A Lacus Pelso - vízrajzi adottságok a római kori Balaton-felvidéken
Kulcsszavak:
vízrajz, Balaton-felvidék, római korAbsztrakt
A víz minden egyes kor embere számára a legfontosabb telepítő tényezőnek számított, a rómaiaknál azonban nemcsak a mindennapi életben játszott fontos szerepet - többek között ivóvíz és öntözővíz formájában -, hanem erősen kötődött a fürdőzés közösségi programjához is. Emellett a víz stratégiailag is igen jelentős szerepet játszott: a Birodalom egyes határszakaszait - így
Pannónia esetében is - folyók képezték. Mindezen túl pedig a vizet és vízzel kapcsolatos tevékenységeket szakrális tartalommal is felruházták (pl. Apollót, Aesculapiust és Hygieiát a fürdők és gyógyvizek isteneiként is tisztelték). A hétköznapi élet, a tiszta ivóvíz és a fürdők által táplált igény létrehozta a vízvezetékek, közművek építésének gyakorlatát. A görög és etruszk előzményekkel3 bíró fürdőkultúra nemcsak a városokban jelent meg, hanem egyszerűbb formában vidéken, a villatelepeken is. A villák telepítésénél tehát szempont volt a táj - gyakran meleg vizű - forrásokban gazdag volta,4 így a Balaton-fel- vidék is igen kedvező feltételekkel bírt. E cikk célja a Balaton római kori északi partvonalának, az egykori - a kutatókat már régóta foglalkoztató - vízszintjének meghatározása a római kori (feltételezhető) villatelepek, illetve vidéki települések tengerszint feletti helyzetének segítségével. A tó kialakulásának és partvonal-változásának kutatásában a különböző korok lelőhelyeinek térbeli pozíciója kiemelkedő fontosságú, így a - városokban szegény - északi parton jelentős szerepet játszanak a villagazdaságok.
Hivatkozások
Anderkó Krisztián: Savaria vízvezetéke, In: Savaria - A Vas Megyei Múzeumok Értesítője XXX. (Szombathely, 2007) pp. 9-46.
B. Thomas Edit: Römische Villen in Pannonien (Budapest, 1964); pp. 13-127.
Bakay Kornél - Kalicz Nándor - Sági Károly: Magyarország Régészeti Topográfiája 1, Veszprém megye régészeti topográfiája - Keszthelyi és Tapolcai járás (Budapest, 1966) pp. 81-87.
Bendefy László - V. Nagy Imre: A Balaton évszázados partvonalváltozásai (Budapest, 1969) p. 13.; p. 20.; pp. 53-59.
Éri István - Kelemen Márta - Németh Péter - Torma István: Magyarország Régészeti Topográfiája 2, Veszprém megye régészeti topográfiája - Veszprémi járás (Budapest, 1969) p. 154.
Fejér László (szerk.): Vizeink krónikája - A magyar vízgazdálkodás története (Budapest, 2001) p. 4.
Firnigl Anett: A római kori úthálózat nyomai a Balaton- felvidéki történeti tájban, In: 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat 7. szám (Budapest, 2007), pp. 43-51.
Fitz Jenő: A római kor történeti vázlata; In: Visy Zsolt (főszerk.J: Magyar régészet az ezredfordulón (Budapest, 2003), pp. 205-208.
FÖMI 43-411, M=1:1oooo
Gabler Dénes: A Balatontól északra lévő terület római kori településtörténetének néhány kérdése; In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19-20. évf., 1993-1994, pp. 149-155.
Grynaeus András: Új forrás- csoport? A dendrokronológia eredményei, In: R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Táj és történelem - Tanulmányok a történeti ökológia világából (Budapest, 2000) p. 305-325.
Hajnóczy Gyula: Pannónia fürdőépítészete, In: Építés- és Építészettudomány VI. (Budapest, 1974) pp. 63-100.
Hajnóczy Gyula: Pannónia római romjai (Budapest, 1987) pp. 14-16.; pp. 16-18.; pp. 73-75.; pp. 72-83.
Hajnóczy Gyula-Mezős Tamás (szerk.): Itinerarium Hungaricum I. - Pannónia Hungarica Antiqua (Budapest, 1995), p. 88.
Heimberg, Ursula: Römische Landvermessung (Stuttgart, 1977) PP-15-18.
Illés István (szerk.): Tavunk, a Balaton (Budapest, 1981) p. 7.; pp. 15-30.
Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei (Budapest, 1993), pp. 9-12.
Kuzsinszky Bálint: A Balatonvidék régészeti áttekintése, In: Lovassy Sándor (szerk.): A Balatoni Múzeum- Egyesület Első Évkönyve (Keszthely, 1903) p. 19.; pp. 15-24.; p. 23.
Lővei Pál: Építészet a Kárpát-medencében a honfoglalás előtt; In: Sisa József, Dóra Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története (Budapest, 1998), pp. 13-19.
Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattár 31.Ö.I, VIII.1960/364, VII.92/1962 és V.146/1963
Mócsy András, Fitz Jenő (szerk.): Pannónia régészeti kézikönyve (Budapest, 1990) pp. 219-233.
MNMRA XVI.174/1966
MRT2, pp. 161-162.
Palágyi Sylvia: Római kori villák a Balatontól Északra; In: Visy Zsolt (főszerk.): Magyar régészet az ezredfordulón (Budapest, 2003), pp. 238-241.
Póczy Klára: Pannóniái városok (Budapest, 1976) a Balaton-felvidékről Id. pp. 11. és 30-36.
Póczy Klára: Közművek a római kori Magyarországon (Budapest, 1980) pp. 12-13.; pp. 14-16.; pp. 9-22.; pp. 26-27.; p. 39.
Sakl-Oberthaler, Sylvia - Ranseder, Christine: Wasser in Wien - Von den Römem bis zur Neuzeit (Wien, 2007) pp. 13-34.
Sági Károly: A Balaton vízállástendenciái 1863-ig, a történeti és kartográfiai adatok tükrében; In: Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 7, (Veszprém, 1968) p. 44.; pp. 441- 468.; pp. 441-444.
Serlegi Gábor: A Balatonkeresztúri „vízmérce” - Kömyezetrégészeti információk a Balaton déli partjának római kori történetéhez, In: Bíró Szilvia (szerk.): Fiatal Római Koros Kutatók I. Konferenciakötete (Győr, 2007), pp. 297~317.; pp. 298-306.
Spivey, Nigel - Squire, Michael: Az antik világ panorámája (Budapest, 2005) pp. 44-47,158-161.
Szentléleky Tihamér: Az örvényesi bronzmécses, In: Veszprém Megyei Múzeumi Közlemények 4 (Veszprém, 1965), p. 103-109.
Tullner T., Csemy T.: New aspects oflakelevel changes: Laké Balaton, Hungary; In: Acta Geologica Hungarica 46/2 (Budapest, 2003), pp. 215-238.
Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Eger, 1998)
Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története -1055-2005 (Budapest, 2005); pp. 22-25.; p. 40.; p. 43.; p. 52.
Vitruvius: Tíz könyv az építészetről, VIII. könyv, Első fejezet, 1., ford. Gulyás Dénes (Budapest, 1988) p. 199.
Weeber, Karl-Wilhelm: Alltag im Alten Rom - Das Landleben (Düsseldorf, 2000), p. 271.
Zsidi Paula: Aquincum polgárvárosa - Az Antoninusok és Severusok korában (Budapest, 2002) pp. 21-24., 70-74.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 Firnigl Anett
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
