Pálos kolostorromok és környezetük a Zempléni-hegyvidéken
DOI:
https://doi.org/10.36249/4d.1.5760Kulcsszavak:
pálos, kolostorrom, ZemplénAbsztrakt
A Zempléni-hegyvidék a Tokaj- Eperjesi-hegylánc részét képező középhegységi táj. A középkorban két vármegye osztozott rajta: Abaúj és Zemplén. A tanulmányban ismertetésre kerülő középkori pálos kolostorokat a legújabb régészeti szakirodalom Abaúj-hegyaljai kolostorok összefoglaló néven tárgyalja. A csoportba tartozó négy kolostor közül egy valóban hegyaljai, mivel a hegyvidék Abaúji-Hegyalja néven is ismert peremvidéken állt, három azonban a hegység belsejében, magas hegycsúcsokkal körbevett tájrészletben épült. A Zempléni Tájvédelmi Körzetben és térségében a jövőbeni fejlesztések célja, a megélhetés egyik fő forrása lehet az említett táji adottságokra alapozott turizmus.
Hivatkozások
Bandi Zsuzsanna (1986): Északkelet-magyarországi pálos kolostorok oklevelei. Borsodi Levéltári Évkönyv, V.évf.
Belényesy Károly (2004): Pálos kolostorok az Abaúji-hegyalján. Miskolc
Csima Péter et al. (1989): A Zempléni Tájvédelmi Körzet és térsége regionális és tájrendezési terve. Vizsgálat. KÉÉ, Bp.
Csima Péter et al. (1999): A Zempléni Tájvédelmi Körzet és térsége területrendezési terve. KÉÉ, Bp.
Guzsik Tamás (2003): A pálos rend építészete a középkori Magyarországon. Mikes Kiadó, Bp.
Iványi Béla (1926): Göncz szabadalmas mezőváros története. Kertész József Könyvnyomdája, Karcag
Kísbán Emil (1938): A magyar pálosrend története. Pálos Kolostor Kiadása, Bp.
'Sigmond Katalin (2005): Régészeti lelőhelyek szerepe a tájépitészetben. Kézirat, a Budapesti Corvinus Egyetemen készült diplomadolgozat, Bp.
Török József (2004): A tizennegyedik század magyar egyháztörténete. 133-140.oldal, Mikes Kiadó, Bp
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2024 'Sigmond Katalin, Csima Péter
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
