Tájökológiai vizsgálatok a Zsolcai-halmok löszgyepein
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4102Kulcsszavak:
Felsőzsolca-Onga, löszgyep, szegélyhatás, talajturbációk, gyomfajok, talajzoológia, biodiverzitásAbsztrakt
A Zsolcai-halmokon előforduló löszgyepeket, a halmok talajtani adottságait, növényzetét és állatvilágát vizsgáltuk. A florisztikai szempontból jól feltárt halmokról viszonylag kevés ismerettel rendelkezünk az ökológiai szempontból izolált, reliktum előfordulásoknak tekinthető löszgyep foltok aktuális dinamikájáról: az izolált előfordulás, a csekély kiterjedés, a rendszeres tüzek, emlősjáratok általi talajfelszín-bolygatások fajösszetételre, állományszerkezetre gyakorolt hatásai kevésbé feltártak. A tanulmányban a növényzetet érintő szegélyhatásra vonatkozó megállapításokat ismertetjük, amely a gyep szegélyében, mintegy 3 méteres szélességben okoz szignifikáns különbségeket a növényzet fajösszetétele, a természetességi értékszámok átlaga és a fajszám tekintetében. A szántóföldi és ruderális gyomfajok felszaporodása eddig a szélességig a legerőteljesebb. A gyep központi részében előforduló pedoturbációk, rendszertelen tűzesetek mintázat- és szerkezetalakító szerepe egyelőre nem kellően tisztázott. A Zsolcai-halmok az állatvilág szempontjából igen kicsi kiterjedésűek (0,8 ha), de az eddigi vizsgálataink alapján számos védett faj található rajtuk. Az antropogén halmok az állatvilág számára részben igen száraz, napfényes, meleg élőhelyet alakítanak ki (déli oldal), míg a halmok északi oldala sűrű növényzetű, kiegyenlítettebb vízháztartása révén magasabb diverzitású.
Hivatkozások
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004a: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: Tóth A. (szerk.) A kunhalmokról - más szemmel: Alföldkutatásért Alapítvány, Kisújszállás-Debrecen, pp. 45-56. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Barczi A., Penksza K., Joó, K. 2004b: Reseach of soil-plant connections on Kurgans in Hungary. Ekológia (Bratislava) 23: 15-22.
Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004c: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. Agrokémia és Talajtan 53: 3-16. https://doi.org/10.1556/agrokem.53.2004.1-2.2
Borhidi A. 1993: A magyar flóra szociális magatartástípusai természetességi és relatív ökológiai értékszámai. JPTE Növénytani Tanszék, Pécs, p. 93.
Endrődi S. 1956: Lemezescsápú bogarak - Lamellicornia. Fauna Hung. 12., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Endrődi S. 1961: Ormányosbogarak I. - Curculionidae I. Fauna Hung. 58., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Endrődi S. 1968: Ormányosbogarak IV. - Curculionidae IV. Fauna Hung. 88., Akadémiai Kiadó, Budapest.
Farkas S. (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 416 pp.
Freude H., Harde K. W., Lohse G. A. 1976: Die Kafer Mitteleuropas. Band 2. Goecke & Evers, Krefeld.
Heimer S., Nentwig W. 1991: Spinnen Mitteleuropas. Verlag Paul Parey, Berlin und Hamburg.
Herczeg E., Pottyondy Á., Penksza K. 2005: Cönológiai vizsgálatok eltérő gazdálkodású dél-tiszántúli löszgyepekben. Tájökológiai lapok 3: 75-82.
Horvatovich S., Szarukáni I. 1986: Faunal investigation of ground beetles (Carabidae) in the arable soils of Hungary. Acta Agronomica Hung. 35: 107-123.
Hurka K. 1996: Carabidae of the Czech and Slovak Republics. Kabourek, Zlin, Czech Republic.
Jakucs P. 1981: Löszgyepek. In: Hortobágyi T., Simon T. (szerk.) Növényföldrajz, társulástan és ökológia: Tankönyvkiadó, Budapest. pp. 246-247.
Kalicz N 1968: Die Frühbronzezeit Nordost-Ungarn. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kaszab Z. 1962: Levélbogarak - Chrysomelidae. Fauna Hung. 63., Akadémiai Kiadó. Budapest.
Kerney M. P., Cameron A. D., Jungbluth J. H. 1983: Die Landschnecken Nord und Mitteleuropas. Verlag Paul Parey, Hamburg und Berlin.
Kovács T 1977: A bronzkor Magyarországon. Corvina Kiadó, Budapest.
Lindroth C. H. 1985: The Carabidae (Coleoptera) of Fennoscandia and Denmark. Fauna Entomologica Scandinavica, Vol. 15, part 1. E.J. Brill/Scandinavian Science Press, Leiden, Copenhagen. https://doi.org/10.1163/9789004266254
Lindroth C. H. 1986: The Carabidae (Coleoptera) of Fennoscandia and Denmark. Fauna Entomologica Scandinavica, Vol. 15, part 2. E.J. Brill/Scandinavian Science Press, Leiden, Copenhagen. https://doi.org/10.1163/9789004266254
Lucht W. H. 1987: Die Kafer Mitteleuropas. Katalog. Goecke & Evers, Krefeld.
Marcuzzi G. 1979: European Ecosystems. Biogeographica 15. W. Junk B.V., Publishers, The Hague-Boston-London. https://doi.org/10.1007/978-94-009-9616-8
Molnár Zs. 1999: Löszpusztarét (Salvio nemorosae - Festucetum rupicolae Zólyomi ex Soó 1964), Löszfalnövényzet (Artemisio-Kochion Soó 1964). In: Borhidi A., Sánta A. (szerk.) Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól 2. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 20-23.
Roberts M. J. 1996. Spiders of Britain and Northern Europe. Collins, London.
Simon T. 1992: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest. 892 pp.
Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai lapok 2: 341-348.
Zólyomi B. 1969: Földvárak, sáncok, határmezsgyék és a természetvédelem. Természet Világa 100: 550-553.
Zólyomi B., Fekete G. 1994: The Pannonian loess steppe: differentiation in space and time. Abstracta Botanica 18: 29-41.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2009 Novák Tibor J., Nyilas István, Tóth Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
