Az egypúpú (Camelus dromedarius) és kétpúpú teve (Camelus bactrianus) történelmi nyomai és perspektivikus lehetőségei Magyarországon

Szerzők

  • Halász András Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és állatjólléti Tanszék, Szent István Campus, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.
  • Csízi István Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Karcagi Kutatóintézet (KKI), Juhászati és Gyepgazdálkodási Osztály, 5300 Karcag, Kisújszállási út 166.
  • Kenéz Árpád Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., 2100 Gödöllő Dózsa György út 58.

DOI:

https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.033

Kulcsszavak:

sztyeppe, cserjeirtás, ruderália, legelőelőkészítés, halal

Absztrakt

Ebben a kéziratban összegyűjtöttük és kontextusba helyeztük az egy- és kétpúpú teve fajok előfordulásának magyarországi nyomait. A fellelhető tudományos forrásmunkák és empirikus állásfoglalások rávilágítanak a tevetej és hús iránti növekvő európai igényekre. Takarmányozási és tartástechnológiai szempontból az alullegeltetett gyepek kezelésére, turisztikai célra, és gyapjútermelésre is alkalmasak ezek a fajok. Mind a két tevefaj rostemésztése figyelemre méltó. A magas rosttartalmú, elfásodott növényzet és a száraz fekvésű legelők rehabilitációja is lehetséges ezekkel az állatokkal. A kétpúpú teve élőhely rekonstrukciós célok esetén is jól illeszthető a hagyományos, extenzív állattartáshoz, mivel a sztyeppe övezet jellegzetes állata. A mezőgazdasági, természetvédelmi szerep mellett, a néprajzi és kulturális funkciót is vizsgáljuk.

Információk a szerzőről

  • Halász András, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Állattenyésztési Tudományok Intézet, Állattenyésztés-technológiai és állatjólléti Tanszék, Szent István Campus, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

    levelezőszerző
    halasz.andras@uni-mate.hu

Hivatkozások

Adams, C. M. (2013): Patient report: Autism Spectrum disorder treated with camel milk. Glob Adv Health Med. 2013 Nov; 2(6): 78–80. https://doi.org/10.7453/gahmj.2013.094

Biller A. Zs. (2017): Három újabb római kori teve (Camelus Linné 1758) lelet Magyaroroszágról. Archeometriai Műhely 2017/XIV/1.

Bíró G. (2014): Élelmiszer-higiénia. Agroinform Kiadó.

Bleicher E. (2003): Akaricidek tesztelésének komplex módszere laboratóriumban. Doktori értekezés. SZIE, Gödöllő.

Csapó K., Salamon Sz. (2018): A kanca kolosztrumának és tejének összetétele. - Irodalmi összefoglaló. Tejgazdaság, LXXV. évfolyam, 2018/1. szám. https://doi.org/10.34100/TEJGAZDASAGvol75iss1pp29-42

Czeglédy P. P. (2020): Egy elveszett ruha nyomában. A főpapi ruha kritikai vizsgálata a ránk maradt szövegek és régészeti leletek fényében. Doktori disszertáció. Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen.

Darkó Jenő (1915): Bölcs Leó Taktikájának hitelessége XVIII. fejezet. Értekezések a nyelv- és széptudományok köréből. (szerk. Szinnyei). XXIII. kötet 4.sz., MTA-kiadvány. Budapest.

Daróczi-Szabó L., Daróczi-Szabó M., Kovács Zs. E., Kőrösi A. és Tugya B. (2014): Recent camel finds from Hungary. Anthropozoologica 49 (2): 265–280. https://doi.org/10.5252/az2014n2a08

Dublecz K. (2011): Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe. Pannon Egyetem

Fábri, Zs. N., Varga, L., Nagy, P. (2014) A tevetej jellemző tulajdonságai és emberi egészségre gyakorolt jótékony hatásai. XXXV. Óvári Tudományos Nap “A magyar és nemzetközi agrár- és élelmiszer-gazdaság lehetőségei”. Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar, Mosonmagyaróvár, pp. 219–223. [ISBN 978-963-334-194-0]

Hussein, T. (2018): Camel meat consumption trends and its medicinal values: A review. Basic Research Journal of Agricultural Science and Review ISSN 2315-6880 Vol. 6(3) pp. 15–20. April 2018

Kamalu Theodore Nkire, Okpe Godwin Chidozie and Williams Arustus (2010): Rumen content characteristics and herbage digestibility of cattle and camel grazing native pasture in a Sahel savanna ecosystem. Animal Research International 7(2) pp.: 1194–1198.

Kretzol Ferenc (1953): Jelentés a kislángi kalibriai (villafrankai) fauna feltárásáról. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1953. évről, pp.: 213–238. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00097/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1953_1_213-238.pdf

Kretzol Ferenc (1959): A csarnótai fauna és faunaszint. A Magyar Állami Földtani Intézet évi jelentése az 1959. évről, pp.: 297–395. http://epa.oszk.hu/02900/02934/00104/pdf/EPA02934_mafi_evi_jel_1959_297-395.pdf

Kubinyi Ferenc (1859): Teve és ló. Állat- és Őslénytani, s a magyarok keletről eljövetelére vonatkozólag történelmi tekintetben. Magyar Akadémiai Értesítő I/V. http://real-eod.mtak.hu/4221/1/MTA_Konyvek_357267_000873823.pdf

Lestyán Z. (2006): Alumínium-oxid kerámia – acélsurlódó pár érintkezési és hőtani viselkedése száraz súrlódás során. Doktori értekezés. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest.

Nagy, P. L., Olasz, J., Neparáczki, E. és mtsai (2020): Determination of the phylogenetic origins of the Árpád Dynasty based on Y chromosome sequencing of Béla the Third. Eur. J. Hum. Genet. https://doi.org/10.1038/s41431-020-0683-z

Ortvay Tivadar (1902): Pozsonyvármegye és a területén fekvő Pozsony, Nagyszombat, Bazin, Modors Szentgyörgy városok állatvilága. Állatrajzi és állatgazdaságtörténeti monográfia. A Pozsonyban 1902. szept. 7-én megnyíló országos mezőgazdasági kiállításalkalmából kiadja Pozsony város anyagi hozzájárulásával Pozsony vármegye közönsége. I. kötet, Állatrajzi rész. Pozsony, Stampfel Károly udvari könyvkereskedő bizományában.

Ökrösné B. J. (1991): A nemez készítése a kisázsiai népeknél. Jászkunság - 37. évf. 5. sz. (1991. október) 1/5.

Reszegi Zs. (2017): Ejtőernyős ugróruházat I. rész. Haditechnika. LI. évf. 2017/1. https://doi.org/10.23713/HT.51.2.13

Ritter, Carl (1847): Die geogr. Verbreit. d. Kamels. „Die Erdkunde” XIII., pp.: 609.

Rozs M. (2001): Egy új keratinbontó Bacillus licheniformis törzs izolálása és jellemzése. Doktori értekezés (PhD). Szegedi Tudományegyetem

Simon Zs. (2014): A Magyaroroszág és az Oszmán Birodalom közötti kereskedelem a 16. század elején. Mega Könyvkiadó, Kolozsvár.

Szalay Béla (1918): A magyar teve. A Természet, 14(5-7), pp.: 63–69; 76–78.

Zoltai L. (1938): A debreceni viselet A XVI – XVIII. században. Az ENTHNOGRAPHIA Füzetei 8. Budapest.

INTERNET

NET 1 https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600053.tv

NET 2 https://www.researchgate.net/publication/323028192_Camels_in_Europe_ A_brief_history_of_camel_hybrids_and_camel_breeding_in_Europe_ over_the_last_1000_years

NET 3 https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Brehm-brehm-allatok-vilaga-8CCA/emlosok-115/i-alosztaly-egyhuvelyuek-monodelphia-209/ii-oregrend-patas-allatok-ungulata-7E8/iii-rend-parosujju-patasok-artiodatyla-7E9/masodik-alrend-parnastalpuak-tylopoda-A02/1-tevek-camelus-l-A0C/

NET 4 https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kalap-E1DE/

NET 5 Somogyi Norbert (2020): http://www.mgk.u-szeged.hu/hirek-esemenyek/fokuszban/tevetenyesztes

NET 6 https://sites.google.com/site/hagyomanyesmultidezo/nyilvanos/szotar/kamuka

NET 7 https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0059_juh_es_ kecsketenyesztes/ch04s08.html

NET 8 http://www.roltex.hu/textilipari_leirasok/nemez

NET 9 https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-pallas-nagy-lexikona-2/k-E039/kalap-E1DE/

Letöltések

Megjelent

2021-06-30

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Halász, A., Csízi, I., & Kenéz, Árpád. (2021). Az egypúpú (Camelus dromedarius) és kétpúpú teve (Camelus bactrianus) történelmi nyomai és perspektivikus lehetőségei Magyarországon. Animal Welfare, Etológia és Tartástechnológia (AWETH), 17(1), 33-41. https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2021.1.033

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei