értelmezni, kiemelve az elvégzett munka korlátait. A kapcsolódó jövőbeli kutatási irányok is megemlíthetők.
  • Következtetések: Ez a rész nem kötelező, de kiegészíthető vele a közlemény, amennyiben az eredmények értékelése szokatlanul hosszú vagy összetett.
  • Táblázatok és ábrák: Száma 8-10, méreteit tekintve maximum 4 oldalnak megfelelő terjedelemben. A táblázatokat és ábrákat folytatólagosan kell sorszámozni, Forrás megjelölésére csak akkor van szükség, ha a táblázat/ábra nem (!) a szerzők saját eredményeit tükrözi vagy nem a szerző saját munkája. Ha a táblázat/ábra külső adatok, cikkek felhasználásával készült, akkor a forrást így kell megadni: Forrás: OECD 2010 alapján vagy Forrás: Tóth 2001 alapján. A táblázatokra, ábrákra a szövegben minden esetben hivatkozni kell, amit dőlten jelölünk. Például: Amint a táblázatban látható… vagy: A területi jellemzőket (2. táblázat) azért így…
  • Az ábrák, képek minimum 300 dpi felbontásban szükségesek.

Minimális képszélesség (1 hasáb szélesség): 87 mm

Maximális képszélesség (egy oldalon): 179,27 mm

  • Felhasznált irodalom: A felhasznált forrásokat a szövegben való megjelenés sorrendjében kell számozni (ideértve a táblázatok feliratát és az ábrák jelmagyarázatát is), és a kézirat végén egyenként felsorolni. A gépelési hibák és a duplikált hivatkozások elkerülése érdekében javasoljuk a hivatkozások irodalomjegyzék-készítő szoftvercsomaggal, például EndNote, ReferenceManager vagy Zotero, történő elkészítését. Felhívjuk a figyelmet az adatokra, számítógépes kódokra és egyéb felhasznált kutatási anyagokra való hivatkozásokra.

A kiegészítő fájlokban idézetek és hivatkozások abban az esetben megengedettek, ha azok a törzsszövegben és az irodalomjegyzékben is megjelennek.

 

Formai követelmények

A szöveg legyen szimpla sorköz szerkezetű, 12-es betű mérettel beállítva. A szövegben szereplő könyv, vagy latin kifejezések dőlt/kurzív betűkkel kell megkülönböztetni. Kiemelésekhez aláhúzás ne szerepeljen a szövegben. A Microsoft Word-ben feltöltött kéziratban az összes kép és táblázat a szövegtörzs megfelelő szakaszában szerepeljen, tehát nem a dokumentum végén. Amennyiben a szöveg tördelésre kerül, a képeket megfelelő minőségben és méretben szintén az online felületre kell feltölteni majd. 

A szövegben a hivatkozási számokat szögletes zárójelben [ ], az írásjelek előtt kell elhelyezni: például [1], [1-3] vagy [1,3]. A szövegben megjelenő, oldalszámozással rendelkező idézetek esetében a hivatkozási számot szögletes zárójelben, míg az oldalszámot zárójelben kell feltüntetni: például [5] (p. 10.). vagy [6] (pp. 101–105.). A szerzői kiegészítéseket, magyarázatokat lábjegyzetbe kell szerkeszteni.

A DOI-azonosítóról:

Az MTA Könyvtár és Információs Központtal együttműködve cikkeinket ellátjuk a CrossRefnél regisztrált DOI-azonosítóval.

A DOI növeli a cikkek láthatóságát, könnyíti az adott, kapott hivatkozások összeszámlálását. Ennek feltétele, hogy a szerzők az irodalomjegyzékben feltüntessék a hivatkozott művek CrossRef-nél regisztrált DOI-azonosítóját (amennyiben van ilyen). A hivatkozott közlemények DOI-azonosítója a következő linkre kattintva kereshető meg:

http://search.crossref.org.

Egy-egy szakirodalmi tétel bibliográfiai leírása végén a „DOI:” a cikk eléréséhez vezető linket (https://doi.org/10.36249/62.7) is fel kell tüntetni.

DOI-azonosító az irodalomjegyzékben

Példa:

Schneller Istán (2022): Budapesti terek. 4D, (62), 88–89. DOI: https://doi.org/10.36249/62.7

Saját DOI-azonosítót csak a teljes tudományos közlemények kaphatnak a folyóiratban. Az absztraktokat, ismertetéseket, personáliákat, interjúkat és az ismeretterjesztő vagy közérdekű tartalmakat nem látjuk el DOI-val, kérjük, hogy ezt vegyék figyelembe a kézirat benyújtásakor a rovat kiválasztásánál.

 

Személynevek írásmódja:

Magyar neveket a Vezetéknév Keresztnév sorrendben, vessző nélkül kell megadni, külföldi szerzők esetében ugyanez a sorrend szerepeljen, a vezetéknév után vesszővel elválasztva. A szerzőket egymástól hosszú kötőjellel válasszuk el (–), a kötőjel előtt és után is szóközt hagyva.

A felhasznált irodalomban mindenképp ki kell írni az összes szerzőt, rövidítést (első szerző et al.) csak ismételt hivatkozás esetén javasolt.

Források oldalszámainak írásmódja:

Ha egy irodalom terjedelmére utaló információt jelöl, használja a pp. rövidítést a tól-ig terjedelem előtt. Ha egy oldalra hivatkozik, használjuk p. rövidítést az oldalszám előtt. A tól-ig kapcsolatot nagykötőjellel jelöljük. Egy hivatkozáson belül nem javasolt a teljes terjedelmet és a hivatkozott oldalt is megjeleníteni.

Példa:

  1. 258–270. (a 258–270. oldal közötti terjedelemre hivatkozunk)
  2. 300. (a 300. oldalra hivatkozunk)

 

Az irodalomjegyzékben a következőképpen kérjük megadni a bibliográfiai adatokat:

  1. Folyóiratcikk hivatkozásnál a következő adatokat kell az alábbi sorrendben megadni:
    Szerző/k (megjelenés éve): Folyóiratcikk címe. A folyóirat rövid megnevezése (dőlt/kurzív betűkkel), a folyóirat évfolyam- és lapszáma zárójelben, oldalszámok. DOI-azonosító (ha van)

 

Példa:

Bérczi Szabolcs – Keszthelyi Ákos – Sallay Ágnes (2022): Átalakuló falusi szerepek az elmúlt 150 év falufelmérései alapján. 4D, (62), 70–87. DOI: https://doi.org/10.36249/62.7

  1. Könyv hivatkozásánál:

Szerző/k és/vagy szerkesztő/k (vagy a szervezet/társaság, amennyiben a szerző nem szerepel; vagy a cím, ha szerző vagy szervezet nincs megadva) (kiadás/megjelenés éve): cím (dőlt/kurzív betűkkel). Kiadó: kiadó székhelye, ország. DOI-azonosító (ha van)

 

Példa:

Schmidt Gábor – Tóth Imre (2006): Kertészeti dendrológia. Mezőgazda Kiadó: Budapest.

 

  1. könyvfejezet hivatkozásánál:
    A hivatkozást a könyveknél megadott módon kell megtennünk, de figyelni kell arra, hogy megadjuk mind a fejezet szerzőjét, mind a könyv szerzőjét/szerkesztőjét. A könyvvel ellentétben itt mindig kérünk terjedelmi adatokat, amelyek mindig az adott könyvrészletre vonatkoznak. A kezdő és záró oldalszám között a tól–ig viszonyt nagykötőjel jelezze! Könyvrészlet esetén mindig a befoglaló kötet címét kurziváljuk.

 

Példa:

Ritvo, Harriet (1996): The Order of Nature: Constructiong the Collections of Victorian Zoos. In: Hoage, R. J. – Deiss, William A. (ed.): New Worlds, New Animals. The Johns Hopkins University Press: Baltimore, USA, pp. 43–50.

 

 

  1. Konferencia-kiadványban megjelent közlemény:

Szerzők (évszám): Az előadás címe. In: Szerkesztők (ed.) Konferencia-kiadvány címe (ha ismert), Konferencia megnevezése, konferencia helyszíne, ország, konferencia időpontja. Kiadó: település, ország, oldalszám. DOI-azonosító (ha van)

 

Példa:

Bakay Eszter – Varró Dorottya (2016): Late modern park high above the city – space composition of the 50 years old Jubileum Park in Budapest. In: Zachariasz, Agata – Sykta, Izabela – Kowalski, Przemyslaw (ed.) Teka Komisji Urbanistyke I Architektury, TOM XLIV. Kraków, Lengyelország. Polska Akademia Nauk, Kraków, Lengyelország, pp. 181–186.

 

  1. Doktori értekezés:
    Szerző (az elkészítés éve): cím (dőlt betűkkel). A mű típusa [PhD-értekezés/ DLAértekezés/ MTA doktori értekezés]. Oktatási intézmény: Székhely.

 

Példa:

Sárospataki Máté (2014): Dendrológiai kertek a 19. századi magyarországi kertépítészetben. [PhD értekezés]. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola, Budapest. DOI: https://doi.org/10.14267/phd.2014014

 

  1. Internetes források:
    Amennyiben lehetséges, típusonként ugyanazokat az adatelemeket, ugyanolyan sorrendben írjuk le, mint a fenti példák mutatják, de fel kell tüntetni az adathordozó típusát: [online]. Ezenkívül minden esetben fel kell tüntetni az URL-t és az utolsó letöltés idejét. Amennyiben honlap/portál esetén fel tudjuk tüntetni az idézett szöveg megjelenítésének pontos dátumát is, azt kerek zárójelben a weboldal megnevezése után tehetjük. Az utolsó letöltés, olvasás dátumát ettől a szögletes zárójel különbözteti meg.

 

A publikációkkal ellentétben a webhelyek tartalma idővel változhat vagy eltűnhet, ezért javasoljuk, hogy az idézett webhelyről készítsen archivált mentést például a WebCite szolgáltatás segítségével. Archivált weboldalak esetében a hivatkozás módja a következő: Webhely címe (mentés dátuma: évszám/hónap/nap).

Az elérési linket érdemes ellenőrizni, hogy valóban potosak, ellenőrizzük, hogy az URL végre ne kerül mondatvégi írásjel(.).

 

 

  1. Internetes honlap/portálról

Szerző(k) (a publikáció éve): a tanulmány címe (kurzív). [online] Közzététel helye: Közzétevő intézmény. URL. [A hozzáférés dátuma]

 

Példa:

 

Imre Anna (2004): Az iskolai hátrány összetevői. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. (OKI Műhelytanulmányok 2.) [online] In: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapja. URL: http://www.ofi.hu/tudastar/oktatas-tarsadalmi/iskolai-hatrany [2018. 03. 26.]

 

Szerző nélkül (2018): A magyar nyelv jelene és jövője. A Gondolat Kiadó nyelvtudományi kötete. Prae.hu (2018. 03. 01.) URL: https://www.prae.hu/news/32887-a-magyar-nyelv-jelene-es-jovoje/ [2018. 11. 20.]

 

  1. Elektronikus könyv (e-könv)

Szerző(k) (a publikáció éve): e-könyv címe [online]. Közzététel helye: Közzétevő intézmény. Terjedelem (ha meghatározható). URL. [A hozzáférés dátuma]

 

Példa:

Bényei Miklós (1996): Eötvös József könyvei és eszméi. Debrecen: Csokonai. [online] Budapest: Magyar Elektronikus Könyvtár (2005. 10. 05.) URL: http://mek.oszk.hu/03100/03176 [2018. 01. 24.]

Terts István (2011): A folyton megújuló nyelvészet. Szépe György nyelvészeti

írásaiból tanárok és diákok részére. Budapest: Tinta Könyvkiadó. (Segédkönyvek a

nyelvészet tanulmányozásához, 126.) [Online] Budapest: Tankönyvtár, év

nélkül.

 

  1. Cikk elektronikus folyóiratban

Szerző(k) (a publikáció megjelenésének éve): a tanulmány/cikk címe. A folyóirat címe [online], A folyóirat évfolyama és a lapszáma. Oldalszám (ha rendelkezésre áll). URL [A hozzáférés dátuma] Amennyiben a papíralapú kiadvány elektronikusan is megtalálható, elsősorban előbbi adatait

kérjük megadni. Ha a cikknek van DOI-azonosítója, ne adjunk meg mellé más elérési linket is.

 

Példa:

Rádi Orsolya (2018): Az órai hallott szövegek és a szóbeli szövegalkotás hatásvizsgálata az alsó tagozaton. Anyanyelv-pedagógia [online], 11(2),  URL: http://www.anyanyelvpedagogia.hu/cikkek.php?id=732 [2018. 10. 15.] DOI: https://doi.org/10.21030/anyp.2018.2.4