Gyepgazdálkodási és cönológiai vizsgálatok Mezőszilas (Mezőföld) melletti juhlegelőn
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2023.1.060Kulcsszavak:
lösz vegetáció, gyepgazdálkodási érték, relatív ökológiai mutatókAbsztrakt
Mezőföldön, Mezőszilas határában lévő juhlegelő vegetációját vizsgáltuk, természetvédelmi, gyepgazdálkodási szempontjából. A területen három vegetáció típus csoportot különítettünk el. A mélyebben fekvő terület mocsárréti térszín a lejtőkön löszgyep foltok, illetve jellegtelen szárazgyepi vegetáció típusok találhatók. A mélyebb fekvésű üdébb területek azon foltjai, amelyekben az uralkodó fajok az Agrostis stolonifera, Festuca arundinacea és a Lolium perenne legeltetésre leginkább alkalmasak. A Juncus infexus óriási tövei legelésre alkalmatlanok, eltávolításuk indokolt. A terület legmélyebben fekvő, legtovább vízborítás alatti térszínén a Carex riparia és Carex acutiformis magassásos állományait találtuk meg. Az első terület (A) dombhátán előforduló zárt vegetáció jellegtelen száraz gyep volt, ahol a löszgyepi elemek közül a barázdált csenkesz (Festuca rupicola) található meg és domináns is helyenként. A második terület (B) volt a lejtőnek azon része, ahol szinte csak egyéves pázsitfüvek, elsősorban a fedél rozsnok (Bromus tectorum) alkot összefüggő állományokat. Az őszi időszakra kizöldül, de a területen az évelő fajok aránya nagyon csekély, a terület szinte egy felhagyott szántó képét mutatja. A harmadik mintaterület (C) a völgy alján található üde gyep. Ebben az uralkodó fajok a Poa angustifolia, de előfordult a Poa humilis is, valamint gyepgazdálkodási szempontból nagyon fontos a Lolium perenne és az Agrostis tenuis is. A terület meredek lejtőin degradált löszgyepi állományok találhatók, de védett fajokat is tartalmaznak. Ezek közé tartozik, a homoki gyepekben gyakori érdes csüdfű (Astragalus asper), a löszgyepek karakterfajaként is szereplő kései pitypang (Taraxacum serotinum). A terület juhokkal való legeltetése a terület vegetációját mind természetvédelmi mind gyepgazdálkodási szempontból értékes. A térszín száraz déli lejtőjén található jellegtelen szárazgyep uralkodó faja a Bromus tectorum. Ezen a területen tápanyag utánpótlása vagy a terület felülvetése van szükség. A kutatást az F-119-1-202 project támogatta.
Hivatkozások
Bajnok M., Rostás M., Tasi J. (2000): Néhány legelő és rét növényzetének értékelése a takarmányozás szempontjából. Állattenyésztés és takarmányozás, 49. 3. 247–256.
Barcsák Z., Baskay T. B., Prieger K. (1978): Gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 344.
Barcsák Z., Kertész I. (1986): Gazdaságos gyeptermesztés és hasznosítás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 260.
Barcsák Z. (2004): Biogyep-gazdálkodás Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 222.
Bedő S., Póti P. (1999): A legelő mint takarmány szerepe a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 48. 690–692.
Bedő S., Póti P., Köles P. (2005): A magyar merinó anyajuhok tejtermelésének és tejösszetételének évszaki változása. Tejgazdaság 59. 7–11.
Bódis J., Fülöp B., Lábadi V., Mészáros A., Pacsai B., Svajda P., Valkó O., Kelemen A. (2021): One year of conservation management is not sufficient for increasing the conservation value of abandoned fen meadows. Tuexenia, 41, 381–394.
Englóner A. Penksza K., Szerdahelyi T. (2001): A hajtásos növények ismerete. – Egyetemi és Főiskolai tankönyv. Nemzeti tankönyvkiadó, 268.
Fehér Zs., Hajnáczki S., Penksza P., Szőke P., Penksza K., Wichmann G. (2015): Correlation between the Diversity and Land Use in Cleared Grassland Areas in the Pannon Mountains Journal of Earth Science and Engineering, 5. 98–112. https://doi.org/10.17265/2159-581X/2015.02.002
Fülöp B.,Pacsai B.,Bódis J. (2020): Az esetleges természetvédelmi kezelések szerepe a botanikai értékek megőrzésében – Esettanulmány a Balaton partjáról. Gyepgazdálkodási Közlemények, 18. 15–23.
Fülöp B.,Pacsai B.,,Bódis J. (2021): Minor Treatments Can Play a Significant Role in Preserving Natural Habitats and Protected Species on the Shore of a Central European Lake. Agronomy, 11. 8. 1540. https://doi.org/10.3390/agronomy11081540
Hajnáczki S., Pajor F., Péter N., Bodnár Á. Penksza K., Póti P. (2021): Solidago gigantea Ait. and Calamagrostis epigejos (L) Roth invasive plants as potential forage for goats. Notulae Botanicae Horti Agrobotanici Cluj-Napoca, 49. 1. 12197. https://doi.org/10.15835/nbha49112197
Halász, A., Nagy, G. (2013): Complexity Of Local Measurements In Cattle Behavioural Studies In: Berckmans, D.- Vandermeulen, J. (szerk.) Precision Livestock Farming '13. Leuven, Belgium. 223–228. 186. https://doi.org/10.15666/aeer/1404_149158
Halász, A., Nagy, G., Tasi, J., Bajnok, M., Mikone, J. E. (2016): Weather regulated cattle behaviour on rangeland. Applied Ecology and Environmental Research, 14. 4. 149–158.
Kárpáti B., Sarudi Cs., Csorbai A., Marton I. (2004): A magyar szürke szarvasmarha tartásának ökonómiai és környezet-gazdálkodási elemzése. Acta Agraria Kaposváriensis, 8. 33–49.
Kiss T., Penksza K., Tasi J., Szentes S. (2008): Juh- és marhalegelő cönológia és gyepgazdálkodási vizsgálata kiskunsági területeken. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 39–45. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10333
Kiss T., Penksza K. (2018): A legeltetés hosszú távú hatása kiskunsági füves pusztákon. Természetvédelmi Közlemények, 24. 104–113. https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2018.24.104
Kota M., Vinczeffy I., Kovács B., Győri Z. (1991): A gyep tápértéke. Természetes Állatartás, Hódmezővásárhely, 63–68.
Kota M., Zsuposné Oláh A., Vinczeffy I. (1993): A gyep néhány gyógynövényének takarmányértéke és mikrobiológiai jelentősége. In.: Legeltetéses állattartás. Tudományos közlemények Debrecen, 159–169.
Malatinszky Á., Ádám Sz., Falusi E., Saláta D., Penksza K. (2013): Climate Change Related Land User Problems in Protected Wetlands: a Study in a Seriously Affected Hungarian Area. Climatic Change, 118. 671–683. https://doi.org/10.1007/s10584-012-0689-9
Mészáros L., Wichmann B., Nagy A., Penksza K. (2016): Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata. Gyepgazdálkodási Közlemények, 14. 1. 19–29. https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9688
Penksza K., Tasi J., Szentes Sz., Centeri Cs. (2008): Természetvédelmi célú botanikai, takarmányozástani és talajtani vizsgálatok a Tapolcai és Káli medencei szürkemarha és bivaly legelőin. Gyepgazdálkodási Közlemények, 6. 47–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2008/6/1-2/10334
Penksza .K, Tasi J, Szabó G, Zimmermann Z., Szentes Sz. (2009a): Természetvédelmi célú botanikai és takarmányozástani vizsgálatok adatai Káli-medencei juhlegelőhöz. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 51–58.
Penksza K.,Wichmann B., Szentes Sz (2009b): Szarvasharha-, juh- és lólegelők összehasonlító vizsgálata a Tapolcai és a Káli-medencében – 2008. év. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 59–63.
Penksza K. (2009): Poa – Perje. In: Király G. (szerk.): Új magyar fűvészkönyv. pp. 510-511.
Penksza K., Böcker, R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn. Bot. Közlem., 86–87. 89–93.
Penksza K., Halász A. (2020): A természetvédelmi célú gyepkezelés jelentősége és lehetőségei. Gyepgazdálkodási Közlemények, 18. 65–68. https://doi.org/10.55725/gygk/2020/18/1-2/9402
Penksza K., Saláta D. (2022): Study on the changes of vegetation composition of the wood pasture near Cserépfalu, Hungary. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 41–44. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11143
Penksza K., Kiss T, Benyovszky B. M., Szentes Sz. (2010a): Összehasonlító botanikai vizsgálatok a bugac-pusztai legelőn. In: Bartha S., Nagy Z. (szerk.): Botanikai, Növényélettani és Ökológiai kutatások Tuba Zoltán professzor emlékének. SZIE MKK, Gödöllő,105–111.
Penksza K., Szentes Sz., Loksa G., Dannhauser C., Házi J. (2010b): A legeltetés hatása a gyepekre és természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és a Káli-medencében. Természetvédelmi Közlemények, 16. 25–49.
Penksza, K., Ifj. Viszló, L.; Stilling, F., Turcsányi-Járdi, I., Pápay, G. (2021): Magyar szürke szarvasmarha-szántóból kialakított legelő természetvédelmi gyepgazdálkodási vizsgálata Csákvár melletti „szűzföld” területén. Gyepgazdálkodási Közlemények, 19. 2. 3–14. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10693
Podani J. (1997): Syn-Tax 5.1: New version for PC and Macintosh computers. Coenoses, 12. 149–152.
Póti P. (1998): Korszerű tartástechnológiák a juhtenyésztésben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 47. 337–342.
Póti P., Pajor F., Láczó E. (2007): Sustainable grazing in small ruminants. Cereal Research Communications, 35. 945–948. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.195
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. (2011): Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. (2012): Faj és vegetáció, összetétel elemzés legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fás legelők különböző növényzeti típusaiban. Bot. Közlem., 99. 143–160.
Stilling F., Póti P., Pajor F., Hajnáczki S. (2022): Botanical investigation of goats pastures on natural and replanted grasslands. Gyepgazdálkodási közlemények, 22. 1. 47–50. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11153
Szabó G., Zimmermann Z., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2010): Természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dinnyési, fertő gyepeiben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 8. 31–38.
Szabó G., Zimmermann Z., Bartha S., Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Penksza K. (2011): Botanikai, természetvédelmi és gyepgazdálkodási vizsgálatok Balaton-felvidéki szarvasmarha-legelőkön. Tájökológiai Lapok, 9. 2. 431–440. https://doi.org/10.56617/tl.3931
Szabó G., Magyar V., Szentes Sz., Penksza K. (2021): Comparative phytosociologycal study of long-term on Tihany Peninsula of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 37–38. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/19/2/10699
Szemán L. (2003): Ökológiai gyepgazdálkodás. A NAKP „B” kötete, Budapest, Gödöllő.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J. (2007): Gyepgazdálkodási vizsgálatok a Dunántúli középhegység néhány természetes gyepében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 3. 127–149.
Szentes Sz., Penksza K., Tasi J., Malatinszky Á. (2008): A legeltetés természetvédelmi vonatkozásai a Tapolcai- és Káli medencében. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 4. 829–835.
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009a): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes Sz., Tasi J., Wichmann B., Penksza K. (2009b): Botanikai és gyepgazdálkodási vizsgálatok 2008. évi eredményei a badacsonytördemici szürkemarha legelőn. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7. 73–78. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009c): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7. 2. 319–328. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Szentes Sz., Sutyinszki Zs., Szabó G., Zimmermann Z., Házi J., Wichmann B., Hufnágel L., Penksza K., Bartha S. (2012): Grazed Pannonian grassland beta-diversity changes due to C4 yellow bluestem. Central European Jorunal of Biology, 7. 6. 1055–1065. https://doi.org/10.2478/s11535-012-0101-9
Tasi J. (2018): Legeltetési módszerek, Magyar Állattenyésztők Lapja, 23. 12. 38–39.
Tasi J. (2019): Gyepek gyomnövényei, Magyar Állattenyésztők Lapja, 24. 7. 19–21.
Tasi J. (2020): Az okszerű gyephasználat szerves része a legeltetés. Magyar Állattenyésztők Lapja. 25. 2. 32–33.
T-Járdi I., Penksza K., S.-Falusi E. (2022): Vegetation investigation of cattle pastures in the Ipoly Valley, Dejtár. Gyepgazdálkodási Közlemények, 20. 1. 53–54. https://doi.org/10.55725/gygk/2022/20/1/11154
Uj, B., Juhász, L., Szemán, L., ifj. Viszló, L., Penksza, A., Szentes, Sz., Tóth, A., Penksza, K. (2013a): Cönológiai vizsgálatok különböző telepített és felújított gyepekben, Agrártudományi Közlemények, 51, 55–58. https://doi.org/10.34101/actaagrar/51/2062
Uj B., Juhász L., Póti P., Besnyői V., Szerdahelyi T., Ifj. Viszló L., Penksza K. (2013b): Bivalylegeltetés hatása a magas aranyvessző (Solidago gigantea) terjedésére egy Zámoly-medencében található mintaterületen) Sustainable development in the Carpathian Basin” conference, Budapest, Hungary, November 21-23., 135–136.
Uj B., Juhász L., Szemán L., Ifj. Viszló L., Penksza A., Szentes Sz., Házi J., Sutyinszki Zs., Tóth A., Penksza K. (2014): Telepített és felújított gyepek, parlagok összehasonlító botanikai, gyepgazdálkodási vizsgálata, Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 10. 1. 85–106.
Vinczeffy I. (1993a): Természetes gyepeink védelme. DATE. DNYN, 11. 257–281.
Vinczeffy I. (szerk.) (1993b): Legelő és gyepgazdálkodás. Mezőgazda kiadó, Budapest, 400.
Zimmermann Z. Szabó G., Bartha S., Szentes Sz., Penksza K. (2011): Juhlegeltetés hatásainak természetvédelmi célú vizsgálata legelt és művelésből kivont gyepek növényzetére. Animal welfare, etológia és tartástechnológia, 7. 3. 234–262.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Penksza Károly, Wagenhoffer Zsombor, Nagy Beatrix, Szentes Szilárd, Bajnok Márta, Bodnár Ákos, Fűrész Attila
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
