Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében

Szerzők

  • Varga Dalma Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
  • Hubayné Horváth Nóra Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
  • Módosné Bugyi Ildikó Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/57.5

Kulcsszavak:

Rába, Sebes-Körös, belvíz

Absztrakt

A belvízi elöntés Magyarország síkvidéki területeinek jelentős hányadát, mintegy 73,52%-át érinti valamilyen mértékben. A 2015-ben elkészült komplex belvíz-veszélyeztetettségi térképezés1 eredményeként megállapítható, hogy a fenti adat az 1%-nál nagyobb valószínűséggel történő elöntést mutatja. A gyakrabban visszatérő belvízi elöntések aránya (jelen esetben 10%-nál nagyobb valószínűséggel bekövetkező elöntési valószínűség) az alföldi területeken mintegy 24,42% (OVF adatszolgáltatás 2020). A belvíz2 kialakulásához a folyószabályozásokon kívül számos tényező járult hozzá – különösen az antropogén beavatkozások, mint például a beépítések, burkolt felületek arányának növekedése, az intenzív, nagyüzemi mezőgazdálkodási tevékenység –, de a természeti adottságoknak is van szerepük benne. Számos kutatás készül(t) a belvízi elöntés gazdasági szempontú következményeinek feltárására, az ökológiai potenciáljával ezzel szemben viszonylag kevés kutatás foglalkozik, pedig ezen időszakosan vízborította területek hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez, a változatosabb fajösszetételhez. Élőhelyként, elsősorban időszakos táplálkozóhelyként szolgálnak a vizenyős helyeket kedvelő állatok (pl. madarak, szitakötők) számára. A belvízlevezető csatornákban, a belvizes gyepeken és a jellegzetes iszapnövényzetű belvizes szántókon számos ritka és veszélyeztetett növényfaj előfordulását igazolták kutatások (Molnár– Lukács 2014). Napjainkban a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében a vizes élőhelyek és a vízvisszatartás szerepe felértékelődik, egyre több nemzetközi és hazai stratégia, program kezeli kiemelten a víz szerepét (pl. az ún. Európai Zöld Megállapodás 2019). A belvízjárta területek mindezek miatt ökológiai szempontból értékesebbek, mint a hasonló adottságú, de nem belvizes területek. Ezek a területek sajátos, összefüggő, időszakos kék- és zöldinfrastruktúra hálózatot képeznek, melyek természeti, táji értékeinek számszerűsíthető mutatói a védett fajok előfordulása és az élőhelyek természetessége mellett a különféle természetvédelmi oltalmak, védettségek − cikkünk ennek feltárását tűzi ki célul.

Szerző életrajzok

  • Varga Dalma, Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

    PhD-hallgató
    Email: Varga.Dalma.Erzsebet@phd.uni-mate.hu

  • Hubayné Horváth Nóra, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

    egyetemi docens
    E-mail: Hubayne.Horvath.Nora@tajk.szie.hu

  • Módosné Bugyi Ildikó, Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

    mesteroktató
    E-mail: Modosne.bugyi.ildiko@tajk.szie.hu

Hivatkozások

Molnár V. Attila – Lukács Balázs András (2014): Belvizes szántók. Átok vagy áldás? Élet és Tudomány, 2014 (15).454-456.

Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft.: Budapest.

Szlávik Lajos (2013): Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budapest.

Országos Vízügyi Főigazgatóság, Műszaki Téradat Szolgáltató Főosztály adatszolgáltatás (2020): Komplex belvíz-veszélyeztetettségi térkép és belvízi elöntés gyakoriság térkép térinformatikai adatbázisa

EURÓPAI BIZOTTSÁG, COM (2019) 640 final: A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az európai zöld megállapodás. Brüsszel, https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2019/HU/COM-2019-640-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF [2020.10.26.]

/2010. (V. 13.) Korm. rend. a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. URL: http://njt.hu/ [2021.01.22.]

ÉVI CXXXIX. TÖRVÉNY Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. URL: http://njt.hu/ [2021.01.20.]

/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. http://njt.hu/ [2021.01.22.]

Megvalósult Magyarország belvízi veszélytérképezése. Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság: Budapest. [online] In: Vízügyi honlap. URL: https://www.vizugy.hu/ [2020.11.15.]

Természetvédelmi Információs Rendszer térképei. Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Energiaügyi Minisztérium: Budapest. [online] In: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapja. URL: http://web.okir.hu/ [2020.10.29.]

Atlaszok. 2. Belvízvédelmi készültségi fokozatok. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budaest. [online] In: Vízügyi Geoinformatikai Portál. URL: http://geoportal.vizugy.hu [2020.10.29.]

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021): Kis-Sárrét. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: Budapest [online] In: Natura 2000 adatbázis honlapja. URL: https://natura.2000.hu/hu/teruletek/k/HUKM10002 [2021.01.22.]

Letöltések

Megjelent

2020-12-28

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében. (2020). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 57, 58-69. https://doi.org/10.36249/57.5

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei