A vizes élőhelyek változásai Szabadszállás határában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3755Schlagwörter:
élőhelyváltozások, hagyományos ökológiai tudás, félig strukturált interjúkAbstract
A történeti tájökológiai kutatások egyre nagyobb szerepet kapnak a jövőbeli természetvédelmi kezelések megalapozásában és a hosszú távú ökológiai folyamatok értelmezésében. A tájhasználat és az élőhelyek évtizedes léptékű változásának megismerésében a történeti források mellett a helyi lakosok körében végzett szóbeli gyűjtések is fontos forrásul szolgálhatnak. Kutatásunk célja az volt, hogy átfogó képet nyerjünk a vizsgált kiskunsági mintaterület vizes élőhelyeinek közelmúltbeli változásairól, jelenlegi vegetációdinamikai folyamatairól és azok hajtóerőiről a természet- és társadalomtudományi megközelítés egymást kiegészítő alkalmazásával. A kutatás helyszíne Szabadszállás határa volt, mely a Duna-Tisza közi Homokhát és a Duna-ártér találkozásánál fekszik. A terepi adatgyűjtés mellett a kutatás részét képezte az írásos történeti források és a régi térképek elemzése, valamint az interjútechnikával gyűjtött hagyományos ökológiai tudás feldolgozása is. A szóbeli gyűjtések alapján megállapítható, hogy a helyiek hagyományos ökológiai tudása a jellemző fajok ismerete mellett az élőhelytípusok és vegetációdinamikai folyamatok ismeretét is magába foglalja. A terepi felvételezésekkel gyűjtött adatok történeti térképekkel való összehasonlítása során a vizes élőhelyek kiszáradásán és a zsombéksásosok eltűnésén kívül elsősorban nádasodást és zsiókásodást mutattunk ki, melyet a helyi lakosok is érzékelnek. Az interjúkból kiderült, hogy a jelenleg tapasztalható élőhelyváltozások hátterében a táj jelentős szárazodása mellett az állatlétszám utóbbi évtizedekben történt csökkenése és a tájhasználat ezzel együttjáró megváltozása játszotta a legnagyobb szerepet.
Literaturhinweise
Babai D., Molnár Zs. 2009: Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret Botanikai Közlemények 96: 145-173.
Bajcsi T., Centeri Cs. 2011: Kiskunhalas környéki szikes tavak vízgazdálkodási problémái, azok okai, lehetséges megoldások a Sós-tó vízutánpótlására, Tájökológiai Lapok 9 (1): 53-71.
Bedekovich L. 1792: A kiáradt Dunavíz állapota Ócsa, Inárcs, Gyón, Szt. György, Baracs, Kiss Balázs és Izsák községhatárokban, közel ahhoz, amikor a víz áradása megállapodik április-májusban. Kéziratos térkép. In: Tóth J. (szerk.) 1976: Jászkunsági füzetek 13., Jászberény, p. 68.
Bellon T. 1994: Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. Néprajz és Nyelvtudomány 35: 145-181.
Berkes F. 2008: Sacred ecology. Routledge, New York. https://doi.org/10.4324/9780203928950
Berkes F., Colding J., Folke C. 2000: Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management. Ecological applications 10(5): 1251-1262. https://doi.org/10.1890/1051-0761(2000)010[1251:ROTEKA]2.0.CO;2
Berkes F. 2004: Rethinking community based conservation. Conservation biology 18(3): 621-630. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2004.00077.x
Biró M., Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1-34.
Biró M. és mtsai. 2000: A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképe. Ponttérkép és 1: 400 000 méretarányú, áttekintő térkép. In: MOLNÁR ZS. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Biró M. 2006: Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4 (2): 357-384.
Biró, M., Révész A., Horváth F., Molnár Zs. 2006: Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary - description, usability and limitation of the method. Acta Bot. Hung., 48: 247-269. https://doi.org/10.1556/ABot.48.2006.3-4.2
Biró, M., Révész A., Molnár Zs., Horváth F. 2007: Regional habitat pattern of the Danube-Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Bot. Hung. 49(3-4): 267-303. https://doi.org/10.1556/ABot.49.2007.3-4.4
Biró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9: 357-374.
Biró M., Horváth F., Révész A., Molnár Zs., Vajda Z. 2011: Száraz homoki élőhelyek és átalakulásuk a Duna-Tisza közén a 18. századtól napjainkig. In: Verő Gy. (szerk.): Természetvédelem és kutatás a Duna-Tisza közi homokhátságon. Rosalia 6: 383-421.
Biró M., Szitár K., Horváth F., Bagi I., Molnár Zs. 2013: Detection of long-term landscape changes and trajectories in a Pannonian sand region: comparing land-cover and habitat-based approaches at two spatial scales. Submitted article. Community Ecology. https://doi.org/10.1556/ComEc.14.2013.2.12
Bölöni J., Molnár Zs., Kun. A. 2011: Magyarország élőhelyei. A hazai vegetációtípusok leírása és határozója. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Buzetzky Gy., Zsuffa I. 1979: A vízrendezések története. In: Tóth K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 127-128.
Cousins S.A.O. 2001: Analysis of land-cover transitions based on 17th and 18th century cadastral maps and aerial photographs. Landscape Ecol., 16: 41-54. https://doi.org/10.1023/A:1008108704358
Csatári B. J. Zs., Farkas J. 2008: Agrarian and Rural Development in Hungary, 1990-2005. In: Bansky J., Bednarek M. (eds.) Contemporary Changes of Agriculture in East-Central Europe. Polish Academy of Sciences Instituto of Geography and Spatial Organization, Polish Geographical Society, Warshaw. (Rural Studies; 15.) pp. 147-164.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest.
Hooftman D.A.P., Bullock. J. M. 2012: Mapping to inform conservation: A case study of changes in seminatural habitats and their connectivity over 70years. Biol. Conserv., 145(1): 30-38. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2011.09.015
Ihrig D. 1973: A magyar vízszabályozások története. OVH, Budapest.
Kemenczei T. 2003: A középső vaskor: a szkíták a Tisza-vidékén. In: Visy Zs. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma, Teleki László Alapítvány, Budapest, pp. 179-183.
Korabinszky J. 1786: Magyarország földrajzi, történelmi és termelési lexikona. In: Iványosi-Szabó T. 1982: A Kiskunság száz esztendő szakirodalmában. Bács-Kiskun megye múltjából 6.
KSH adatbázisa. Központi Statisztikai Hivatal honlapja http://www.ksh.hu
Macdonald D., Crabtree J.R., Wiesinger G., Dax T., Stamou N., Fleury P., Gutierrez Lazpita J., Gibon. A. 2000: Agricultural abandonment in mountain areas of Europe: environmental consequences and policy response. J. Environ. Manag., 59: 47-69. https://doi.org/10.1006/jema.1999.0335
Mádlné Szőnyi J., Simon Sz., Tóth J., Pogácsás Gy. 2005: Felszíni és felszín alatti vizek kapcsolata a Duna-Tisza közi Kelemen-szék és Kolon-tó esetében. Ált. Földt. Szemle 30: 93-110.
Máté A., Vidéki R. 2008: Solti-sík. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót.
Mihók B., Erős-Honti Zs., Gálhidy L., Bela Gy., Illyés E., Tinya F. 2006: A Borsodi-ártér természeti állapota a helyben élők és az ökológusok szemével - interdiszciplináris kutatás a hagyományos ökológiai tudásról. Természetvédelmi közlemények 12: 79-103.
Molnár Cs., Biró M., Bölöni J., Molnár Zs., Horváth F. 2007: Szakmai alapadatok az Európai Közösség Élőhelyi Irányelvének Függelékes élőhelyeinek Ország-jelentéséhez az irányelv 17. cikke alapján (N2000 élőhelyek Magyarországon). Kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Molnár Zs., Bartha S., Babai D. 2009: A népi növényzetismeret és az etnogeobotanikai, ökológiai antropológiai megközelítés szerepe napjaink vegetáció- és tájkutatásában. Bot. Közl. 96: 95-116.
Molnár Zs. 2012a: A Hortobágy pásztorszemmel. Traditional ecological knowledge of herders on the flora and vegetation of the Hortobágy. Hortobágy Természetvédelmi Közalapítvány, Debrecen.
Molnár Zs. 2012b: Hortobágyi pásztorok tájtörténeti és vegetációdinamikai ismeretei. Botanikai Közlemények 99: 103-119.
Molnár, Zs., Biró, M., Bartha, S., Fekete, G. 2012: Past Trends, Present State and Future Prospects of Hungarian Forest-Steppes. In: Werger M. J. A. , Van Staalduinen M. A. (eds.): Eurasian Steppes. Ecological Problems and Livelihoods in a Changing World. Springer, Dordrecht, Heidelberg, New York, London, pp. 209-252. https://doi.org/10.1007/978-94-007-3886-7_7
Novák L. 1991: Szabadszállás településnéprajzi viszonyai a XVIII-XIX. században. Folklór és Etnográfia, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen.
Pálfai I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint-süllyedés okairól és a vízhiányos helyzet javításának lehetőségeiről. In: PÁLFAI I. (szerk.): A Duna-Tisza közi Hátság vízgazdálkodási problémái. Nagyalföld Alapítvány, Budapest, pp. 111-123.
Pálóczi Horváth A. 2005: Szabadszállás régészeti terepbejárása (1986). In: TÓTH S. 2005: Szabadszállás múltjából. Szabadszállás Város Önkormányzata, Kalocsa, pp. 470-479.
Pécsi M. 1967: A felszín kialakulása és mai képe (Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 165-176. 214-222.
Pesty F. 1862: Szabadszállás (Kéziratos helységnévtár). In: Bognár A. (1978): Pesty Frigyes helységnévtárából, I. Jászkunság. Katona József Megyei Könyvtár és Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Kecskemét-Szolnok, pp. 162-182.
Ráth I. 1994: Kritikus vízháztartási helyzet a Duna-Tisza közi hátságban. ÖKO 5: 29-36.
Rey Benayas J. M., Martins A., Nicolau J. M., Schulz. J. J. 2007: Abandonment of agricultural land: an overview of drivers and consequences. CAB reviews: perspectives in agriculture, veterinary science, nutrition and natural resources 2(57): 1-14. https://doi.org/10.1079/PAVSNNR20072057
Ruttkay M. 1763: A Duna Pest-megyei szakaszának és a környező mocsaraknak vízrajzi térképe. Színes kéziratos térkép. KÉLT.T. No. 142.
Simon Sz., Mádlné Szőnyi J., Müller I., Pogácsás Gy. 2011: Conceptual model for surface salinization in an overpressured and a superimposed gravity flow field, Lake Kelemenszék area, Hungary. Hydrogeology Journal 19(3): 701-717. https://doi.org/10.1007/s10040-011-0711-8
Simon T. 1967: Természetes növényzet (Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 204-207. 233-237.
Sipos F. 2003: Természetvédelmi feladataink. In: Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest. pp. 107-114.
Standovár T., B. Primarck R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits P. 1967: Talajok (Dunamenti-síkság). In: Pécsi M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 210-213.
Szabó A. 2004: Akasztó úrbéri viszonyai a XVIII-XIX. században. In: Szabó A. (szerk.): Bács-Kiskun megye múltjából XIX. Kecskemét, pp. 177-203.
Szabolcs I. 1979: A nemzeti park talajviszonyai. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 93-107.
Szűcs L. 1967: Talajok (Duna-Tisza közi Hátság). In: PÉCSI M. (szerk.) 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 241-243.
Tálasi I. 1977: Kiskunság. Gondolat, Budapest.
H. Tóth E. 1990: Négy évtized régészeti kutatásai Bács-Kiskun megyében (1949-1989). Cumania 12: 81-234.
Tóth S. 1988: Dunai árvizek Szabadszálláson. Petőfi Társaság, Szabadszállás.
Tóth S. 2005: Szabadszállás múltjából. Szabadszállás Város Önkormányzata, Kalocsa.
Tölgyesi I. 1979: A nemzeti park növényvilágának mai képe. In: TÓTH K. (szerk.): Nemzeti Park a Kiskunságban. Natura, Budapest, pp. 179-212.
Ujházy N. 2010: Szabadszállás határának táj- és élőhelyváltozásai. Földrajz BSc szakdolgozat. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest.
Varga D. 1994: Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós. Lyukasóra könyvek, Magyar Írókamara.
Vidéki R., Máté A., Molnár Zs. 2008: Kiskunsági-homokhát. In: Király G., Molnár Zs., Bölöni J., Csiky J., Vojtkó A. (szerk.): Magyarország földrajzi kistájainak növényzete. MTA ÖBKI, Vácrátót, p. 19.
Vitousek P. M., Mooney H. A., Lubchenco J., Melillo J. M. 1997: Human domination of earth's ecosystems. Science 277: 494-499. https://doi.org/10.1126/science.277.5325.494
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2013 Ujházy Noémi, Biró Marianna
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
