Különböző érettségű és dózisú diólevél és vegyes gyümölcslomb komposzt hatása mustár (Sinapis alba) tesztnövény csírázására

Absztrakt

A diólevél komposztálhatósága régóta vitatott téma. Kísérletünkben vizsgáltuk, hogy a diólevélből készült komposztnak, a komposztálás időtartamának és a felhasznált komposzt dózisának függvényében, van-e kimutatható kedvezőtlen hatása a mustár (Sinapis alba) tesztnövény fejlődésére. A vizsgált dió és vegyes lombkomposztokat egymással összehasonlítva, nem volt igazolható különbség egyik fajta komposztnak sem az előnyére, sem a hátrányára. A nem kellően komposztálódott lombnak azonban kimutatható kedvezőtlen hatása, mely elsősorban a növény növekedésében jelentkezett, és kevésbé a kelés mértékében. A növényi növekedést gátló hatás elsősorban a komposztálatlan lombnál és annak is magasabb dózisainál volt megfigyelhető. Ugyanakkor kedvezőtlen hatásként értékelhetjük, hogy négyhónapos komposztálás után sem tértek el a mért paraméterek szignifikánsan a kontrolltól, vagyis a növényi lombkomposzt jelenléte nem járt előnnyel azon kontrollal szemben, mely csak tápanyaghiányos kvarchomokból állt. Kilenc hónapos komposztálás után ugyanakkor sem a dió, sem a vegyes lombkomposztnak nem volt kedvezőtlen hatása a növényi tömegre, sőt az 1,6-3,8 szorosára növekedett a kontrollhoz képest az alkalmazott dózis függvényében. A diólevelet ne égessük le, nyugodtan komposztáljuk, és legalább 9 havi komposztálás után felhasználhatjuk.