Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3926Kulcsszavak:
átmeneti mátrix, Duna-Tisza-közi hátság, élőhelypusztulás, élőhelyváltozás, monitorozás, Natura2000 élőhelyek, újratérképezés, változástérképAbsztrakt
A tájváltozás nyomon követésének és az élőhely-degradálódás dokumentálásának fontos, eddig kevésbé használt eszközei lehetnek az 1990-es évek vége óta készített élőhely-térképezések megismétlései (NBmR, DT-Map). A változástérképekből számszerűsíthető az élőhelyek pusztulása és átalakulása, valamint előzetes becsléseket tehetünk jövőbeli veszélyeztetettségük mértékéről is. Kellően nagy kiterjedésű területek újratérképezése alapjául szolgálhat a tájváltozás későbbi modellezéses vizsgálatainak is. Különösen fontos ez az inváziós fajok által erősen veszélyeztetett régiókban, illetve az olyan gyorsan átalakuló, sérülékeny tájakban, mint például a talajvízszint-süllyedéssel sújtott Kiskunsági-homokhátság. A tájátalakulás dokumentálása mellett célunk volt az is, hogy megvizsgáljuk a változástérképek készítésének általános módszertani lehetőségeit és korlátait, valamint hogy a gyakorlatban is kipróbáljuk, hogyan működik ez nagy területek újratérképezése esetén.
A Duna-Tisza közén 1998–1999-ben végzett élőhely-térképezés óta bekövetkezett legfontosabb átalakulásokat mintegy 8800 ha kiterjedésű terület újratérképezésével számszerűsítettük. Az 1998 és 2008 között eltelt 10 évben a Kiskunsági-homokhátságon megvizsgált mintaterületekben a természetközeli élőhelyek 3,26%-a pusztult el, mely évi 0,335%-os csökkenést jelent. Az 1998 utáni időszakban az azt megelőző évtized élőhelypusztulási tendenciája folytatódott, intenzitását tekintve azonban az évi 1% körüli értékről mintegy egyharmadára csökkent. A gyepek degradálódása és átalakulása más élőhelytípussá viszont sokkal nagyobb mértékű, és így nagyobb veszélyeztetettséget is jelent napjainkban. A legveszélyeztetettebb élőhelyeknek a mocsárréteket, a lápréteket és a homoki sztyeppréteket tartjuk. Az agrárterületek tájidegen ültetvényekké való átalakítása is jelentős, hátsági szinten elérheti, sőt meg is haladhatja a 20 000 hektárt. Ez utóbbi folyamat jelentős hatást gyakorolhat a jövőben a régió táji és természeti értékeire is, mivel leginkább az aprón mozaikos, kisparcellás, tanyás területeket érinti. A vizsgált 10 éves időszakban mezőgazdasági területekre telepített ültetvényeknek mintegy 92%-a tartalmazza a hazai flórára idegen, inváziós fajnak számító akácot.
Hivatkozások
Agarwal C., Green G. M., Grove J. M., Evanst. P., Schweik C. M. 2002: A review and assessment of land-use change models: dynamics of space, time, and human choice. (U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Northeastern Research Station. Newton Square, PA., General Technical Report. https://doi.org/10.2737/NE-GTR-297
Aszalós R. 1999: A hetényegyházi mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 25. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Bagi I. 1997: Átalakuló homoki vegetáció a Duna-Tisza közén. Kitaibelia 2: 253–264.
Bagi I. 1999: A balotaszállási mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 33. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Bagi I., Bagi B. 1995: Vegetációátalakulási folyamatok a Kiskunsági Nemzeti Park Szappan-széki területén, 1987–1994. Bot. Közl., 82: 142.
Bartha S., Balogh L., Biró M., Bódis J., Csete S., Csiky J., Fráter E., Hayek Zs., Lájer K., Purger D., Szigetvári Cs. 2006: Nyílt és záródó homokpusztagyepek társulási viszonyainak összehasonlítása a vácrátóti Tece-legelőn. In: MOLNÁR E. (szerk.): Kutatás, oktatás, értékteremtés. A 80 éves Précsényi István köszöntése, MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 111–132.
Biró M. 2006a: Történeti vegetációrekonstrukciók a térképek botanikai tartalmának foltonkénti gazdagításával. Tájökológiai Lapok 4: 357–384.
Biró M. 2006b: A történeti térképekre alapuló vegetációrekonstrukció és alkalmazásai a Duna-Tisza közén. Ph.D. értekezés. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, Biológia Doktori Iskola.
Biró M. et al. 2000: A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképe. Ponttérkép és 1: 400 000 méretarányú, áttekintő térkép. In: MOLNÁR ZS. (szerk.): A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 1–36.
Biró M., Horváth F., Bölöni J., Molnár Zs. 2010: Élőhelyi adatbázisok és a CLC50 térkép szintézisének módszertani kérdései az Ipoly-vízgyűjtő növényzeti térképe kapcsán. Tájökológiai Lapok 8(3): 607-622.
Biró M., Lelleiné Kovács E., Kröel-Dulay Gy., Horváth F. 2009: A Kiskunsági homokvidék tájökológiai térképe. In: Török K., Kiss K., Kertész M. (szerk.): Válogatás az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete kutatási eredményeiből, pp. 29–35.
Biró M., Molnár Zs. 1998: A Duna-Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiterjedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Füzetek 5: 1–34.
Biró M., Papp O., Horváth F., Molnár Zs., Czúcz B. 2006a: Élőhelyváltozások az idő folyamán. In: Török K., Fodor L. (szerk.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. KvVM TVH, Budapest, pp. 51–66.
Biró M., Révész A. et al. 2005: A Duna-Tisza köze aktuális élőhelytérképe. Folttérkép és 1: 400 000 méretarányú, áttekintő térkép, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Biró M., Révész A., Horváth F., Molnár Zs. 2006b: Point based mapping of the actual vegetation of a large area in Hungary – description, usability and limitation of the method. Acta Bot. Hung., 48: 247–269. https://doi.org/10.1556/ABot.48.2006.3-4.2
Biró M., Révész A., Molnár Zs., Horváth F. 2007: Regional habitat pattern of the Danube-Tisza interfluve in Hungary I. The landscape structure and habitat pattern; the fen and alkali vegetation. Acta Bot. Hung., 49: 267–303. https://doi.org/10.1556/ABot.49.2007.3-4.4
Biró M., Révész A., Molnár Zs., Horváth F., Czúcz B. 2008: Regional habitat pattern of the Duna-Tisza köze in Hungary II. The sand, the steppe and the riverine vegetation; degraded and ruined habitats. Acta Bot. Hung., 50:21–62. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.1-2.2
Biró M., Vidéki R. 1998: A tázlári mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 29. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Bölöni J., Kun A. És Molnár Zs. (szerk.) 2003: Élőhely-ismereti útmutató 2.0 (mmÁ-NÉR). Kézirat, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Bölöni J., Molnár Zs., Illyés E., Kun A. 2007: A new habitat classification and manual for standardized habitat mapping. Annali di Botanica nouva serie 7: 105–126.
Bölöni J., Molnár Zs., Illyés E., Kun A. 2008: Térképezési célú, növényzeti alapú élőhely-osztályozás Magyarországon (az Á-NÉR2003 és Á-NÉR2007 rendszer). Tájökológiai Lapok 6: 379–393.
Büttner, Gy., Maucha, G., Bíró, M., Kosztra, B., Pataki, R., Petrik, O. 2004: National Land Cover Database at scale 1:50 000 In Hungary. EARSeLProceedings 3: 323.
CLC change: http://www.fomi.hu/corine/clc2000_index.html
CORINELand Cover (CLC50) – Magyarország 1:50 000-es felszínborítási adatbázisa. Méretarány: 1:50.000 (GISDatabase, FÖMI, Budapest). http://www.fomi.hu/corine/
Csatári B., Kanalas I. 2006: The present-day history and territorial features of the tanya-s in the Sand Ridge Region. A Falu 21: 27–34.
Csecserits A. 1998: Az imrehegyi mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 32. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Csecserits A., Rédei T., Kröel-Dulay Gy., Szabó R., Szitár K. 2010: A különböző skálázású táji adatok és a parlagok növényzete közti kapcsolat. Földrajzi Tanulmányok. V: 70- 88. In: Szilassy P. (szerk): Tájváltozások értékelési módszerei a XXI. Században, Szeged, http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas.
Cserhalmi D. 2009: Az Észak-Alföldi lápok vegetációváltozásainak vizsgálata távérzékelési módszerekkel. PhD Dolgozat, SZIE, Gödöllő.
Deák J. Á. 2005: A Dorozsma-Majsai homokhát táji mintázata és veszélyeztető tényezői. A környezettudomány elmélete és gyakorlata konferencia, Szeged, megjelenés alatt.
Deák J. Á. 2010: Csongrád megye kistájainak élőhelymintázata és tájökológiai szempontú értékelése. PhD. értekezés. SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék.
Dóka R., Alexa R., Kőhalmi F., Keveyné Bárány I. 2010: A tájváltozások és a társadalmi–gazdasági viszonyok alakulásának összefüggései a Duna-Tisza köze középső részén. Földrajzi Tanulmányok. V: 227–261. In: Szilassy P. (szerk): Tájváltozások értékelési módszerei a XXI. Században, Szeged, http://www. geo.u-szeged.hu/tajvaltozas.
EEA 2006: Urban sprawl in Europe – The ignored challenge. EEA, Copenhagen.
Farkas J. 2010: Agrár és vidékföldrajzi kutatások Bács-Kiskun megyei példákkal. PhD értekezés, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar, Szeged.
Farkas J., Csatári B. 2009: A területhasználat változásai. In: Farkas JZs, Csatári B. A területhasználat változásai. Gazdálkodás 53: 413–423.
Farkas. J. Zs. 2006: A művelési ágak változásai a Homokhátságon. A falu 27: 79–87.
Fekete G. 1985: A terresztris vegetáció szukcessziója: elméletek, modellek, valóság. In: Fekete G. (szerk.): A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 31–65.
Fekete G. 1999: A vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. In: Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI., Budapest, pp. 91–104.
Fekete G., Molnár Zs., Horváth F. (szerk.) (1997): A magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve. A Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest.
Fekete G., Molnár Zs., Kun A., Botta-Dukát Z. 2002: On the structure of the Pannonian forest steppe: grasslands on sand. Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 48: 137–150.
Horváth A. 1999: A forráskúti mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 37. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Horváth F. 2006: Élőhely-térképezés, élőhelyek mintázata és változása a tájban. In: Török Katalin, Fodor Lívia (szerk.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. KvVM TVH, Budapest, pp. 17–27.
Horváth F., Csontos P. 1992: Thirty year changes in some forest communities of Visegrad Mts., Hungary. In: Teller A., Mathy P., Jeffers J. N. (eds): Responses of forest ecosystems to environmental changes. London-New York, pp. 481–488. https://doi.org/10.1007/978-94-011-2866-7_46
Kertész M., Kelemen E., Biró M., Kovács-Láng E., Kröel-Dulay Gy. 2011: Az ökoszisztéma szolgáltatások és a zavarási rezsim, mint természet-társadalom kapcsolat a Kiskunsági-homokhátságon. (Description of Ecosystem Services and Disturbance Regime as Connection between Environment and Society – Summary). In: Nagy G. (szerk): Az ökoszisztéma szolgáltatások hazai eredményeinek összegzése, lehetséges továbblépések megvitatása. MTA TAKI – CEU Budapest. (In print.)
Körmöczi L. 1998: A ruzsai mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 36. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Körmöczi L. 1999: Az ágasegyházi mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 27. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Kun A., Molnár Zs. (szerk.) 1999: Élőhely-térképezés. A Nemzeti Biodiverztitás-monitorozó Rendszer kézikönyvsorozat kötetei XI.
Ladányi Zs., Deák J. Á. 2009: Case study of a climate-sensitive area on the Danube-Tisza Interfluve. In: Z. Galbács (ed.): The 16th Symposium on Analytical and Environmental Problems. pp. 434–439.
Ladányi Zs., Deák J. Á., Rakonczai J. 2010: The effect of aridification on dry and wet habitats of Illancs microregion, SW Greathungarian Plain, Hungary. Acta Geographica Debrecina Landscape & Environment 4: 11–22.
Ladányi Zs., Kovács F. 2010: Spektrális indexek szerepe a tájváltozás, táji érzékenység megfigyelésében. Földrajzi Tanulmányok. V: 203-215. In: Szilassy P. (szerk): Tájváltozások értékelési módszerei a XXI. Században, Szeged, http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas.
Lóczy D. 2010: Tájdinamika módszertani fejlemények. Földrajzi Tanulmányok. V: 11–31. In: Szilassy P. (szerk): Tájváltozások értékelési módszerei a XXI. Században, Szeged, http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas.
Margóczi K. 2001: A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása. Doktori Értekezés. Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék, Szeged, 103.
Mari L. 2010: Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. Földrajzi Tanulmányok. V: 317–331. In: SZILASSY P. (szerk): Tájváltozások értékelési módszerei a XXI. Században, Szeged, http://www.geo.u-szeged.hu/tajvaltozas.
Miklós I., Somodi I., Podani J. 2005: Rearrangement of ecological data matrices via Markov Chain Monte Carlo simulation. Ecology 86: 3398–3410. https://doi.org/10.1890/05-0027
Molnár Zs. 1998: Interpreting present vegetation features by landscape historical data: An example from a woodland-grassland mosaic landscape (Nagykőrös-wood, Kiskunság, Hungary). In: K.J. Kirby and C. Watkins (eds.): The Ecological History of European Forests. CAB International pp. 241–263.
Molnár Zs. (szerk.) 2003: A Kiskunság száraz homoki növényzete. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Molnár Zs. et al. 1998: A vegetáció térképezésének objektivitása. Kitaibelia 3: 307–308.
Molnár Zs., Biró M., Kröel-Dulay Gy., Török K. 2010: A Duna-Tisza köze ökológiai problémái. In: Glatz F., Csatári B., T. Gémes T. (szerk): A Magyar tanyás vidékek. Párbeszéd a vidékért - 2010. MTA Történettudományi Intézet – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 63–70.
Molnár Zs., Biró M., Révész A., Horváth F., Vajda Z. 2000: A Duna-Tisza köze élőhelytérképezése (D-T Map 1996-2000). Zárójelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót, KNP Kecskemét.
Molnár Zs., Fekete G., Biró M., Kun A. 2008: A Duna-Tisza közi homoki sztyepprétek történeti tájökológiai jellemzése. In: Kröel-Dulay Gy., Kalapos T., Mojzes A. (szerk): Talaj-vegetáció-klíma kölcsönhatások. Köszöntjük a 70 éves Láng Editet. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, pp. 39–56.
Molnár Zs., Horváth F., Litkey Zs., Walkovsky A. 1998: A Duna-Tisza közi kőrises égerláperdők története és mai állapota. Természetvédelmi Közlemények: 55–77.
Pándi I. 2006: Dél-kiskunsági homokbuckások vegetációja és tájhasználat-története. (Land-use history and vegetation of sandlands in the South-Kiskunság). Conference of the 1st Hungarian Landscape Ecology, 2006. IV. 7–9. Debrecen.
Rakonczai Z. 2006: Klímaváltozás- aridifikáció – változó tájak. In.: Kiss A., Mezősi G., Sümeghy Z. (szerk.): Ünnepi tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére, SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék és SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, pp. 593–601.
Révész A., Horváth F., Czúcz B., Molnár Zs., Biró M., Koczka K., Sipos F., Sipos K., Vajda Z., Papp O., Suskó Z. 2003: A Nemzeti Ökológiai Hálózat vizsgálata a Duna-Tisza közén. Kutatási jelentés, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Szollát Gy. 1999: A lajosmizsei mintaterület élőhelytérképezése. D-T Map program jelentései, 24. Kiskunsági Nemzeti Park, Kecskemét, MTA ÖBKI, Vácrátót.
Takács G., Molnár Zs. (eds). 2009: Habitat mapping. 2nd modified edition. Handbooks of National Biodiversity Monitoring System IX. MTA ÖBKI - KvVM, Vácrátót - Budapest, 54 pp. (angolra fordított változat). - 2nd modified edition. Authors: M. Biró, J. Bölöni, F. Horváth, A. Kun, Zs. Molnár and G. Takács http://novenyzetiterkep.hu/?q=magyar/publikaciok/node/374
Török K., Fodor L. (szerk.) (2006): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. KvVM TVH, Budapest.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Biró Marianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
