Mezőgazdasági területek felszínborításának és tájszerkezetének hatása három madárfaj gyakoriságára

Szerzők

  • Erdős Sarolta SZIE, Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.
  • Szép Tibor Nyíregyházi Főiskola, Környezettudományi Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B.
  • Báldi András MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport, 1083 Budapest, Ludovika tér 2.
  • Nagy Károly MME, Monitoring Központ, 4401 Nyíregyháza 1, Pf. 286.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4371

Absztrakt

Magyarország Európai Uniós csatlakozása után jelentős változások következtek be a mezőgazdaság szerkezetében. Ez azonban számos negatív hatással is lehet hazánk élővilágára, mint azt már számos nyugat-európai példa bizonyította. Éppen ezért fontosnak tartjuk a termelés struktúrájában bekövetkező változások nyomon követését és azok hatásainak folyamatos monitorozását a madarak állományaira. Hazánkban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1999 óta működteti a Mindennapi Madaraink Monitoringja elnevezésű programját, melynek elsődleges célja az ország főbb élőhely-típusain előforduló gyakori madarak állományainak és rajtuk keresztül a biodiverzitás állapotának követése. E program adatbázisának segítségével, valamint a CORINE 1:50 000-es felszínborítási térkép felhasználásával arra kerestük a választ, hogy a különböző mezőgazdasági tájak összetétele és szerkezete hogyan befolyásolja a mezei veréb (Passer montanus), a mezei pacsirta (Alauda arvensis), illetve a sordély (Miliaria calandra) gyakoriságát. E három faj mindegyike erőteljesen kötődik a mezőgazdasági területekhez, azonban eredményeink azt mutatják, hogy eltérően reagálnak a tájszerkezetre, illetve a különböző mezőgazdasági felszínborításokra. A mezei pacsirta egyértelműen a nagykiterjedésű, nyílt élőhelyeket részesíti előnyben, a sordély a természetes gyepeket erdőfoltok nélkül, a mezei veréb a nagytáblás szántókat és a kistáblás szőlőket is kedveli. Úgy tűnik, a mezőgazdasághoz kötődő fajok élőhelyválasztása fajspecifikus, ezért fennmaradásuk csak részletes, kutatásokkal megalapozott, célorientált programok révén valósítható meg.

Információk a szerzőről

  • Erdős Sarolta, SZIE, Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    levelező szerző
    erdos@nhmus.hu

Hivatkozások

Barta Z., Karsai I., Székely T. 2000: Alapvető kutatástervezési, statisztikai és projectértékelési módszerek a szupraindividuális biológiában. KLTE- Evolúciós- Állattani és Humánbiológiai Tanszék, Debrecen.

Báldi A., Moskát Cs., Szép T. 1997: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó-rendszer IX. Madarak. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

Báldi A., Nagy K., Hanyus E. 2004: Madárfajok előfordulásának modellezése a Fontos Madárélőhelyek és a CORINE Felszínborítás 50 000 alapján - előzetes eredmények. Természetvédelmi Közlemények 11: 439-447.

Bengtsson J., Angelstam P., Elmquvist T., Emanuelsson U., Forbes C., Ihse M. et al. 2003: Reserves, resilience and dynamic landscapes. Ambio 32: 389-396. https://doi.org/10.1579/0044-7447-32.6.389

Benton T. G., Vickery J. A., Wilson J. D. 2003: Farmland biodiversity: is habitat heterogeneity the keyő Trends in Ecology and Evolution 18: 182-188. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(03)00011-9

Büttner G., Feranec J., Jaffrain G. 2002: Corine land cover update 2000. Technical guidelines. European Environment Agency, Copenhagen, Denmark.

Donald P. F. 2004: The Skylark. T & AD Poyser, London, UK.

Donald P. F., Pisano G., Rayment M. D., Pain D. J. 2002: The Common Agricultural Policy, EU enlarge- ment and the conservation of Europe's farmland birds. Agriculture, Ecosystems and Environment 89: 167-182. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(01)00244-4

Donald P. F., Sanderson F. J., Burfield I. J., van Bommel F. P. J. 2006: Further evidence of continent-wide impact of agricultural intensification on European farmland birds, 1990-2000. Agriculture, Ecosystems and Environment 116: 189-196. https://doi.org/10.1016/j.agee.2006.02.007

Gregory R. D., Noble D., Field R., Marchant J., Raven M., Gibbons D. W. 2003: Using birds as indicators of biodiversity. In: Szép T., Blair M., Báldi A. (eds.): Bird Numbers 2001, Monitoring for Nature Conservation. Proceedings of the 15th International Conference of the EBCC. Ornis Hungarica 12- 13: 11-24.

Gregory R. D. Van Strien A., Vorisek P., Meyling A. W. G., Noble D. G., Foppen R. P. B., Gibbons D. W. 2005: Developing indicators for European birds. Philosophical Transactions of the Royal Society B- Biological Sciences 360: 269-288. https://doi.org/10.1098/rstb.2004.1602

Haraszthy L. (szerk.) 2000: Magyarország madarai. Mezőgazda Kiadó. Budapest.

Henderson I. G., Vickery J. A., Carter N. 2004: The use of winter bird crops by farmland birds in low- land in England. Biological Conservation 118: 21-32. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2003.06.003

Kleijn D., Báldi A. 2005: Effects of set-aside land on farmland biodiversity: comments on Van Buskirk and Willi. Conservation Biology 19: 963-966. https://doi.org/10.1111/j.1523-1739.2005.00603.x

Pavel V. 2004: The impact of grazing animals on nesting success of grassland passerines in farmland and natural habitats: a field experiment. Folia Zoologica 53: 171-178.

Rheinwald G. 1993: Atlas der Verbreitung und Hänfigkeit der Brutvögel Deutschlands. Dachverband Deutscher Avifaunisten, Germany.

Siriwardena G. M., Baillie S. R., Buckland S. T., Fewster R. M., Marchant J. H., Wilson J. D. 1998:

Trends in the abundance of farmland birds: a quantitative comparison of smoothed Common Birds Census indices. Journal of Applied Ecology 35: 24-43. https://doi.org/10.1046/j.1365-2664.1998.00275.x

Szép T., Gibbons D. 2000: Monitoring of common breeding birds in Hungary using a randomised sampling design. The Ring 22: 45-55.

Szép T., Nagy K. 2002: Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2000. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest.

Szép T., Nagy K. 2006: Magyarország természeti állapota az EU csatlakozáskor az MME Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) 1999-2005 adatai alapján. Természetvédelmi Közlemények 12: 5-16.

Tóth Z., Báldi A. 2006: Az organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra. Természetvédelmi Közlemények 12: 17-33.

Tscharntke T., Klein A. M., Kruess A., Steffan-Dewenter I., Thies C. 2005: Landscape perspectives on agricultural intensification and biodiversity - ecosystem service management. Ecology Letters: 857-878. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2005.00782.x

Vickery J., Carter N., Fuller R. J. 2002: The potential value of managed cereal field margins as foraging habitats for farmland birds in the UK. Agriculture, Ecosystems and Environment 89: 41-52. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(01)00317-6

Wilson J. D., Morris A. J., Arroyo B. E., Clark S. C., Bradbury R. B. 1999: A review of the abundance and diversity of invertebrate and plant foods of granivorous birds in northern Europe in relation to agricultural change. Agriculture, Ecosystems and Environment 75: 13-30. https://doi.org/10.1016/S0167-8809(99)00064-X

Letöltések

Megjelent

2007-07-18

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

Mezőgazdasági területek felszínborításának és tájszerkezetének hatása három madárfaj gyakoriságára. (2007). TÁJÖKÖLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 5(1), 161-172. https://doi.org/10.56617/tl.4371