Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében

Szerzők

  • Varga Dalma Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation , Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
  • Hubayné Horváth Nóra Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation , Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék
  • Módosné Bugyi Ildikó Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék , Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation

DOI:

https://doi.org/10.36249/57.5

Kulcsszavak:

Rába, Sebes-Körös, belvíz

Absztrakt

A belvízi elöntés Magyarország síkvidéki területeinek jelentős hányadát, mintegy 73,52%-át érinti valamilyen mértékben. A 2015-ben elkészült komplex belvíz-veszélyeztetettségi térképezés1 eredményeként megállapítható, hogy a fenti adat az 1%-nál nagyobb valószínűséggel történő elöntést mutatja. A gyakrabban visszatérő belvízi elöntések aránya (jelen esetben 10%-nál nagyobb valószínűséggel bekövetkező elöntési valószínűség) az alföldi területeken mintegy 24,42% (OVF adatszolgáltatás 2020). A belvíz2 kialakulásához a folyószabályozásokon kívül számos tényező járult hozzá – különösen az antropogén beavatkozások, mint például a beépítések, burkolt felületek arányának növekedése, az intenzív, nagyüzemi mezőgazdálkodási tevékenység –, de a természeti adottságoknak is van szerepük benne. Számos kutatás készül(t) a belvízi elöntés gazdasági szempontú következményeinek feltárására, az ökológiai potenciáljával ezzel szemben viszonylag kevés kutatás foglalkozik, pedig ezen időszakosan vízborította területek hozzájárulnak a biodiverzitás növeléséhez, a változatosabb fajösszetételhez. Élőhelyként, elsősorban időszakos táplálkozóhelyként szolgálnak a vizenyős helyeket kedvelő állatok (pl. madarak, szitakötők) számára. A belvízlevezető csatornákban, a belvizes gyepeken és a jellegzetes iszapnövényzetű belvizes szántókon számos ritka és veszélyeztetett növényfaj előfordulását igazolták kutatások (Molnár– Lukács 2014). Napjainkban a klímaváltozás hatásainak enyhítése érdekében a vizes élőhelyek és a vízvisszatartás szerepe felértékelődik, egyre több nemzetközi és hazai stratégia, program kezeli kiemelten a víz szerepét (pl. az ún. Európai Zöld Megállapodás 2019). A belvízjárta területek mindezek miatt ökológiai szempontból értékesebbek, mint a hasonló adottságú, de nem belvizes területek. Ezek a területek sajátos, összefüggő, időszakos kék- és zöldinfrastruktúra hálózatot képeznek, melyek természeti, táji értékeinek számszerűsíthető mutatói a védett fajok előfordulása és az élőhelyek természetessége mellett a különféle természetvédelmi oltalmak, védettségek − cikkünk ennek feltárását tűzi ki célul.

Szerző életrajzok

  • Varga Dalma, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation, Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

    PhD-hallgató
    Email: Varga.Dalma.Erzsebet@phd.uni-mate.hu

  • Hubayné Horváth Nóra, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation, Szent István Egyetem, Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

    egyetemi docens
    E-mail: Hubayne.Horvath.Nora@tajk.szie.hu

  • Módosné Bugyi Ildikó, Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kar, Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék, Szent István University, Faculty of Landscape Architecture and Urbanism, Department of Landscape Protection and Rehabilitation

    mesteroktató
    E-mail: Modosne.bugyi.ildiko@tajk.szie.hu

Hivatkozások

Molnár V. Attila – Lukács Balázs András (2014): Belvizes szántók. Átok vagy áldás? Élet és Tudomány, 2014 (15). 454–456.

Pálfai Imre (2004): Belvizek és aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft.: Budapest.

Szlávik Lajos (2013): Szembenézünk az árvizekkel. A 2013. évi árvizek és belvizek krónikája. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budapest.

Országos Vízügyi Főigazgatóság, Műszaki Téradat Szolgáltató Főosztály adatszolgáltatás (2020): Komplex belvíz-veszélyeztetettségi térkép és belvízi elöntés gyakoriság térkép térinformatikai adatbázisa

EURÓPAI BIZOTTSÁG, COM (2019) 640 final: A bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának. Az európai zöld megállapodás. Brüsszel, https://ec.europa.eu/transparency/regdoc/rep/1/2019/HU/COM-2019-640-F1-HU-MAIN-PART-1.PDF [2020.10.26.]

A 178/2010. (V. 13.) Korm. rend. a vizek többletéből eredő kockázattal érintett területek meghatározásáról, a veszély- és kockázati térképek, valamint a kockázatkezelési tervek készítéséről, tartalmáról. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. URL: http://njt.hu/ [2021.01.22.]

A 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. URL: http://njt.hu/ [2021.01.20.]

A 10/1997. (VII.17.) KHVM rendelet az ár- és belvízvédekezésről. [online] In: Nemzeti Jogszabálytár honlapja. http://njt.hu/ [2021.01.22.]

Megvalósult Magyarország belvízi veszélytérképezése. Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság: Budapest. [online] In: Vízügyi honlap. URL: https://www.vizugy.hu/ [2020.11.15.]

Természetvédelmi Információs Rendszer térképei. Agrárminisztérium, Belügyminisztérium, Energiaügyi Minisztérium: Budapest. [online] In: Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer (OKIR) honlapja. URL: http://web.okir.hu/ [2020.10.29.]

Atlaszok. 2. Belvízvédelmi készültségi fokozatok. Országos Vízügyi Főigazgatóság: Budaest. [online] In: Vízügyi Geoinformatikai Portál. URL: http://geoportal.vizugy.hu [2020.10.29.]

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2021): Kis-Sárrét. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: Budapest [online] In: Natura 2000 adatbázis honlapja. URL: https://natura.2000.hu/hu/teruletek/k/HUKM10002 [2021.01.22.]

Letöltések

Megjelent

2020-12-28

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Varga, D., Hubayné Horváth, N., & Módosné Bugyi , I. (2020). Rába és Sebes-Körös menti belvízjárta területek szerepe a védett területek rendszerében. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 57, 58-69. https://doi.org/10.36249/57.5

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei