Az erdei legeltetés lehetősége Magyarországon napjainkban
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2020.2.118Kulcsszavak:
erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás, akác, száraz termőhely, hőstresszAbsztrakt
A tanulmány célja, hogy napirenden tartsa az erdei legeltetés témakörét. Az egyre gyakoribb aszályok komolyan veszélyeztetik a legeltető gazdaságok működését, ezért minden megoldás üdvözlendő, ami segíti az alkalmazkodást. A módosított erőtörvény lehetővé teszi az erdei legeltetést, ezért megfelelő odafigyeléssel, hetekkel kitolható a legeltetési idény. Az őszi eleji időszakban, még a napi súlygyarapodásban is szerepet játszhat a hullott termések takarmányként való hasznosítása. A crowd sourcing típusú mezőgazdasági vállalkozás egyre népszerűbb hazánkban is. A népszerűség növelése a marketing folyamat része, amibe jól illeszthetők az agrárerdészeti rendszer megoldásai. A városok közelében működő, kombinált állattartó gazdaságok fenntarthatók lehetnek. Kis létszámú állattal, magas hozzáadott értékű termékekkel és fizetőképes vásárlókkal működhet igazán hatékonyan.
Hivatkozások
Andrásfalvy B. (2016): Az ember együttműködése a természettel II. Életgazdagság / biodiverzitás a magyar kultúrában (PDF). (2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva)
Arcanum Kézikönyvtár (2020): Fás legelők Magyarországon, https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/TenyekKonyve-tenyek-konyve-1/zold-19B21/termeszetvedelem-magyarorszagon-1A3D7/fas-legelok-1A7AF/a-fas-legelok-termeszeti-ertekei-1A7C2/fas-legelok-magyarorszagon-1A7E7/
Berkes F., Colding J., Folke C. (2000): Rediscovery of traditional ecological knowledge as adaptive management. Ecol. Appl. 10. 1251–1262. https://doi.org/10.1890/1051-0761(2000)010[1251:ROTEKA]2.0.CO;2
Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlem. 96. 145–173.
Bokor J. (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
Drew J. A., Henne A. P. (2006): Conservation biology and traditional ecological knowledge: integrating academic disciplines for better conservation practice. Ecol. Soc. 11: 34. (Letölthető: http://www.ecologyandsociety.org/vol11/iss2/art34/)
Csizi, I., Molnár, Zs. (2015): Természetkímélő gazdálkodás szikesen. – MTKH, MTA ÖK, Csákvár – Vácrátót, 92.
Csurgó D., Szémann T. (2018): Mi is van a magyar földön? https://index.hu/chart/2018/11/30/magyarorszag_foldtakaro_terkep (2018.11.30)
Földes J. (1895): A legelő-erdők. A legeltetés kérdése Magyarországon s annak megoldása erdőgazdasági úton. Budapest, http://www.mezogazdasagikonyvtar.hu/assets/Hirvilag/AH2013/1/ legeloerdok.htm
https-1: https://g7.hu/elet/20200104/besokallt-a-munkajatol-lenyult-13-tyukot-az-anyjatol-es-mara-ove-az-egyik-legkulonlegesebb-magyar-gazdasag/ 2020.01.20
Halász A (szerk.) (2020): Legeltetés: így lehet meghosszabbítani a legeltetési szezont. Magyar Állattenyésztők Lapja 25. 3. 34–35.
Halász A., Tasi J., Rásó, J. (2015): Fás legelők, legelőerdők, erdősávok és fasorok használata ökológiai gazdálkodási rendszerben. Növénytermelés, 64. 77–89.
Hartel T., Dorresteijn I., Klein C., Máthé O., Moga C. I., Öllerer K., Roellig M., Wehrden H., Fischer J. (2013): Wood-pastures in a traditional rural region of Eastern Europe: Characteristics, 166, management and status. Biol. Conserv., 166. 267–275. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2013.06.020
Hartel T., Plieninger T. (2014): European wood-pastures in transition: A social-ecological approach. London and New York: Routledge. 303 p. https://doi.org/10.4324/9780203797082
Hartel T., Plieninger T., Varga, A. (2015): Wood-pastures in Europe. – In: Kirby, K., Watkins, C. (szerk.): Europe’s Changing Woods and Forests: From Wildwood to Managed Landscapes. CAB International, pp. 61–76. https://doi.org/10.1079/9781780643373.0061
Láng G. (1870): Az erdei legelő használatának káros következményeiről, Erdésztei Lapok, 9.évf. 4. füzet 142–146. http://erdeszetilapok.oszk.hu/00529/pdf/00529_142-146.pdf
Magyar Statisztikai Zsebkönyv (2018): Földterület 2010 május 31-én, Központi Statisztikai Hivatal, 1919, Budapest, 147.
Oellerer K. (2014): The ground vegetation management of wood-pastures in RomaniaInsights in the past for conservation management in the future. Appl. Ecol. Env. Res. 12. 549–562. https://doi.org/10.15666/aeer/1202_549562
Rackham, O. (1998): Savannah in Europe. – In: Kirby, K. J. & Watkins C. (szerk.): The Ecological History of European Forests. – CAB International, New York, pp. 1–24.
Rotherham, I. (2007): The implications of perceptions and cultural knowledge loss for the manage-ment of wooded landscapes: A UK case-study. – Forest Ecol. Manag., 249. 100–115. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.05.030
Saláta D. (2009): Legelőerdők egykor és ma, A fás legelők és legelőerdők kialakulásának és hasznosításának emlékei egy öreg-bakonyi (Pénzesgyőr-Hárskúti) fás legelő tájtörténeti feltárásnak példáján keresztül, – Erdészettörténeti Közlem. 79. OEE, Budapest, 80 p.
Saláta D., Horváth S., Varga A. (2009): Az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények. Tájökológiai Lapok, 7. 387–401. https://doi.org/10.56617/tl.4125
Szigetvári Cs. (2015): Legeltetés, gyepre alapozott állattartás természetvédelmi szempontú értékelése. Emisszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Nyíregyháza, 100 p.
Varga A., Bölöni J. (2009): Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténeti kutatása. Természetvédelmi Közlemények, 15. 68–79.
Varga A. (2014): Kevés fás legelő maradt fenn mára. (interjú: Bajomi Bálint, 2014.11.26.), Élet és Tudomány, https://www.eletestudomany.hu/keves_fas_legelo_maradt_fenn_mara
Varga A., Samu Z. T., Molnár Zs. (2017): A fás legelők és legelőerdők használata magyarországi pásztorok és gazdálkodók tudása alapján. Természetvédelmi Közlemények, 23. 242–258, https://doi.org/10.20332/tvk-jnatconserv.2017.23.242
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Halász András, Tőzsér János
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
