Possibility of forest grazing system in Hungary
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.2.118Keywords:
forestry, grassland management, black locust, dry habitat, heat stressAbstract
The aim of this study was to report about current status of agroforestry in Hungary. Regular droughts endanger pasture based farming therefore all adaptive methodes are welcome. The latest modification of Forestry Act opened forest grazing, gives extra weeks on pastures. During autumn the critical daily weight gain can be achieved on fallen fruits and nuts only. Crowd sourced farming is getting popular around larger towns and cities. Agroforestry is a good add in marketing procedures, popularity keep growing. Complex livestock farming is sustainable in a close proximity of urban environment. Small number of animals with high added value combined with solvent demand are the corner stones in this kind of model.
References
Andrásfalvy B. (2016): Az ember együttműködése a természettel II. Életgazdagság / biodiverzitás a magyar kultúrában (PDF). (2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva)
Arcanum Kézikönyvtár (2020): Fás legelők Magyarországon, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/zold-19B21/termeszetvedelem-magyarorszagon-1A3D7/fas-legelok-1A7AF/a-fas-legelok-termeszeti-ertekei-1A7C2/fas-legelok-magyarorszagon-1A7E7/
Berkes F., Colding J., Folke C. (2000): Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management. Ecol. Appl. 10. 1251–1262. https://doi.org/10.1890/1051-0761(2000)010[1251:ROTEKA]2.0.CO;2
Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlem. 96. 145–173.
Bokor J. (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Drew J. A., Henne A. P. (2006): Conservation biology and traditional ecological knowledge: integrating academic disciplines for better conservation practice. Ecol. Soc. 11: 34. (Letölthető: http://www.ecologyandsociety.org/vol11/iss2/art34/)
Csizi, I., Molnár, Zs. (2015): Természetkímélő gazdálkodás szikesen. – MTKH, MTA ÖK, Csákvár – Vácrátót, 92.
Csurgó D., Szémann T. (2018): Mi is van a magyar földön? https://index.hu/chart/2018/11/30/magyarorszag_foldtakaro_terkep (2018.11.30)
Földes J. (1895): A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest, http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/Hirvilag/AH2013/1/ legeloerdok.htm
https-1: https://g7.hu/elet/20200104/besokallt-a-munkajatol-lenyult-13-tyukot-az-anyjatol-es-mara-ove-az-egyik-legkulonlegesebb-magyar-gazdasag/ 2020.01.20
Halász A (szerk.) (2020): Legeltetés: így lehet meghosszabbítani a legeltetési szezont. Magyar Állattenyésztők Lapja 25. 3. 34–35.
Halász A., Tasi J., Rásó, J. (2015): Fás legelők, legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben. Növénytermelés, 64. 77–89.
Hartel T., Dorresteijn I., Klein C., Máthé O., Moga C. I., Öllerer K., Roellig M., Wehrden H., Fischer J. (2013): Wood-pastures in a traditional rural region of Eastern Europe: Characteristics, 166, management and status. Biol. Conserv., 166. 267–275. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2013.06.020
Hartel T., Plieninger T. (2014): European wood-pastures in transition: A social-ecological approach. London and New York: Routledge. 303 p. https://doi.org/10.4324/9780203797082
Hartel T., Plieninger T., Varga, A. (2015): Wood-pastures in Europe. – In: Kirby, K., Watkins, C. (szerk.): Europe’s Changing Woods and Forests: From Wildwood to Managed Landscapes. CAB International, pp. 61–76. https://doi.org/10.1079/9781780643373.0061
Láng G. (1870): Az erdei legelő használatának káros következményeiről, Erdésztei Lapok, 9.évf. 4. füzet 142–146. http://erdeszetilapok.oszk.hu/00529/pdf/00529_142-146.pdf
Magyar Statisztikai Zsebkönyv (2018): Földterület 2010 május 31-én, Központi Statisztikai Hivatal, 1919, Budapest, 147.
Oellerer K. (2014): The ground vegetation management of wood-pastures in RomaniaInsights in the past for conservation management in the future. Appl. Ecol. Env. Res. 12. 549–562. https://doi.org/10.15666/aeer/1202_549562
Rackham, O. (1998): Savannah in Europe. – In: Kirby, K. J. & Watkins C. (szerk.): The Ecological History of European Forests. – CAB International, New York, pp. 1–24.
Rotherham, I. (2007): The implications of perceptions and cultural knowledge loss for the manage-ment of wooded landscapes: A UK case-study. – Forest Ecol. Manag., 249. 100–115. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.05.030
Saláta D. (2009): Legelőerdők egykor és ma, A fás legelők és legelőerdők kialakulásának és hasznosításának emlékei egy öreg-bakonyi (Pénzesgyőr-Hárskúti) fás legelő tájtörténeti feltárásnak példáján keresztül, – Erdészettörténeti Közlem. 79. OEE, Budapest, 80 p.
Saláta D., Horváth S., Varga A. (2009): Az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények. Tájökológiai Lapok, 7. 387–401. https://doi.org/10.56617/tl.4125
Szigetvári Cs. (2015): Legeltetés, gyepre alapozott állattartás természetvédelmi szempontú értékelése. Emisszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Nyíregyháza, 100 p.
Varga A., Bölöni J. (2009): Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténeti kutatása. Természetvédelmi Közlemények, 15. 68–79.
Varga A. (2014): Kevés fás legelő maradt fenn mára. (interjú: Bajomi Bálint, 2014.11.26.), Élet és Tudomány, https://www.eletestudomany.hu/keves_fas_legelo_maradt_fenn_mara
Varga A., Samu Z. T., Molnár Zs. (2017): A fás legelők és legelőerdők használata magyarországi pásztorok és gazdálkodók tudása alapján. Természetvédelmi Közlemények, 23. 242–258, https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.242
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Halász András, Tőzsér János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
