A havasi és alhavasi élőhelyek hosszú-távú megóvása érdekében végzett ökológiai helyreállítási tevékenységek a Retyezát Nemzeti Parkban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3659Kulcsszavak:
Retyezát hegység, havasi élőhelyek, törpefenyő (Pinus mugo), boróka (Juniperus communis), rododendron (Rhododendron kotschyi), élőhely rekonstrukció, mesterséges regenerálódásAbsztrakt
Jelen tanulmány a törpefenyő (Pinus mugo), a boróka (Juniperus communis) és a rododendron (Rhododendron kotschyi) közös élőhelyeire fókuszál oly módon, hogy bemutatja a Retyezát Nemzeti Park havasi és alhavasi, nem sérült populációinak fenntartási és megőrzési módszereit, valamint a már sérült populációk rekonstrukciós módszereit és konzerváló kezelését is. A természetes és mesterséges regenerációs módszerek közül a leromlott állapotú törpefenyő populációk helyreállítására a csemete ültetvényes regeneráció tűnik az egyetlen elfogadható módszernek, tekintettel arra, hogy a természetes regeneráció bonyolult folyamat és hosszú ideig tart. Az alkalmazandó módszerek helyes kiválasztása érdekében a tanulmány a Romániai Déli-Kárpátokban található Retyezát Nemzeti Park egyedülálló természeti tájainak megőrzési terveit is bemutatja, majd a törpefenyő (Pinus mugo) és a társult lágy- és fásszárú növényfajok élőhelyeinek leírásával folytatódik. A Retyezát Nemzeti Parkban végzett ökológiai helyreállítással kapcsolatos esettanulmány ─ a törpefenyő és a boróka csemete ültetvényes regeneráció ─ a módszerek és konkrét eredmények ismertetése mellett a várható eredményeket is előrevetíti, figyelembe véve az elpusztult élőhely mesterséges regenerációjának ökológiai elveit, mint például: beültetett terület, csemeték, csemetenevelés és az ültetés helyére történő szállításuk, valamint a tényleges ültetés.
Hivatkozások
CANDREA BOZGA, Ş. B., LAZĂR, G., TUDORAN, G.M., STĂNCIOIU P. T. 2009: Priority forest, sub‐alpine and alpine habitats in Romania – Monitoring the conservation status (Habitate prioritare alpine, subalpine şi forestiere din România – Monitorizarea stării de conservare, in Romanian), Press of Universităţii Transilvania, Braşov.
COMIN, F. A. 2010: Ecological Restoration: A Global Challenge, Cambridge University Press, Cambridge, UK.
CONSTANDACHE, C., BLUJDEA, V., NISTOR S. 2010: Achievements and perspectives on the improvement by afforestation of degraded lands in Romania, Land Degradation and Desertification: Assessment, Mitigation and Remediation, Springer, 547–560. https://doi.org/10.1007/978-90-481-8657-0_40
DONIŢĂ, N., POPESCU, A., PAUCĂ–COMĂNESCU, M., MIHĂILESCU, S., BIRIŞ, I. A. 2005: Habitats in Romania (Habitatele din România, in Romanian), Editura Tehnică Silvică, Bucureşti.
GREENPEACE 2012: Intact Forest Landscapes, www.intactforests.org.
HODOR, C. 2008: Prioritary alpine habitats in Romania – Monitoring plans (Habitate prioritare alpine, subalpine şi forestiere din România – Planul de monitorizare a habitatului cu tufărişuri cu Pinus Mugo şi Rhododendron Myrtifolium din România, in Romanian), Brasov.
JORDAN, W. R., GILPIN, M. E., ABER, J. D. 2003: Restoration ecology: A Synthetic Approach to Ecological Research, Cambridge University Press, Cambridge, UK.
KISS, I., ALEXA, V. 2014: Ecological restoration of mountain habitats by artificial regeneration – Environmental management protective plans for the protected areas in Romania, Tájökológiai Lapok (Journal of Landscape Ecology), 2, 401–409.
KISS, I., ALEXA, V. 2014: Renaturation activities of mountain habitats with creeping mountain pine seedlings in Retezat National Park, Annals of F.E.H. – International Journal of Engineering, 4, 353–358.
RADU, S. 2004: The Retezat, yesterday and today (Retezatul, ieri şi azi, in Romanian), Monography Parcului Naţional Retezat, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro.
REPORT 1995: Technical guidelines for mapping and afforestation of land that may have been damaged (Îndrumări tehnice pentru cartarea şi împădurirea terenurilor degradate), Ministerul of Waters, Forests and Environment.
REPORT 2008: Management Plan of Retezat National Park – Biosphere Reserve, 2009–2013, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro.
REPORT 2009: Conservative management of alpine habitats as a Natura 2000 Site in Retezat National Park (Managementul Conservativ al Habitatelor Alpine ca Sit Natura 2000 in Parcul National Retezat, in Romanian), Proiect NATURA 2000, http://www.natura2000.ro.
REPORT 2010: National strategy to reduce the effects of drought, preventing and combating land degradation and desertification, short-, medium- and long-term (Strategia Naţională privind reducerea efectelor secetei, prevenirea şi combaterea degradării terenurilor şi deşertificării, pe termen scurt, mediu şi lung).
REPORT 2012: Ensure favorable conservation status for priority habitats in Romania (Asigurarea stării favorabile de conservare pentru habitatele prioritare din Romania, in Romanian), Romanian Ministry of Environment, National Agency for Environment Protection (ANPM), http://www.lifenatura2000.ro.
REPORT 2013: Management Plan of Retezat National Park – Biosphere Reserve, 2014–2020, Retezat National Park’s Administration, http://retezat.ro.
UNTARU, E., CONSTANDACHE, C., ROSU, C. 2008: Forest crop effects installed on eroded and sliding land in relation to their trends over time (Efectele culturilor forestiere instalate pe terenuri erodate şi alunecătoare în raport cu evoluţia acestora în timp), Silvologie, vol. VI, Editura Academiei Române, Bucureşti, 137–168.
UNTARU, E., CONSTANDACHE, C., NISTOR, S. 2012: Current status and projections for the future in respect environmental reconstruction by afforestation of degraded land in Romania (Starea actuală şi proiecţii pentru viitor în privinţa reconstrucţiei ecologice prin împăduriri a terenurilor degradate din România, in Romanian), Revista pădurilor, 128(1), 16–26.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2015 Kiss Imre, Alexa Vasile
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
