Agrártájba ékelődött természetközeli élőhelyfoltok hatása a napraforgót megporzó rovaregyüttesekre
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3576Schlagwörter:
tájszerkezet, méhek, háziméh, Apis mellifera, szegélyhatásAbstract
A megporzás az agrártermelés szempontjából is fontos ökoszisztéma szolgáltatás, hiszen közvetlen hatással lehet a termés mennyiségére és minőségére. Ugyanakkor az agrártáj szerkezete, a természetközeli élőhelyfoltok (semi-natural habitat, SNH) mennyisége és eloszlása jelentősen befolyásolhatja az ott élő megporzó együttesek szerkezetét, összetételét. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy megvizsgáljuk, hogy a napraforgó táblák közvetlen szomszédságában található SNH-k megléte, illetve szerkezeti összetétele (fás vagy lágy szárú növényzet dominanciája) milyen hatással van a napraforgót megporzó rovar együttesek faj és egyedszám viszonyaira. Vizsgálatainkat a Jászságban végeztük. 18 napraforgótáblán vizsgálódtunk, melyek hatosával SNH nélküli, fás illetve lágyszárúak által dominált SNH szomszédsággal rendelkeztek. A felméréseket a tábla szélétől mérve 5, 25, 50 és 75 m-re, 9-9 napraforgó fej viráglátogatóit számolva végeztük. A felmért viráglátogatók között a legnagyobb dominanciával (83%) a háziméh (Apis mellifera) volt jelen, a taxonszámok alacsonyak voltak. Eredményeink azt mutatják, hogy a táblák széleitől befelé haladva a megporzók egyedszámai csökkennek, vagyis némi szegélyhatás tapasztalható, bár a különbségek nem szignifikánsak. Másrészről a megporzók átlagos egyedszáma lágyszárúak által dominált SNH-k szomszédságában volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb egyedszámokkal azokon a táblákon találkoztunk, ahol nem volt a szomszédban semmiféle SNH. A féltermészetes élőhelyek jelenléte tehát jelentősen befolyásolhatja a napraforgótáblákon megjelenő megporzók számát, ugyanakkor a fajgazdagságra illetve a közösségszerkezetre vonatkozó következtetések levonására az adatok nem voltak elegendők.
Literaturhinweise
Allen-Wardell G., Bernhardt P., Bitner R., Burquez A., Buchmann S., Cane J., Cox P. A., Dalton V., Feinsinger P., Ingram M., Inouye D., Jones C. E., Kennedy K., Kevan P., Koopowitz H., Medellin R., Medellin- Morales S., Nabhan G. P., Pavlik B., Tepedino V., Torchio P., Walker S. 1998: The potential consequences of pollinator declines on the conservation of biodiversity and stability of crop yields. Conservation Biology 12: 8–17.
Bartomeus I., Potts S. G., Steffan-Dewenter I., Vaissière B. E., Woyciechowski M., Krewenka K. M., Tscheulin T., Roberts S. P. M., Szentgyörgyi H., Westphal C., Bommarco R. 2014: Contribution of insect pollinators to crop yield and quality varies with agricultural intensification. PeerJ 2: e328 https://doi.org/10.7717/peerj.328
Bennett A. B., Isaacs R. 2014: Landscape composition influences pollinators and pollination services in perennial biofuel plantings. Agriculture, Ecosystems & Environment 193: 1–8. https://doi.org/10.1016/j.agee.2014.04.016
Földesi R., Kovács-Hostyánszki A., Kőrösi Á., Somay L., Elek Z., Markó V., Sárospataki M., Bakos R., Varga Á., Nyisztor K., Báldi A. 2016: Relationships between wild bees, hoverflies and pollination success in apple orchards with different landscape contexts. Agricultural and Forest Entomology 18: 68–75. https://doi.org/10.1111/afe.12135
Garibaldi L.A., Aizen M.A., Klein A.M., Cunningham S.A., Harder L.D. 2011: Global growth and stability of agricultural yield decrease with pollinator dependence. PNAS, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 108: 5909−5914. https://doi.org/10.1073/pnas.1012431108
Hevia V., Bosch J., Azcárate F. M., Fernández E., Rodrigo A., Barril-Graells H., González J. A. 2016: Bee diversity and abundance in a livestock drove road and its impact on pollination and seed set in adjacent sunflower fields. Agriculture, Ecosystems & Environment 232: 336–344. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.08.021
Kremen C., Williams N.M., Thorp R.W. 2002: Crop pollination from native bees at risk from agricultural intensification. PNAS, Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America 99: 16812–16816. https://doi.org/10.1073/pnas.262413599
KSH 2017: A fontosabb növények vetésterülete, 2017. június 1., [https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1706.pdf]
Matson P. A., Parton W. J., Power A. G., Swift M. J. 1997: Agricultural intensification and ecosystem properties. Science (Washington) 277: 504–509. https://doi.org/10.1126/science.277.5325.504
Palmer M., Bernhardt E., Chornesky E., Collins S., Dobson A., Duke C., Gold B., Jacobson R., Kingsland S., Kranz R., Mappin M., Martinez A. L., Micheli F., Morse J. Pace M., Pascual M., Palumbi S., Reichman O. J., Simons A., Townsend A., Turner M. 2004: Ecology for a crowded planet. Science 304: 1251– 1252. https://doi.org/10.1126/science.1095780
Sardiñas H. S., Kremen C. 2015: Pollination services from field-scale agricultural diversification may be context-dependent. Agriculture, Ecosystems & Environment 207: 17–25. https://doi.org/10.1016/j.agee.2015.03.020
Sardiñas H. S., Tom K., Ponisio L. C., Rominger A., Kremen C. 2016: Sunflower (Helianthus annuus) pollination in California’s Central Valley is limited by native bee nest site location. Ecological Applications 26(2): 438–447. https://doi.org/10.1890/15-0033
Sárospataki M., Bakos R., Horváth A., Neidert D., Horváth V., Vaskor D., Samu F. 2016: The role of local and landscape level factors determining bumblebee abundance and richness. Acta Zoologica Academiae Scienciarum Hungaricae 62(4): 387–407. https://doi.org/10.17109/AZH.62.4.387.2016
Sárospataki M., Báldi A., Batáry P., Józan Z., Erdős S., Rédei T. 2009: Factors affecting the structure of bee assemblages in extensively and intensively grazed grasslands in Hungary. Community Ecology 10: 182–188. https://doi.org/10.1556/ComEc.10.2009.2.7
Susic Martin C., Farina W. M. 2015: Honeybee floral constancy and pollination efficiency in sunflower (Helianthus annuus) crops for hybrid seed production. Apidologie 47: 161–170. https://doi.org/10.1007/s13592-015-0384-8
Tahir Rasheed M., Inayatullah M., Shah B., Nazeer A., Khan A., Murad A., Saeed A., Khwaja J., Adnan M., Huma Z. 2015: Relative abundance of insect pollinators on two cultivars of sunflower in Islamabad. Journal of Entomology and Zoology Studies 3(6): 164–165.
Terzić S., Miklic V., Čanak P. 2017: Review of 40 years of research carried out in Serbia on sunflower pollination. Oilseeds and fats, Crops and Lipids 24 (6): 2–7. https://doi.org/10.1051/ocl/2017049
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2018 Bihaly Áron, Vaskor Dóra, Lajos Károly, Sárospataki Miklós
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
